Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1925-05-17 / 20. szám

1925. május 17. ben, majd Beliczay Gyula, Herczfeld Viktor, Harrach József, Szabó Xavér, Bloch József és Chován Kálmán lettek új tanárok; ezek díszes sorát később még megszerezte Gianicelli Károly, Szendy Árpád, Riedl Frigyes, Wolafka Nándor alkalmaztatása is. A harmadik korszak 1895. évi augusztus hó 11-ével kezdődik; ekkor választották szét a Zeneakadémiát a Színművészeti Akadémiától, ez utóbbiból kiemelvén az operai tanfolyamot, mely a Zeneakadémián maradt és Maleczky Vilmosné, Vízvári Gyula, Szabados Béla, Erkel tanárokkal új pedagógiai erőkkel bővült. Majd megalakították Lenz Rezső vezényletével az akadémiai növendék-zenekart és új tanszakot nyitottak a fa- és ércfúvósoknak, úgyszintén a cimbalomnak is, ez utóbbira Kún Lászlót szerződtetvén . 1898-ban Lenz Rezső elhaláloz­­ván, Kemény Rezső és Grünfeld Vilmos kerültek; Harrach halála után pedig Moravcsik Géza lett a poétika és pedagógia tanára és az intézet főtitkára. Szervezték az operaiskola végzett növendékeinek operaházi vizsgaelőadását és a zeneszerző-növendékek műveinek az Opera­házban évenként egyszer nyilvános zenekari hangversenyeken leendő bemutatását, és el­készítették az intézet Szervezeti Szabályzatát. Végül 1906. és 1907. években új, díszes hajlékot emeltek a Zeneakadémiának a Liszt Ferenc­­téren, 1907. évi május hó 12-én nagy meg­nyitó ünnepéllyel avatván föl az új zene­palotát. A negyedik korszakban már az új palotában működvén Székely Arnold, Laub István, Nagy Géza, Várkonyi Béla, Buffykay Ákos, Mambriny Gyula, Kodály Zoltán, Szerémy Zoltán, majd Hegedűs Gyula alkalmaztatásával bővült a tanári kar; ekkor létesült a zeneakadémiai tanárok zenekari társaságából az Akadémiai Zenekar. Újabb tanárok: Tarnay Alajos, An­­talffy-Zsíros Dezső, Siklós Albert, Hegyi Emá­­nuel, Förster Ferenc, Anfhes György, Dohnányi Ernő, ifj. Ábrányi Emilné és Keéri-Szántó Imre lettek. 1919. évi ok­tóber hó 19-én a népköztársaság kor­mánya pedig megadta a főiskolai jelleget a Zeneakadémiának, Zene­művészeti Főiskola új címmel. De ke­vés idő múlva Reinitz Béla kerülvén a zenei ügyosztály élére, nyugdíjba küldte Mihálovich Ödönt és Morav­csik Gézát, helyükbe igazgatóvá Doh­nányi Ernőt és aligazgatóvá Kodály Zoltánt nevezvén ki. Helyreállván a jogrend, Dohnányi helyére a kormány, miután Mihálovich továbbra is nyugalomban kívánt ma­radni, Hubay Jenőt nevezte ki elnök­­igazgatóvá, aki reaktiválván Morav­csik Gézát, továbbá a már régebben nyugdíjba ment Koessler Jánost, majd az énektanszakra szerződtetvén Hil­­germann Laurát és Maleczky Biankát, hároméves tanfolyamban szervezte a hallásképző gyakorlatokat, átrefor­­málta a tanárképzőt, a hegedű-tan­szakra szerződtette Studer Oszkárt, majd új tanerőket hívott meg: Lenn Irént, Zsámboky Miklóst, Zsolt Nán­dort, Járai Istvánt, Fodor Jankát stb., könyvtárosnak dr. Sereghy Elemért tette meg, dalok és operák elemzésére új tanszakot állított és erre dr. Diósy Bélát hívta meg. A Zeneművészeti Főiskola három első nagynevű tanára Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél és Erkel Ferenc arc­képeit e heti számunk közli a Schunda J. V. cég szívességéből. Az 1921. év­ben elhalt Schunda Vencel Magyar­­utcai hangszergyáros