Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-17 / 20. szám
1925. május 17. ben, majd Beliczay Gyula, Herczfeld Viktor, Harrach József, Szabó Xavér, Bloch József és Chován Kálmán lettek új tanárok; ezek díszes sorát később még megszerezte Gianicelli Károly, Szendy Árpád, Riedl Frigyes, Wolafka Nándor alkalmaztatása is. A harmadik korszak 1895. évi augusztus hó 11-ével kezdődik; ekkor választották szét a Zeneakadémiát a Színművészeti Akadémiától, ez utóbbiból kiemelvén az operai tanfolyamot, mely a Zeneakadémián maradt és Maleczky Vilmosné, Vízvári Gyula, Szabados Béla, Erkel tanárokkal új pedagógiai erőkkel bővült. Majd megalakították Lenz Rezső vezényletével az akadémiai növendék-zenekart és új tanszakot nyitottak a fa- és ércfúvósoknak, úgyszintén a cimbalomnak is, ez utóbbira Kún Lászlót szerződtetvén . 1898-ban Lenz Rezső elhalálozván, Kemény Rezső és Grünfeld Vilmos kerültek; Harrach halála után pedig Moravcsik Géza lett a poétika és pedagógia tanára és az intézet főtitkára. Szervezték az operaiskola végzett növendékeinek operaházi vizsgaelőadását és a zeneszerző-növendékek műveinek az Operaházban évenként egyszer nyilvános zenekari hangversenyeken leendő bemutatását, és elkészítették az intézet Szervezeti Szabályzatát. Végül 1906. és 1907. években új, díszes hajlékot emeltek a Zeneakadémiának a Liszt Ferenctéren, 1907. évi május hó 12-én nagy megnyitó ünnepéllyel avatván föl az új zenepalotát. A negyedik korszakban már az új palotában működvén Székely Arnold, Laub István, Nagy Géza, Várkonyi Béla, Buffykay Ákos, Mambriny Gyula, Kodály Zoltán, Szerémy Zoltán, majd Hegedűs Gyula alkalmaztatásával bővült a tanári kar; ekkor létesült a zeneakadémiai tanárok zenekari társaságából az Akadémiai Zenekar. Újabb tanárok: Tarnay Alajos, Antalffy-Zsíros Dezső, Siklós Albert, Hegyi Emánuel, Förster Ferenc, Anfhes György, Dohnányi Ernő, ifj. Ábrányi Emilné és Keéri-Szántó Imre lettek. 1919. évi október hó 19-én a népköztársaság kormánya pedig megadta a főiskolai jelleget a Zeneakadémiának, Zeneművészeti Főiskola új címmel. De kevés idő múlva Reinitz Béla kerülvén a zenei ügyosztály élére, nyugdíjba küldte Mihálovich Ödönt és Moravcsik Gézát, helyükbe igazgatóvá Dohnányi Ernőt és aligazgatóvá Kodály Zoltánt nevezvén ki. Helyreállván a jogrend, Dohnányi helyére a kormány, miután Mihálovich továbbra is nyugalomban kívánt maradni, Hubay Jenőt nevezte ki elnökigazgatóvá, aki reaktiválván Moravcsik Gézát, továbbá a már régebben nyugdíjba ment Koessler Jánost, majd az énektanszakra szerződtetvén Hilgermann Laurát és Maleczky Biankát, hároméves tanfolyamban szervezte a hallásképző gyakorlatokat, átreformálta a tanárképzőt, a hegedű-tanszakra szerződtette Studer Oszkárt, majd új tanerőket hívott meg: Lenn Irént, Zsámboky Miklóst, Zsolt Nándort, Járai Istvánt, Fodor Jankát stb., könyvtárosnak dr. Sereghy Elemért tette meg, dalok és operák elemzésére új tanszakot állított és erre dr. Diósy Bélát hívta meg. A Zeneművészeti Főiskola három első nagynevű tanára Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél és Erkel Ferenc arcképeit e heti számunk közli a Schunda J. V. cég szívességéből. Az 1921. évben elhalt Schunda Vencel Magyarutcai hangszergyáros