Ország-Világ, 1925 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-18 / 42. szám

348 szökött, szép nászunk tavaszán, elment, elment, hogy egy ideig ne lásson. Tudom, ezt akarta, de azt is tudom, hogy azért tette, hogy én még jobban szeressem, hogy én kívánjam magát. Jól tette Mária, jól tette. Maga mindent jól tesz, én azt tudom, s ezért félő szeretettel lesem a vonatot, merre mehet s gondolok magára édes menyasszonyom, Suido. Mária ölébe hullatta a levelet s kimondhatatlanul boldog volt. A sok alvó ember között az ő boldogsága úgy lobogott, mint a pásztorfűz jósága az erdei kalibák mélyén, ahol a melege anyai hévvel megsimogatja a dermedt arcokat. — Hercegem, én szeretlek, — susogta, — s azon gondolkodott, hogy milyen jó szeretni, milyen égi ajándék az a szegény emberi lélek számára. Szeretni, oda adni mindent, s azután nézni a mások örömét, felujjongását. Megölelni, s érezni a lágy ajkak izzó jóságát, melyekben szerenádot játszik a vér, az örök himnusok lázas karmestere. Bölcsőben látta kis gyermekét, akinek majd születnie kell, és a másodikat, harmadikat, kik követni fogják az elsőt. A lepkéket, melyeket rózsaszínű kis kezecskéjük fognak tartani s baracknagyságú szemekkel kérdezni: — Mi ez? Lassan felemelte a papirost s ott, ahol a távirat szalagja az utolsó szót jelölte, megcsókolta. (Folytatása következik.) RADNAI MIKLÓS. — A Magyar kir. Opera új igazgatója. — Irta STADLER ISTVÁN. Először az érdekes vonásokból összerótt arca — élesmetszésű muzsikus arc — azután a tetterővel teli fiatalsága lepett meg bennünket, mikor a Magyar kir. Opera igazgatói irodájában felkerestük Radnai Miklóst, az új igazgatót, aki csak pár hónappal ezelőtt foglalta el ezt a nehéz, de az őt teljesen megillető fontos pozíciót. Személyében, kétszeres örömmel, a fiatalság érvényesülését köszöntöttük s a nem várt csudát, hogy végre Magyarországon is az kerülhet vezető állásba, aki munkája és tehetsége révén odavaló. Eddig, sajnos, azt láttuk, hogy az állások betöltésénél minden más egyéb körülmény, csak a rátermettség nem volt fontos, ami azután éreztette is a hatását mindenütt, különösen az Operánál, mert ennek a sok gondot és még több tudást és körültekintést igénylő vezetése még az avatott kezű ember tehetségét is nehéz próbára teszi. A hivatott vezetők hiánya okozta a csaknem állandó pangást a zenei életünkben, a folyton alacsony szinten való mozgást, honnét nem volt remény, hogy valaha is emelkedni tudnánk. A jövőben, garancia erre az új igazgató mindig többet, szebbet, jobbat akaró munkakedve, hihetetlen munkabírása, reggel kilenctől este hétig dolgozik - megváltozik minden. Neki ugyanis végre sikerült, ami elődjeinek csak részben, vagy egyáltalában nem: harmóniát teremteni a vezetőség és a tagok között. Energiája felvillanyozta az Opera kötelékébe tartozókat, lebilincselő modora áthidalta az űrt, mi az esetleges félreértésből állott elő s tehetsége, eddigi munkás múltja tekintéllyel ruházza fel a művészek és az idegenek előtt, úgy, hogy a legszebb reményekkel nézhetünk az új szezon elé. Még élénken emlékszünk a múlt színházi évad muzsikus-sztrájkjára, a véget nem érő tárgyalásokra, melyek — bár látszólag eredményre vezettek - mind a mellett nem elégítették ki sem a tagokat, sem a vezetőséget s így el voltunk készülve arra, hogy esetleg az Opera nem nyit, vagy ha igen, akkor is csak nagyon későn. Attól is féltünk, hogy a régi, kipróbált erők helyébe, mivel velük a merev magatartást