jóbarátságban volt nevezett tanárokkal és zeneszerzőkkel s ő volt az, aki 45 év előtt rekonstruálta a pedálos cimbalmot és megtalálta a régi Rákóczi-táron mély perspektívájú tájképeket is látunk e lapok sorában. Nagyjelentőségű darabja a gyűjtemény­nek Hercules Pieters Seghersnek a XVII. század első feléből való, egy folyótól szelt lapályos vidéket ábrá­zoló színezett rézkarca, melyből már csak a londoni British Múzeum birto­kában akad egy második színezetlen példány. Általában a tájképek szép számmal szerepelnek: feltűnnek Anthonie Wa­terloo messzi távlatú levegős látképei, Roghman Roeland, az idősebb Ruis­­dael, Backhuyzen, Jan van Goyen intim hangulatú, továbbá Thomas Wyck, Adrian van der Cabel, Swanevelt klasszikus hatású tájrészletei. A genre­­képek sorában élvezetet nyújtanak Paulus Poffer és Albert Cuyp jól ismert tehén- és lótípusai, Claes Piefers Berchem, Pieter de Laer, Karel Dujar­­din kitűnő megfigyelésre valló állat­­tanulmányai. Adriáén van Ostade, valamint Cornelis Bega, Cornelis Dusart és mások jellegzetes paraszttípusai is egy egész sorozat rézkarcon vonul­nak fel. Mózes Uytenbroeck és Claes Moe­­gaers ószövetségi tárgyú rézkarcai is erősen visszhangozzák Rembrandt ha­tását. Végül alkalmunk van megis­merni Salomon Savery nagyarányú részletező rézkarcain a Medici Máriát fogadó Amsterdam érdekes ünnepeit bőbeszédűen megörökítő epikus mű­vészt is. A kitűnő áttekintést nyújtó élvezetes kiállítás rendezéséért Hoffmann Edith dr.-t illeti ,a legteljesebb elismerés. Dr. Márffy Oszkár, Erkel Ferenc levele. SCHUNDA VENCEL JÓZSEF, a világhírű hangszerkészítő. ** * ___Zr­ts*r@ r _______________________________ ' m ~ fiái ok­ * t&*y •A' * ' f q cui aV ca· a ” O'jfTM át/rii­­ol­ gató titkát, így neki köszönhető, hogy újra megszólalt ez a mélabús hangszer eredeti hangnemében. /h. Liszt Ferenc levei^ Id. Ábrányi Kornél levele. S*1 ****~`_ ^ j' yZs iy‚ YzY­ 0 Z** 'Zi A »y / A - - ORSZÁG-VILÁG 167 XVII. századbeli hollandi grafikai művek kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeumunk gazdag grafikai anyagából ismét egy épp oly értékes, mint élvezetes, és rendkívül instruktív sorozattal kedveskedik közönségünknek. A nagy Rembrandt körül alakul ki ez a gyűjtemény, mely élénken szemünk elé tárja azt a nagyarányú fejlődést, melyen a XVII. század folyamán a hollandok rézkarc- és réz­metszet-művészete úgy technikai fogások, mint kompozicionális készség és tárgykörbővülés tekintetében átment. Nagy utat tett meg a hollandi grafika Winckboons Dávid esetlen alakításaitól, Werner van den Valckers még kissé tétovázó kísérleteitől Romeyn de Hooghe, Isaac de Moucheron raffináltan finom kompozí­ciójáig, Nikolaes Verkolje keresett fonalitásáig. Persze közbeesik Rembrandt működése, ami mindent megmagyaráz. A grandiózus mester itt 65 lapjával van képviselve, köztük saját és Saskia feleségének, továbbá tudós barátainak és művésztársainak pompás arcképeivel, to­vábbá a clair-obscure problémáinak szebbnél­­szebb megoldására alkalmat nyújtó biblikus tárgyú sorozattal, melyből külön is kiemeljük a beteggyógyító Megváltót ábrázoló híres Száz­forintos lapot, az Ecce homo és a Kereszt­­levétel című nagyszerű kompozícióit. Lendületes vonalvezetéssel adott aktokat és festői felfogású.

Next