Ország-Világ, 1920 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1920-08-08 / 32. szám

XLI. ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ......... 160 kor. Fél évre .............. 80 kor. Negyed évre .. .. 40 kor. Egyes szám ára 5 korona. Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó SZERKESZT­ŐSÉG : VI., HORN EDE-U. 18., földsz. 1. BUDAPEST, 1920. AUGUSZTUS 8. SZERKESZTIK: DR. VÁRADI ANTAL ÉS DR. FALK ZSIGMOND ÍSIZÁM, ndí^epéldánY^^ előfizetési ára: J Egész évre ■■ h.. 300 kor. Fél évrfelT­. Ug^Mfelpr. Egyes díszpéldány ára 10 kor. Az előfizetési pénzek az Ország* Világ kiadóhivatalába küldendők. KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V. HOLD­ UTCA 7. RÉVFY GÉZA. J­elen soroknak az a célja, hogy képben, írásban bemutassuk a legszorgalmasabb, legtehetségesebb magyar dalszerzők egyi­két, akit az ország dalosai már, művei, férfikarai révén régen ismernek. Örülünk, hogy a magyar dalnak erről a lelkes bajno­káról szólhatunk , örülünk, mert példaké­pen állíthatjuk őt oda­ mindazok elé, akik­nek a magyar dalosügyhöz — bármiféle vonatkozásban — valamelyes közük van. Révfy Géza temesvári állami tanító­­képző-intézeti rendes tanár született Adán (Bács-Bodrog vm.) 1868-ban. Zentán és Kalocsán gimn. és tanítóképzőt végzett, ez utóbbi helyen tanítói oklevelet nyert, majd Budapesten a Pedagógiumban polg. isk. tanítói (történettud.) és zenetanári oklevelet érdemelt ki. Mint tanítóképző­intézeti tanár működött Eperjesen, Csák­tornyán és Temesváron. Zongoramű­vészi kiképeztetésében atyja után leg­többet köszönhet Almásy Miklósnak, Liszt Ferenc tanítványának. Mint zon­goraművész az ország számos városában hangversenyzett. A bácstiszavidéki váro­sokban rendezője volt Káldy Gyula zene­­történeti hangversenyeinek. Karnagya volt az Adai Dalkörnek, a becsei Polgári Magyar Dalkörnek, Temesvári Iparos Dalegyletnek, a Temesvári Magyar Dalár­dának, a Temesvár-Gyárvárosi Zene- és Dalegyletnek. A Temesvár-Kerületi Ta­nári Kör Szabad Lyceumában több zene­történeti felolvasást és hangversenyt ren­dezett. Számos dalegylet dísztagja. 1910- ben államsegéllyel tanulmányutat tett Németországban s a lipcsei Zenekonzer­vatóriumban 2 hónapon át Reger M. és dr. Merkl J. előadásait hallgatta. 1911— ben a Temesvári Arany János Társaság rendes tagjává választotta, az Országos Magyar Dalosszövetség pedig igazgató­­sági tagjává. Férfikarszerzeményeivel szá­mos országos dalpályázaton nyert díjat. 1912-ben népdalával nyerte el a »Zene» keresk. Közlönye 300 koronás első díját. Férfikarai, dalai országszerte el vannak terjedve. Tőrülmetszett magyar, humoros férfikaraival úttörő munkát végzett. Meg­jelent zeneműveinek száma a 200-at meg­haladja. Arany János balladáihoz melo­drámákat írt. Több zenetörténeti tanul­mányt, zenei cikket, értekezést, ismer­tetést írt. Gyűjteményes művei : Új ma­gyar férfikarok zsebkönyve. (II. bőv. ki­adás.) 46 magyar szerző 109 műve. 33 népdalegyveleg (99 népdal) férfikarra. Menich-féle Összhangzattan átdolgozása a képzőint. új tantervnek megfelelően. »Himfy szerelmed (Pekár Gy. novellája után). Magyar daljáték. (Kéziratban.) Uj M. Férfikarok. Zsebk. Második kötet, 204 kar. Kuruc- és inzurgens-nóták, szabadságharci dalok férfikarra, 14 kar. R. G. Nótáskönyve, 26 dal ének-zon­gorára. Szól a trombita, 20 dal. Uj nóták, 20 dal. Uj kurucnóták 20 dal stb. Révfy Géza az oláh szolgálati esküt megtagadta, miért is az oláhok kiutasí­tották Temesvárról. A kultuszminisz­térium szolgálattételre a Cinkotán levő, volt pozsonyi állami tanítóképző-intézet­hez osztotta be. E sorok írásakor vettük kézhez Révfy legújabb művét, 4 irre­denta-dalát. Az elnyomottak sirámai, izzó hazafias érzés sugároznak ki e ked­ves dalokból. Megrázó a »Nagy Rákóczi sírja körül gyáva csehek járnak* kezdetű dal s igen megható templomi ének a »Magyarok imája*: Bús magyarok imádkoznak, Hallodd Atyánk, hallod, Se testünkkel, se lelkünkkel Nem kívántunk harcot, Megbocsátunk mindazoknak, Akik reánk törtek, Csak még egyszer add vissza