tanúsító régi vezetőség nem tudott egyezségre lépni, új, nekünk idegen, vagy ami még ennél rosszabb, meg nem felelő tagok kerülnek, ami teljesen felborította volna az amúgy is bizonytalan alapokon álló intézményt. A reménytelenséget azoban eloszlatta az új igazgató megjelenése, aki rövid pár hónapi megfeszített munka után megváltoztatott mindent. Minden akadályt elmozdított, minden kérdésre talált megoldást s így az Opera október 8-án a Farsangi lakodalommal megnyithatta a kapuit. Az ünnepélyes megnyitás nem várt sikere, joggal mondhatjuk - Radnai Miklós érdemes most, mikor rövid vonásokkal papírra vetjük nemes portréját: azt hisszük, olvasóinknak is szolgálatot teszünk azzal, hogy bemutatjuk az új igazgató eddigi pályafutását. Pesti ember, a szónak jobbik értelmében véve, a pesti ember azon fajtájából, aki a kultúra neki nyújtott adományait nem a szórakozásra, hanem komoly munkára, lelkének kiművelésére, tehetségének csiszolására használja fel. Ez egyébként családi tradíció a Radnai-familiában. Zenét szerető tanáremberek voltak a szülei, nagyanyja szintén, aki Arany Diánossal élt nagyon jó barátságban. Komoly, értékes emberek, könyvek, zene, a szép szeretete volt a légkör, melyben Radnai Miklós 1892. január 1-én született. Szépségtől átitatott lelket hozott magával, ernyedetlen munkakedves, a tudós gyermekét jellemző pontosságot, szorgalmat, amit a szerető édesanya intő szavai csak fokoztak, úgy, hogy állandóan kiváló tanuló volt a középiskolában. Az érettségit jeles eredménnyel tette le s akkor, már a Zeneakadémia növendéke volt, komolyan készült a zeneszerzői pályára, öreg igazgatója kijelentette: Nagyon kár, hogy nem tudományos pályára megy... Zenei tehetsége korán jelentkezett. Még nem volt 15 éves, mikor Kessler Diános, a Zeneakadémia híres tanára, felismerve a született tehetséget, felvette a legfelsőbb zeneiskolánkra, mégpedig ami akkor csudával volt határos: a zeneszerzői szakra. Itt tanult Kessler Diános vezetése alatt, majd annak távozása után Herzfeld Viktor útmutatása egyengette útját a szinte gyermek zeneszerzőnek, aki az érettségi után, 1911-ben, már megszerezte a zeneszerzői diplomát. Mint zenekadémiai növendék többször kapott jutalmat, így megnyerte a székesfőváros Ferenc József jubileumi díját, a legszebb jutalmat, amit fiatal zeneszerző nyerhet és megkapta a Liszt Ferenc-ösztöndíjat. Mint ösztöndíjas ment ki Münchenbe, hol Mofl Félix mellett az Operánál karmesteri volontőr tisztséget töltött be. Lelkét megtöltötte szépségekkel, új meglátásokkal, tovább képezte magát s mikor már sok anyagot öszehordott, 1913-ban visszajött Pestre. Itt a Fodorféle zeneiskolában lett tanár, majd 1919-ben a Zeneművészeti Főiskolára nevezték ki a zeneelmélet tanárának s 1925. májusában zenei életünk vezető állásába került: a Magyar Királyi Opera igazgatója lett. RADNAI MIKLÓS, a M. kir. Operaház új igazgatója. Zoltrány felvétele: ORSZAG-VILAG 1925. október 18. Mint zeneszerző, fiatal kora ellenére is, alegjobban csengő nevek közé tartozik. Dalokat, zongoradarabokat, kamarazenét és egy zenekari suffet írt. Pantomimje: Az infánsnő születésnapja 1918-ban került bemutatóra a budapesti operában s róla a sajtó egyhangúlag a legszebb szavakban emlékezett meg. Írt operákat is: A három szív 3 felvonásos, Az egyszeri szerelmesek 2 felvonásos. Ez utóbbi már három éve vár előadásra az Operában. — Eddig nem került rá a sor — mondta mosolyogva Radnai igazgató — s ezután is, míg itt