Ország-Világ, 1933 (54. évfolyam, 5-24. szám)
1933-03-16 / 5-6. szám
1933 MÁRCIUS 16 Dr. Bajkay Endre Ítélőtáblás bíró legutóbb tartott folytatólagos tárgyalást ebben a perben és a tényállás végleges tisztázása és a bizonyitékok bejelentése végett újabb határnapot tűzött ki. A polgári perekkel koránt sincs befejezve ez a szerelmi regény. Salamon Béláné személyes szabadság megsértésének vétsége, magánlaksértés vétsége és könnyű testi sértés vétsége címén feljelentette a járásbíróságon a vezérigazgatót. Az ügyészség azonban súlyosabb beszámítás alá eső bűncselekményeket látott fennforogi és ezért hivatalból nyomozást rendelt el. A vádiratot még nem adták ki. HYPEROLI I szájvíz tabletta " ~P * »■ — . • -Ti i.-t-■ í«C;-t*£ u ——— mt» I és torok fertőtlenítő | Szerezze meg ön is a lehetőségét annak, hogy ne legyen kedvetlen, kilátástalan az élete, hanem bizalma, reménysége legyen egy szebb élet és boldogabb jövő iránt! Vegyen osztálysorsjegyet! önmagának és családjának tesz vele szolgálatot, mert mihelyt sorsjegye van, már meg is szerezte a jóleső reményt, hogy 10, 20, 30, 40, 50, 100, 200, 300 ezer pengőt is nyerhesen ! Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyenlő a nyerési esélye, de sorsjegy nélkül nem lehet nyeremény! Tehát szerencse fel! A húzások már április 7-én kezdődnek! A sorsjegyek hivatalos ára: Egész | Fél | Negyed | Nyolcad 24.— P|12.— p| 6. A p |3— p az összes főárusitóknál. ORSZÁG-VILÁG 3 Elsikkad a Rádióban a szövegírók neve Hol van a szövegírók szövetsége? A zeneszerzést mint iparágat utóbbi években hallatlanul fellendítette a Rádió. Komoly megélhetést jelent akár a tánczenét, akár magyar nótát, akár versszöveget írni, mert a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezete által kérlelhetetlenül behajtott jogdíjakból a tagok részére olyan jelentékeny osztalék jut, hogy a mai leromlott gazdasági viszonyok között gondtalanul szerezhetik, ahonnan akarják a zenéjüket. Minden fiatal zeneszerzőnek az az álma, hogy tagja lehessen ennek a kitünően megalapozott és a törvénnyel körülbástyázott szövetkezetnek akár a zeneakadémián végezte a zeneszerzés művészetét, akár valamelyik rőfösüzlet pultja mögött csókolta őt homlokon a Múzsa. Évekkel ezelőtt nagyon szerény keretek között indult meg a szövetkezet működése és annak ideális célkitűzése az volt, hogy megvédje a magyar zeneszerzők szellemi termékeit. Akkor még kevesen is voltak a szerzők, mert az ütjük tövisekkel volt kirakva és nem jelentett dicsőségnél és népszerűségnél egyebet. A szövetkezet vezetősége azonban átérezve tagjai anyagi leromlottságát, kitűnő érzékkel áttért az anyagi megjogöiiök laS?Zmng, valamint a külföldi államokkal kötött szerződések előnyeit kihasználva hatalmas anyagi forrásokat nyitott meg az addig elhanyagolt zeneszerzők számára. A szövetkezet kasszájába ömlött a pénz és megindult a máról-holnapra felbukkanó „fütyülő" zeneszerzők áradata a szövetkezet felé. A tagok száma az utolsó évtizedben óriási emelkedést ért el, úgyhogy a szövetkezet úgynevezett „pontozó bizottságot" volt kénytelen szervezni, amelynek az a hivatása, hogy figyelemmel kísérje a külömböző helyeken előadott zeneszámokat és annak a szerzőnek jut több osztalék, akinek a darabját gyakrabban és több helyen adják elő. Mindezeket el kellett mondani, hogy az alábbiak érthetővé váljanak az olvasó előtt. A szövetkezetbe bejutni ma már nagyon nehéz dolog. Két tag ajánlása szükséges az alapszabályok szerint. Ezenkívül olyan zeneszerzőnek kell lenni, aki több kiadvánnyal rendezik. És éppen ez a bökkenő. A zeneműkiadók azelőtt sem voltak nagyon altruista egyéniségek, de ma arra a kényelmes álláspontra helyezkednek, hogy elég volt a fiatal zeneszerzőkből, több nem kell és újabb szerzőkkel nem terhelik meg a szövetségbe befolyó jogdíjakat. Ilymódon termelte ki a szövetség a zeneszerzők numerus klauzusát. A zeneszerzők és szövegírók szövetkezete azonban nemcsak anyagi, hanem erkölcsi testület is, de ha csak kizárólag anyagi célból alakult közület lenne, akkor is fel kellett volna szólalni a Rádió Stúdiónak nemrég keresztülvitt intézkedése ellen, méh szerint a rádióban^ekiad^t^ szenemé nmeknél úgy a hagyva, csakis a zeneszerző nevét említik meg. Felesleges hangoztatnunk, hogy a szövegírónak ez a háttérbe szorítása nemcsak erkölcsi, hanem anyagi kárt is jelent, mert ilymódon valamely előadott darab csak a zeneszerző nevével lesz népszerű és a szövegíró munkája teljesen elsikkad. Az egészben az a furcsa, hogy ezt az intézkedést a Stúdió zenetanácsa tette, amelynek tagja Huszka Jenő a zeneszerzők és szövegírók szövetkezetének elnöke is. Szegyen Tibor bankár Az elmúlt héten Szögyen Tibor az ismert és közszeretetben álló bankár estélyt adott Teréz körúti lakásán, amelyen a pénzvilág, az irodalom és művészet előkelőségei jelentek meg. Éjfél után a hangulat már emelkedett volt, folyt a pezsgő, szólt a zene és a figyelmes házigazda személyesen gondoskodott arról, hogy vendégeinek pohara ne maradjon üresen. Szorgalmasan töltögette a habzó italt, amikor egy eltört vékony pohár véresre sebezte kezét. Szőgyén Tibor nem hederített sebesülésére, még ott tartózkodó orvos súlyos balesete fivérének se mutatta meg a kezét, hanem bekötötte és tovább szorgoskodott vendégei között. Másnapra a sebzett kéz megdagadt és Szőgyént pokoli fájdalmak lepték meg. Fivére Dr. Strélinger Győző egyetemi tanársegéd intézkedésére beszállították a Fasor szanatóriumba, ahol Ádám Lajos tanár vérmérgezést állapított meg és nyomban műtétet hajtott végre rajta, amely sikerrel járt. Szőgyén Tibor most már a javulás utján van és néhány nap múlva elhagyhatja a szanatóriumot.