Orvosi Hetilap, 1858. február (2. évfolyam, 5-8. szám)

1858-02-07 / 5. szám

mának mi az alap ok­a. Ha széttekintünk a Bright-kór okai között, azt találandjuk, hogy ez különféle mozzanatokból (mo­menta) ered. A Bright-kór önszenvi (idiopathishe) alakának legfőbb oka a meghűlés ; ez olykor, sőt gyakran igen nyilvánosan ki­mutatható ; az alsóbb osztályban gyakrabban jő elő, névszerint azon egyéneknél, kik nedves szobákban laknak, tehát: halá­szoknál, mosónéknál, tímároknál. — Ez mindnyája közt leg­kedvezőbb, hevenyen folyik le, és ritkán végződik halállal, te­szem: hugyvér (uraemie), vagy savós hártyák lobja következ­tében, s csupán akkor ölti föl az idült alakot, ha a beteg nem kíméli, vagy isméti meghűtésnek teszi ki magát. Szeszes italokkali visszaélés szinte Bright-kórhoz vezet, a­midőn is rendszerint vizkórral (Hydrops) szövetkezik; itt nem csupán a Bright-kóros vese egyedüli oka a vizkórnak, de a máj­ bántalom látszik igen sokkal hozzájárulni. Az összes heveny­ bántalmak közt a vörheny (Scarlatina) legfőbb oka a Bright-kórnak, és egyes járvány alkalmával szá­mosban lép föl, miért is nem függ az egyéni alkattól.­­ A Bel­­lini-féle csövekben történő lerakódás a kórfolyam különös vál­tozásától látszik függni.­­ Ezen változás a könnyebb mint ne­hezebb esetekben egyaránt jő elő, ha mindjárt az egyén még­­annyira kíméli is magát. Vörhenynél a Bright-kór közönsége­sen a 3-ik hét vége felé fejlődik ki, nem ritkán már az első na­pokban lép fel, s akkor, főleg gyermekeknél, gyakran láng­­görc­csel (Eclampsie) szövetkezik. A vörhenynél előjövő víz­körök nem mindig feltételeztetnek Bright-kór által, hanem vízvér (Hydraemie) és a bőr savós elázása (seröse Durchfeuch­tung) által. Ily vízkór hamar eltűnik. Vörhenynél a Bright­­kór igen kedvező jóslatú, miután itt hevenyen folyik le. Ha zsírszerű átváltozás, nagy vesetöpörödés (Nierenschrumpfung) lép föl, akkor a bántalom idültté és gyógyíthatlanná vál­­hatik. A Bright-kór ritkán támad himlő, és kanyaró (Morbilli) után. Nehéz hagymáz­ esetek lefolyása alatt fehérnye-vizelet előjön, (Albuminurie), de csak ritkán találhatók egyszersmind rostonyhengerek (Faserstof F-Cylinder). A Bright-féle kór hagy­­máz végével, vagy utánna is lép föl, és ez többnyire idültbe megy által. A hány­székelésben (Cholera) igen gyakran jő elő a Bright-kór egy alaka, mely typhoid névvel jelöltetett, a hagy­­mázos kórfolyammal külö­vén hasonlóságot. A Bright-kórra fi­gyelmessé tesz akkor a vizelet zavarodása, ha ez — miután a húgyelválasztás egy ideig megszűnt — ismét bocsáttatik, s an­nak véres színe. — Akkor sok fehérnye, izzadmányi henger ta­­láltatik benne, fajsúlya csekélyebb, (NOs) légsavval sok Uro­­glaucin mutatkozik, a vizelet égvényi ellenhatású a kivált szén­savas kénlegény (CO* NHs) miatt, mely a hugyany (Harnstoff) fölbomlása által képződött; hugyany, hugysav, és a halvány­­sók (Chloride) megkevesbedtek. A Brigth-kóros vese ezen alaka igen hamar megy által gyógyulásba, ha a beteget hány­­székelési roham nem vezeti a sírba. — Kevés esetben a kifej­lett húgyvér (Uraemie) szunykórt (Coma) , görcsöket (Convul­sionen), halált idéz elő. — Ekkor a vesék vérdúsak , a Bellini- féle csövek rostény­ hengerekkel vannak megtömve (vollge­pfropft), a vérben világosan mutatja magát a COaNH,,*).— Ha egyszer choleratyphoid kifejlődött, legtöbb esetben meg­hal a beteg. A Bright-kór egyik legérdekesb alakja a terheseknél jő elő. Sokkal gyakoribb, mint közönségesen hinné valaki. Még nincs kimutatva , várjon : a vértömeg elváltozása­ vagy a méh által az alhasi edényekre történő nyomás által föltételeztetik. Némely esetben minden különös kórtünet nélkül folyik le, de az esetek nagyobb számában lánggörcs (Eclampsia gravida­rum) jö létre, vagy a ránggörcs csak szülés után lép föl (Eclam­psia partum­entium). Ha gyakoriak a ránggörcs-rohamok, úgy szunyállapot (Coma) áll be, melyben elveszhet a beteg. Más esetekben