leszek, alig ... Kár, mert a kitűnően megépített zenei kompozíció megkapó prózai témán épült fel, melynek irodalomtörténeti vonatkozása külön is figyelmet érdemel. A darab ötlete ugyanis Arany Jánostól ered s azt, mint érdekes családi hagyományt Radnai Miklós nagyatyjától hallotta, Vámos Mihálytól, akit mint fentebb említettük, baráti viszony fűzött a Toldi írójához. A darab három szerelmesről szól: két fiatalemberről és egy leányról. A leányt mindketten szeretik s a leány se bír dönteni, hogy kinek adja a kezét és szívét. Végül is a sorsra bízzák a döntést. Legyen a nyerőé tíz évig a leány, a másiknak addig el kell tűnnie síz év után visszajöhet s ha tetszik, rá kerül a sor. Érzékeny búcsúval záródik le az első felvonás s a másodikban, tíz év után visszajön a vesztes fél, hogy éljen a jogával, de terve nem sikerül, mert időközben, nem bírván a várakozást, megnősült s így jelét adta annak, hogy nem volt mély a szerelme, örökre le kellett mondania a leányról. Zenekari műveit a Szimfonikus zenekar vette át a műsorába. A Mese, Orbán vitéz, a Mozaik suite állandóan szereplő műsordarabok, úgyszintén a kamarazenei kompozíciói is : Zongoratrió, Hegedűszonáta s a Gordonkaszonáta, mellyel pályadíjat nyert, írt rengeteg tanulmányt, iskolai darabot, a dalai pedig mindenütt szeretetnek örvendenek. Jelenleg minden idejét az Opera ügyei kötik le. Pompás tervet készített az új évadra, mit tartalmassága mellett a változatosság jellemez. Egy darab egy hónapon belül csak kivételes esetekben kerül kétszer műsorra. Teljes magyar és klasszikus repertoárt ad érdekes magyar és külföldi premierekkel és felújításokkal felfrissítve. Újdonság lesz Bartók Béla háromfelvonásos operája: A csodálatos mandarin. Érdekessége lesz a darabnak, hogy benne Csortos Gyula és Bajor Gizi is fellépnek. Mi, az exotikum kedvéért azt szeretnénk, ha Bartók operájában a Milánóban tartózkodó japán énekesnő is fellépne: Tessara Mimó - ami talán nem is lehetetlen! Kodály Zoltán dalműve is műsorra van fűzve a: Hári János, mit Szántó Tivadar Taifunja fog követni. A külföld Debussy egy operájával és Giordano Gúnyvacsorájával lesz képviselve és érdekes felújításokkal, így október 24 - 25-én kettős szereposztással Jókai centennáriuma alkalmából felújítják Strauss Cigánybáróját. A Wagner-tetralógiából a Siegfried kerül előadásra és egy másik klasszikus opera, a Figaró lakodalma. — A tervek kivihetőségét — mondja Radnai igazgató — elősegítette az, hogy a bérletpályázat nagyszerűen bevált, így olyan anyagi alap áll mögöttem, melyre, bár a költségvetés szűk keretekben enged mozogni, bátran merek támaszkodni. Tervem, hogy lehetőleg magyar együttessel minden klasszikus operát: Wagnert, Verdit, Mozartot ki tudjak hozni és adhassam a teljes magyar repertoárt. — Örömmel állapíthatom meg, — mondja tovább az Opera igazgatója — hogy az Opera negyven éves fennállása után teljes a magyar együttesem s ez nem marad semmiben a Metropolitain együttese mögött, legföljebb abban, hogy nem dollárban kapja a fizetést. Ha én a belépti díjakat dollárban kapom, a tagokat is dollárral fizetem s akkor ez az egyetlen differencia is el fog tűnni. Az eredmény felől nincsenek kételyeim, pedig most csak tizenhat vármegye áll az Opera háta mögött, de a tagok támogatnak s így remélem, hogy elérjük azt, amit Nagy-Magyarország idejében tudtak produkálni. . A terv gyönyörű! S mi hisszük, hogy a gonddal felépített és alátámasztott tervek biztos sikerre vezetnek.