Országépítés - Nemzetpolitikai Szolgálat, 1943 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-15 / 2. szám
2 ORSZÁGÉPÍTÉS ELKÉSZÜLT A MEDALI ÉS DUNAHÍD Amikor az első bécsi döntés után összeült vegyesbizottság határozatainak megfelelően a magyar honvédek elindultak Észak felé, hogy az ősi földön élő magyarságot ismét visszakapcsolják a trianoni részekhez, Dunántúl északi részén, Medvénél bravúros gyorsasággal építették meg hidászaink a hajóhidat és ezen vonultak be Csállóközbe a lakosság örömujjongása közepette. Az első országgyarapodás óta a felvidéki részek már tökéletesen bekapcsolódtak a magyar államélet vérkeringésébe, ennek a vérkeringésnek fokozása érdekében azonban kiderült, hogy nem elegendő a medvei hajóhíd, sem a helyébe létesített komp, a két vidék közlekedését csak egy állandó híd tudja biztosítani. Az országrészek között szinte a honfoglalás óta megvan a kapcsolat, a visszacsatolt Kisalföld gazdasági életére igen nagy fontosságú tehát ez a híd. Eddig ugyanis a lakosságnak árvízkor, vagy tél idején Komáromig kellett kerülnie, hogy a Dunántúllal kapcsolatot találjon. A hídt a Kisa'fd'det,Pannonhalmától a Kiskárpintokig és a Tsajta hegyiségtől a nyitrai Zolgorig köti össze. A Csinillóköz, Szigetköz és a dunántúli részek között az első világháború előtt is oly nagy volt a kapcsolat, hogy a medvei évszázados átkelőhelynél gőzkomp járt a két part között, de ez is olyan nagyforgalmú volt, hogy a hídépítés gondolata már akkor felmerült. A háború és a trianoni békeparancs negyedszázadra megbénította a közlekedést, de a visszacsatolás után megindult nagy forgalom után a magyar államvezetés illetékes szervei tanulmányozni kezdték a bekapcsolás lehetőségeit. Két helyen, Győr magasságában Medvénél és nyugaton Magyaróvár magasságában Dobrorgaznál vették tervbe a hídépítést Csallóköz nagyobb bekapcsolására. 1939 március elején megtartották a helyszíni bejárást, ugyanez év június végén már át is adták a munkákat a vállalkozóknak és most, 1912 végére a medvei híd teljesen elkészült. Pedig a híd megtervezése igen sokoldalú és nehéz feladat volt. Nem egy híd megépítéséről kellett gondoskodni, hanem a hidak egész sorozatáról. A Dunát a csallóközi szakaszon ugyanis egymástól igen távollevő árvédelmi gálák fogják közre s a gátakon belül a hajózó medren kívül több mellékág is folyik. Alig egy két helyen, így Medvénél és Doborgaznál találunk keskenyebb szakaszokat, de az árterület még Medvénél is közel 2 kilométer széles. Ezenkívül igen magasra kellett építeni a hidat, hogy a hajók árvízkor elférjenek a híd alatt. Hidraulikai számításokat is kellett készíteni arra, hogy az árterületnek melyik részén lehet töltést építeni, melyik helyen kell hidat építeni. Így alakult ki azután a hídláncolat végleges elrendezése: a főmeder fölött háromnyílású vasszerkezet, a baloldali kisebb mellékág áttöltése, a nagyobbik ágnak vashíddal való áthidalása és végül a jobboldali ária három vasbetonszerkezete. A mederhíd korlátok között mért teljes szélessége 12.10 m. Ebből a vasbeton kocsipálya 6.0 m széles a ehhez mindkét oldalon. 3.20—3.20 m széles, 6 cm vastag és 2 cm koptatóréteggel ellátott vasbetonlemez csatlakozik. Ezeket a lemezeket a főtartó rácsozása osztja ketté. A főtartókon kívüli rész gyalogjárókal, a kocsipálya melletti rész pedig a környék elterjedt kerékpáros-forgalmára való , tekintettel —a kerékpárosok részére szorul! Külön érdekessége a hídnak az, hogy a tervezésnél figyelemmel voltak arra is, hogy tőle kb. 50 méternyire egy új vasúti hidat is lehessen építeni. Győr és Galánta között a jövőben egy új vasútvonal lenne szükséges s ez ugyancsak Medvénél keresztezheti majd a Dunát. Két és fél esztendő alatt készítette el a magyar akarat háborús idők rendkívüli erőfeszítései közepett a medvei hidat. Teljesen elkészülve várja az ünnepélyes megnyitást, hogy a forgalomnak átadva szolgálhassa a komoly és fontos magyar célt: az ország egyik értékes földdarabjának a közgazdaságunkba való bekapcsolását. A medvei híd építés közben