jóbarátságban volt nevezett tanárokkal és zeneszerzőkkel s ő volt az, aki 45 év előtt rekonstruálta a pedálos cimbalmot és megtalálta a régi Rákóczi-táron mély perspektívájú tájképeket is látunk e lapok sorában. Nagyjelentőségű darabja a gyűjteménynek Hercules Pieters Seghersnek a XVII. század első feléből való, egy folyótól szelt lapályos vidéket ábrázoló színezett rézkarca, melyből már csak a londoni British Múzeum birtokában akad egy második színezetlen példány. Általában a tájképek szép számmal szerepelnek: feltűnnek Anthonie Waterloo messzi távlatú levegős látképei, Roghman Roeland, az idősebb Ruisdael, Backhuyzen, Jan van Goyen intim hangulatú, továbbá Thomas Wyck, Adrian van der Cabel, Swanevelt klasszikus hatású tájrészletei. A genreképek sorában élvezetet nyújtanak Paulus Poffer és Albert Cuyp jól ismert tehén- és lótípusai, Claes Piefers Berchem, Pieter de Laer, Karel Dujardin kitűnő megfigyelésre valló állattanulmányai. Adriáén van Ostade, valamint Cornelis Bega, Cornelis Dusart és mások jellegzetes paraszttípusai is egy egész sorozat rézkarcon vonulnak fel. Mózes Uytenbroeck és Claes Moegaers ószövetségi tárgyú rézkarcai is erősen visszhangozzák Rembrandt hatását. Végül alkalmunk van megismerni Salomon Savery nagyarányú részletező rézkarcain a Medici Máriát fogadó Amsterdam érdekes ünnepeit bőbeszédűen megörökítő epikus művészt is. A kitűnő áttekintést nyújtó élvezetes kiállítás rendezéséért Hoffmann Edith dr.-t illeti ,a legteljesebb elismerés. Dr. Márffy Oszkár, Erkel Ferenc levele. SCHUNDA VENCEL JÓZSEF, a világhírű hangszerkészítő. ** * ___Zrts*r@ r _______________________________ ' m ~ fiái ok * t&*y •A' * ' f q cui aV ca· a ” O'jfTM át/riiol gató titkát, így neki köszönhető, hogy újra megszólalt ez a mélabús hangszer eredeti hangnemében. /h. Liszt Ferenc levei^ Id. Ábrányi Kornél levele. S*1 ****~`_ ^ j' yZs iy‚ YzY 0 Z** 'Zi A »y / A - - ORSZÁG-VILÁG 167 XVII. századbeli hollandi grafikai művek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeumunk gazdag grafikai anyagából ismét egy épp oly értékes, mint élvezetes, és rendkívül instruktív sorozattal kedveskedik közönségünknek. A nagy Rembrandt körül alakul ki ez a gyűjtemény, mely élénken szemünk elé tárja azt a nagyarányú fejlődést, melyen a XVII. század folyamán a hollandok rézkarc- és rézmetszet-művészete úgy technikai fogások, mint kompozicionális készség és tárgykörbővülés tekintetében átment. Nagy utat tett meg a hollandi grafika Winckboons Dávid esetlen alakításaitól, Werner van den Valckers még kissé tétovázó kísérleteitől Romeyn de Hooghe, Isaac de Moucheron raffináltan finom kompozíciójáig, Nikolaes Verkolje keresett fonalitásáig. Persze közbeesik Rembrandt működése, ami mindent megmagyaráz. A grandiózus mester itt 65 lapjával van képviselve, köztük saját és Saskia feleségének, továbbá tudós barátainak és művésztársainak pompás arcképeivel, továbbá a clair-obscure problémáinak szebbnélszebb megoldására alkalmat nyújtó biblikus tárgyú sorozattal, melyből külön is kiemeljük a beteggyógyító Megváltót ábrázoló híres Százforintos lapot, az Ecce homo és a Keresztlevétel című nagyszerű kompozícióit. Lendületes vonalvezetéssel adott aktokat és festői felfogású.