több szervben lob lép föl, ekkor eltünhetik a ráng­görcs , és a beteg a láb következtében halhat el. A bántalom többnyire a terhesség végével, s csak ritkán az első hónapban lép fel, a­midőn is gyakran a 4—5. hónapban elvetélés követ­kezik be. Ha a gyermek a görcsök (Convulsionen) alatt szüle­tik , ez jobbára halott. — A jóslat itt is elég kedvező. Ritkán fejlődik ki idült Bright-kór. — A terheseknél igen gyakran fejlődik ki erős fehérnye-vi­­zelés**), — mely azonban igen különbözik a Bright-kórtól, ámbár gyakran vízkörhöz vezethet. Ennél nem támad ráng­görcs. — A terhesek ránggörcse többnyire elsőd-szülőknél lép föl. Néha jóval előbb áll be a ránggörcs a szülésnél, aztán megszűnik, miként a szülésnél ismét megjelenjen, vagy hogy mindenkorra elmaradjon. Nem minden ránggörcsnek alapja a Bright-kór; erős elvonásoktól is eredhet, vagy nádrakóri (hy­sterisch) eredetű lehet. Ezen külön esetben szinte Bright-kórral van dolgunk, mely a zsírszerűen elváltozott izzadvány-hengerekből ítélve egész biztonsággal még a terhesség alatt kezdődött, miután a szülés csak 14 nap előtt történt. Terhesség alatt sem a láng­görcs nem tört ki, sem a jólét más zavarai nem mutatkoztak, hanem szülésnél mellhártyaláb fejlődött ki, mely által eléggé nagy mennyiségű izzadmány támadt. A nevezett okokon kívül kifejlik a Bright-kór gyermek­ágyi láznál, tüdőláb- és izület­ csúznál. A Bright-kór idült alakja kifejlődik, különféle keringési zavaroknál (Circulations-Störungen), melyek által izzadmány lép föl a vesében, tehát: szívbajoknál (billentyűk hibáinál), hot közönségesen zsír­elváltozásba és sorvadásba megy át. Néha gümőkórhoz társul, a­midőn is a kimenet rendesen kedvezőtlen, szintúgy görvélykórhoz (Scrophulose) különösen pedig a csontok ilynemű bántalmánál (caries tumor albus). Ha­­sonlag vétetett észre angolkórnál (Rachitismus) is. *) Frericks. **) Oppolzer a fehérnyevűzelést (albuminurie)a Bright-kórtól szorosan kívánja megkülönböztetni. Az albuminuriánál csupán fehérnye van a húgyban, jóslati tekintetben nem oly fontos mint a Brightkóros vese. Ez utóbbi csak ott nyilvánitassék, hol izzadványhenger is jelen van a húgyban. nélkül vannak , mert nem bírnak szabatos nézlettel (Anschau­ung) az élettani törvények szerint szükségképen lefutó körfo­lyamatokról, s szereik megitélésére is, csak azon látszólagos sü­­kert használhatnak, melylyel minden rendszer dicsekszik, még Ujhollandia vadlakója is, ki embertársa részakaratában keresi a kór okát s azt ennek meggyilkolása által gyógyítani igyek­­szik. Másik főpont, mely által tudományos orvos állásának tisz­teletet vivhat ki s a kontárok és csodagyógyászok felébe emel­­kedhetik még az óvatlan közönség előtt is — a sebész- szülész­és szemészi műtői képesség és kézbeli ügyesség, s az ide vágó bántalmak biztos ismerete, melyek sem simítás, sem belső sze­rek, sem ön­maguktól, műtői közbenjárás nélkül nem gyógyul­hatnak, s hol a hozott segély oly kézzelfogható és világos, mi­ként még azok sem tagadhatják el, kik a ránézés s a szellemi akarat mágiájától minden üdvöt várnak. S mégis az orvosi tudomány ez oldala a tanrendszerben eddig csak mostohán volt képviselve; nem sokan fáradoztak annak ismerete megszerzésében, megelégedtek azzal mi rájuk tapadt, s igen kevesen érték el azon ügyességet és biztosságot, melyet annak sikeres alkalmazása igényel. Régi homályos idők hagyománya ez, melyek a láthatlan kórokat az érzékek ál­tal kivehetők, s ennél fogva a belgyógyászatot is a külgyógy­­tan fölébe emelték, s a sebészet több lényeges ágai művelését orvostudori méltóságon aluli dolognak tartották. E különbség megszűnt, s ez idők elmúltak, s mi az orvos­tudori szigorlatok új rendében ezt valamint az előbbi pontot annyira kiemelve látjuk, hogy azok alapján a tanrendszer lé­nyeges változtatását és javulását is reményljük, s azt egyelőre is a tudomány,az emberiség s az orvosi rend érdekében örömmel üdvözöljük.

Next