Orvosi Hetilap, 1857. november (1. évfolyam, 23-26. szám)
1857-11-05 / 23. szám
359 inger túlságos nagy, vagy kicsiny mértéke, valamint folyamának szabálytalan szétosztása mindenesetre zavart okoz ; a mozgószervek hiányos tevékenysége mindenkor betegítőleg hat vissza az érző szervekre. Ennyit e tárgy élettani elméletéhez. Lássuk már most, miképen alakul a hatások ez összege egy egyénben, kinek önkénytes izomereje, épen nem, vagy nem elegendőleg vagy pedig csak egy oda- 1uag van gyakorolva. Ilyeneknél hiányzik az erőteljes elvezetés; az izomrendszer nem alkalmas az idegközpontok s az érzőrészek számára oly elvezetési vonalul szolgálni, mint egészséges embernél szokott. Az izgékonyságnak (hogy e régibb kifejezéssel éljünk) tehát az agy és gerincagy érző szerveiben túl kell halmozódni. A belszervek, a szív, a vérkeringési légzési és emésztési szervek sat. különböző módon a nagyon is meggyűlt izgékonyság elvezető helyei lévén, szükségképen beteges visszahatások, szabályellenes, és a belműködések rendes folyamát zavaró érzések és mozgások székhelyeivé válnak, szakadatlanul betegségi hajlam állapotában vannak. Az összes izomrendszer zsongjának ez által szenvednie kell, helyére lankadtság, s erre változtatásul görcs és rángatódzások is következnek. E kevés szóval kijelölöm azon betegséget vagy betegségrei hajlamot, mely napjainkban átalános korbetegség. Polgárisult államainkban az érzékenységet értelmiséget (intelligentiát) az izom- és akaraterő rovására látjuk magasabb fokra emelkedni. Mindenütt még az igen gyönge gyermekeknél is, roppant számmal találunk túl finoman érző, de csak gyöngén visszaható egyéneket, kik tehát a külvilág minden behatását, mind testi mind szellemi tekintetben, ellenséges s megbetegítő ingerkép érzik. (Könnyen meghűlés, gyönge gyomor, ezer meg ezer dolog el nem szenvedhetése.) Mindenütt rosztkóros férfiakkal találkozunk, kik betegség érzetével leideni palackként vannak megtöltve, és mindig halálról gondolkozván, minden egyes, belszerveikbe futó érzékeny idegszálat meglesnek. Mindenütt méhkóros asszonyokra találunk, kikben minden némileg szokatlan szellemi inger görcsöket idéz elő. Sőt, — elég szomorú dolog, de — nagy számmal vannak rosztkórosak már gyermekek és nők között, valamint nem ritkaság a hystericus férfi is. Itt, vagy sehol sincs forrása ama számos kóralakoknak, melyekkel a gyakorló orvosnak, műveltebb betegei körében naponkint küzdenie kell. Ide tartozik a gyermekek és nők ingerlékenysége, mely a legsajátságosabb görcsbetegségekben nyilatkozik. Ide leánykáink izomgyöngesége, mely még a szívizomban mnt szerkesztett villamgépeket használ, melyek célirányos alkalmazása által még egyrészt az idegbajban szenvedők közül tetemes érdemeket szerzett, másrészt a villámgyógyászatban első helyet vívott ki magának kortársai közt. Páris egyéb nagyszámú jótékony intézeteiről: bölcsőde, nőegylet sat. köteteket lehetne írni. A „Bureau de bienfainsance“ minden városrészben (Arrondissements) külön, évenkint 65.000-nél több szegénynek,mintegy két millió franknyi alamizsnát osztogat. Hasonló nemes tettet gyakorolnak a „Sociétés du secours mutuels entre ouvriers“, „Associations des artistes dramatiques, des artistes peintres, sculpteurs, architectes, graveurs et dessinateurs.“ sat. Dr. Batizfalvi, mint szíves lágyulás fejlődik ki, s a vér életében, mint s a p kór (Bleichsucht) szokott rendesen föllépni; de még a későbbi években is Szerencsétlen lebetegedések forrásává válik, s a betegágyas állapotot, e különben igen természetes életműködést, félelmessé teszi. Ide tartozik ifjaink izomgyöngesége, mely hamarább vagy később a nemzőrészek mindinkább növekedő izgékonyságával karöltve, hátgerincagy-ingerben (a még csak legközelebbi időben divattá vált úgynevezett „Spinalirritatióban“), idő előtti öregedésben, vagy sorvadásban végződik. Ide tartozik az altest-betegek roppant száma, sápadt komor arcaival, s az altesti szervek beteges érzékenységével , mely az emésztés óráit kellemes érzés helyett fájdalmassá, kellemetlenné változtatja. Ide a rémítő progresszóban mindinkább szaporodó lelkibetegségek, melyek azzal kezdődnek, hogy a külvilággal minden szellemi érintkezés fájdalmas érzést idéz elő, és a beteg mindenből csak lehangoltságot, boszankodást, haragot vagy szomorúságot, szóval minden eseményből csak mérget merít. Ezek mind olyan bajok, melyek ellen az orvos gyógyszert nem rendelhet, mert az egyedüli gyógyszer ,,az elevenség, a nyugodtság és vidámság, nem a gyógyszertárakban, hanem a gyógytest-gyakorlat termeiben található föl. Idetartoznak a nagyszámú tüdőbetegek, kiknek tüdőszárnyait összeszorított mellketrecében soha egy erős karmozgatás sem szellőztette, s e miatt a szűk mellkasban szomorúan sorvadoznak. Félbe szakasztom, nehogy visszaéljek az olvasó türelmével, a betegségek ezen jegyzékének elsorolását, melyet igen könnyen lehetne tízszerezni. Ezek napjainkban az emberi nem ostorai, a nagyobb részt csak lappangó, de azért nem kevésbé gyilkoló bajok, melyek az előbbi századok tudatlansága és nyersesége által föltételezett vészkórok, a döghalál és rothasztóláz helyére léptek. Ez a büntetés oly fennen dicsért polgárosultságunkért, vagyis inkább , hogy e nemes kifejezés ellen bűnt ne kövessek el — a büntetés azért, hogy polgárosodásunkat egyoldalú alapokra, a nevelés, mivelődés és emberi rendeltetésen kívüli iskolamesteres nézetekre fektettük; a büntetés az izetlen spiritualismusért, melyet századok óta a népbe — egészséges természete dacára, — mintegy belevertek .—büntetés azért, hogy az újabb államok sociális rendszere inkább puszta doctrinákon, agyrémeken s előítéleteken, mint a természet észlelésén, emberismereten, ember- és élettanon alapszik. Folyt, köv. 360 LAPSZEMELVÉNY. Szemléle küld a 11 járat-dugulás miatt. Egy 42 éves falfestő idült szemloltban szenvedett, mely szemvizek, horgvirág, mákonyfestvény, légi, ezüst, s belül adott iblánytól sem múlt. Hashajtók múló javulást okoztak; a beteg évek óta kínos fejfájást és fúvótörejt fülében panaszolt. Vizsgálatra keményedett fulsát nagy mennyiségben találtatott, miből a fej- és szemvértorlódás könnyen kifejlett. Olajbecsöpögtetés és lágyító fecskendések a kellemetlen dugaszt kiszerezték, mire a szembántalom végleg eltűnt. (Gaz. med. de l’ Algérie.) O. Jtr