Ország-Világ, 1893 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1893-07-30 / 31. szám
500 eh harangCJSZO Meggeti Harang szó templomba Hívogat, vágy, mélahús Hangon beszél nekem sokat, szomorún Hallgatom s reszkető szivemen e keresztül vonat egy hús, nehéz sejtetem. azzam száki emléked szomorú távolhót, ‘Ejtőekét tesz a szívem. — ÜK Harang tovább szól, Lásd, én e Beszédei olyan jól megértem ! Őzt mondja, Hogy: minket nem Hívhat soha sem ! walesi herczeget megríkatta a napokban Balázs hegedűje. Csak Rudolf trónörökös szerette jobban a fejedelmi vérek közül a magyar nótát. Mikor a czigányok rágyújtottak az »Édes anyám is volt nékem...« mélabús melódiájára, a walesi herczeg mindig vidám mosolya elhomályosodott s a világ legnagyobb viveurje szemeibe könyek lopóztak. Az a bús magyar nóta valamikor Rudolf trónörökös legkedvesebb nótája volt. Ma már rekviem. Mig az angol trónörökös könyei nekünk is jól esnek, addig a mi trónörökösünk, Ferencz Ferdinánd főherczeg keleti utazásait verítékes homlokkal olvassuk. Valóságos hőstett nyár derekán a tüzes országokban utazgatni. Mintha csak tél idején akarná valaki a Ferencz-József-föld örökös jéghegyeit megnézni. De a fiatal trónörökös majdnem forradalmi hangulatokba keveredött. A bantamirai sinaiak és szerecsenek várva várták érkezését, mert azt hitték, hogy a fehér fejedelem lesz régóta csengett Messiásuk, aki őket a gyűlölt holland iga alól fölszabadítja. Már hősen köszörülték kardjaikat a zendülő benszülettek, mikor Ferencz Ferdinand a Hollandia ellen föllázadt lakóA balatoni fürdőhöz vezető híd, a végén a fürdővel, sok közelébe érkezett. De a forradalomból nem lett semmi. A fiatal főherczeg nem kezdhette meg hadi pályáját, nyugtalan sinaiak és zúgolódó szerecsenek főhadvezére gyanánt s egész csöndesen kikerülte Bantamirát, ahol még mindig várják az átutazó Messiást. Egy nagy átutazóval különben kevesebb van Ausztriában. Bauer hadügyminisztert temették el, aki legtiszteletreméltóbb ellenségeink közé tartozott, mert mindig nyílt, őszinte és lovagias volt. Még a Lobkovitzok és Metternichek véréből folydogált valami ereiben. De elméjében már modern reformokat érlelt. Közösügyesebb hadügyminiszter még alig uralkodott Ausztriában az alkotmányos időkben. De legalább tisztában voltunk vele s törekvéseit még életében teljesen felfogtuk. Azt mondják, hogy Fejérváry lesz az utóda. Bauer hagyatéka ez esetben nem kerülne préda kezekre. Mert Fejérváry tetőtől talpig Awer tradiczióit vallja s igy csak annyit változik a névsor, hogy ezentúl magyar nevű hadügyminiszter is lesz Bécsben. Nem függ össze ugyan a hadügyminiszter halálával, de azért meglehetősen tanulságos a Hora és Kloska utódainak júliusi forradalma Erdélyben. Az oláhok Nagy-Szebenben országgyűlést tartottak s olyan érdekes nyilatkozatokat tettek, hogy a székelyek meg a szászok alig győzték türelemmel. Van-e még ország, nemcsak Európában, de akár a legsötétebb Afrikában is, ahol olyan szabadon zúgolódhatnak, mint nálunk a mi kedves jó oláh testvéreink ? Decebal szelleme szállta meg őket s Zarmszegetáza romjaiból építették fel a jövő Dacia oláh fővárosát. Kezdünk erősek lenni, hogy nem rémülünk meg az erdélyi oláhok izgágaságaitól, sőt magunk is közreműködünk szabadságuk nyilvános megnyilatkozásán. Az oláh vészharangokkal félrevert európai ha* (Zsák már egyszer vége tenne, ne gyötörne oty szünetben .Ez a kínos, hús gondolat, egy ese nem szeretketsz engem ! mar kjatovány votí és megsápadt, ai is Hervadt mentketetten, rúH, de most is vete Hervad, kfete sápad az én tetkem. Süauta. Mám se’gondolsz, —etfetedtét, fölülní egy régi, röpke álmot, Sédig nyitott az számunkra egy kör Hatovány virágot! ■—HETI KRÓNIKA .—• A walesi herczeg könyei. — Egy magyar nóta hatása. — Ferencz Ferdinand trónörökös, mint forradalmár. — A hadügyminister emléke. Az oláhok országgyűlése Erdélyben. Hat millió márka a tanítóknak. — Magyar milliók sorsa. — Műkincseink felfedezése. — Ötvenezer forintért három fóliáns ismertetés. — »Gyanús megbetegedések.* Az apró koporsók nagy kelete. — Parkokat kérünk ! — London összes parkjai. —• Parkhiány Budapesten és takarmányhiány Magyarországon. — A tótok mozognak. Monferina. Vulkánok a kánikulában. Fürdés után. »Hullandó csillagok.« OrSZÁG~VIÁG 1893