a Drága magyar földet. ("Molnár Kálmán ! íme, nagy vonásokban ez a Révfy Géza működése. Erős a reményünk, hogy még sok alkalmunk lesz a róla való megemlékezésre, s arra, hogy a magyar dalosügy terén kifejtett szorgoskodását méltassuk dolgozatainak a közlésével. A MOZIRÓL. (Csevegés a magyar mozi köréből.) Már említést tettünk e helyen arról a nagyarányú fejlődésről, ami által az »Astra« filmgyár a hazai mozi­iparnak számottevő tényezője lett. Ifj. Heltai Jenő vezérigazgató vezetése alatt a vállalat hatalmas lendülettel haladt előre ,­ de nem egyedül abban az irányban, amely számbelileg, minél több film elké­szítését tartja szem előtt, hanem arra is súlyt fektet, hogy ez a munka művészi értéket is jelentsen. Egyelőre 6 darab nagyszabású film el­készítését vették tervbe, amelyeknek tárgya rendkívül változatos és a megkapó, hatásos jelenetek gazdag sorozatát foglalja ma­gában. Ezek közül jelenleg három filmen dol­goznak egyszerre­­ ezek: »Pax vobiscum*, »A zöldszemű ember* és »Egy kártyás története*. A gondosan megválasztott és kidolgozott téma, az izgalmas, érdekfeszítő jelenetek fölépítése és a modern rendezői tudás ügyes alkalmazása, az idei szezon slágerei sorába emeli ezen filmeket. Nem régen két mozidarabot fejezett be az »Astra«. Egyik a »Tráni«, erről már volt alkalmunk beszámolni ,­ most a má­sodikkal, a­melynek » Páter Sebastian* a címe, — kívánunk foglalkozni. Ez a darab, egy fiatal pap életét mutatja be, akit a kolostor csendes falai közöt kísértésbe visz az a vágy, h­ogy az élet dús örömeivel megismerkedjék. Kimegy a nagy­világba , élvezeteket, gyönyöröket hajszol, amelyek eddigi magányában szédítően édes ígéreteket súgtak a fülébe, s föl­gyújtották lelkében a szomjas, követelő vágyak lobogó tüzét. De a valóság nem azt adja, amit az álom ígért. Az élve­zetek nyomán ott leselkedik a bűn, s a bűnös élet magában hordja a fájdalmas ki­ábrándulás, a gyötrelmes csalódás keserű ízét. A darab hőse végül is visszatér a kolostor nyugalmas, elzárt falai közé, testben és lélekben megtörve. A főszerepeket: Bárdosi Ilona, Kertész Dezső, Vendrey Ferenc és Gere Zsigmond játszák, újabb tanújelét adva elsőrangú képességeiknek. Lajtay Károly rendező, a tőle meg­szokott rutinos tudással aknázza ki a darab minden részletét. A mai számunkban bemutatott képek külön is sejtetni engednek valamit abból a meleg hangulatból, amely az egész darabon végig vonul és ami a siker minden jelét magán viseli. RÉVFY GÉZA dalköltő. Most jelent meg négy magyar irredenta-dala: NAGYLELKŰ HAGYOMÁNY KÖZCÉLOKRA. A nemrég elhunyt egerhegyi Grúz Al­bert honvédelmi államtitkár néhai nemes­lelkű neje nemes szándékainak megfelelően jótékony célú közcélokra végrendeletében a következő számottevő alapítványokat tette: a háborúban elesett katonák özve­gyeinek és árváinak 56.000 koronát. A Magyar Vörös Kereszt Egyletnek 28.000 koronát, az Országos Nőképző Egyesü­letnek 40.000 koronát, a magyar unitárius egyháznak 20.000 koronát, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek 20.000 koronát, a budapesti egyetemen tanuló egy-egy orvosnövendék részére 20.000 koronát, külföldön tanuló egy-egy ifjú részére 20.000 koronás alapítványt tett. Budapest IV. kerületi szegényeinek pedig 60.000 koronát hagyományozott. T­­J GYÜMÖLCSÉRTÉKESÍTÉSI ÉS konzerválási szakkönyv. Gazdáink a kerti termesztésnél a legnagyobb hibát a termények értékesítésénél követik el. Ezen a bajon segített most az Athenaeum, amikor megjelentette Buchta Győző, a kertészeti tanintézet tanárának, a kiváló szakírónak .Gyümölcs- és zöldségfélék értékesítése, eltartása és konzerválása* című könyvét, amely a gazdasági szak­­irodalomban hézagpótló, mert ez az első ilyen irányú gyakorlati alapon megírt szakkönyv. Bolti ára 40 korona. A nemrég elhunyt egerhegyi GRÚZ ALBERT volt honvédelmi államtitkár és neje. Végrendeletükben nagy összegeket hagyományoztak jótékony célra. A GÁBOR ÁRON SZÉKELY MUNKÁS-SZÖVETSÉG ZÁSZLÓSZENTELÉSE. Eiser felvételei. SZÉKELY ARATÁSI ÜNNEPÉLY A MARGITSZIGETEN.

Next