Orvosi Hetilap, 1858. március (2. évfolyam, 9-12. szám)

1858-03-07 / 9. szám

137 130 ezáledényeire történő beidegzés (Innervation) hirtelen meg-­­ változása által hozatott elő, mely talán maga a lánggörcs által idéztetett elő. A legközönségesebb tünet Brigt-kórnál a vízkor, mely azonban föllépésénél épen nem köti magát bizonyos eredési helyhez, mint ez szív­bajoknál szokott lenni, hol állandóan a végtagokon jelenik meg először, vagy más­ bajoknál mint has­­vizkór (Ascites) és csak később, mint átalános vizkór (Anasar­­ca) külöli magát . Bright-kórnál a vizdag oly jelentékeny lehet, hogy a félhám fölpattan, a bőr orbáncos (erysipelates) és üszkös (gangranes) lesz. Ritkább, de egyszersmind veszé­­lyes­ a gőg- és gögfedő vizeny (Oedem der glottis v. epiglot­tis), mely megfulással végződik. A vizkór egyik helyről a má­sikra kóborol, hamar támad oly helyeken, melyek megkötés­nek voltak kitéve. A vizkóros folyadék kevés fehérnyét, de több hugyanyt tartalmaz. A hányás Bright-kórnál föltételeztethetik csak közben­­futó (intercurrivend) gyomorbántalom által, és aztán ennek tartásától függ. Ha láznak tünete, ü­gy annak alábbhagyásával szűnik. Ha azonban az utolsó időben lép föl, s érvényien hat a COR­NH3 (szénsavas ammóniák) miatt, akkor húgyvér­nemű hányásnak tekinthető, és ekkor a jóslat kedvezőtlen. Hasmenés Bright-kórnál előjön a vastag­bél és a tüszők (Follikel) egyszerű takara következtében; ha ily hasmenés hu­zamosban tart, úgy tüszös fekély edzést (Fol. Verschwärung) gyaníthatunk; akkor vért is találunk a bélsárban, de Roki­­tanszky féle vérhas is (diphtheritis) fejlődhetik ki. Elején a has­menés legyőzethetik, később ellentáll a leghatályos a gyógy­­e­ljár­ásnak. Szintoly gyakran jön elő tüdőhurut; a beteg általa igen elgyöngíttetik. A halál a hozzájáruló tüdő vízdag által állhat be. Jelenlevő szívbajoknál a hurut még veszélyesebb. A­mi az úgynevezett húgyvért (Uraemie) illeti, az ide vonatkozó munkálatok még lényegét épen nem fejtették meg. A vértömeg változásairól ismeretes a fehérnye és a vörös vér­­rögcsék kereskedése, a víz- és hugyanynak szaporodása. Nem ritkán észlelhető, hogy Bright-kórnál a vízkór eltűnik, a hugy azonban nem szaporodik, e mellett a torkolati visszerek meg­dagadnak, jeléül annak, hogy a vértömeg sokasodott meg; csak hamar előlépnek a húgyvér tünetei, mint mámor (sopor) szunykór (Coma) és a beteg elhal; vagy a mámor, és szuny­­kór előtt görcsök (Convulsionen) állnak be. Ezen tünet Fre­­r­­­c­hs nézete mellett szól, ki a húgyvért a hugyanynak szénsa­vas ammóniákká történő fölbomlásából hiszi eredni. Ha ő ten­geri nyulakba hugyanyt föcskendett be, akkor csak a húgy elválasztás szaporodását észlelé; ha azonban szénsavas könye­­get föcskendett a visszerekbe , úgy görcsök támadtak , a Brightkórnál előtövekkel hasonlóan, sőt halál is ha a CO2 NHg mennyisége nagy volt. Ezek szerint ha a vizkór fogyásánál a vizkóros folyadékban nagyobb mennyiségben jelenlévő hugy­­any a vérbe vétetik föl, és a vese által nem távolíttatik el, an­nak fölbomlása a mérgezési tüneteket (Intoxicationerscheinun-1 gen) idézi elő, mint a CCh NH3. Hogy mi hozza elő a hugy­­any fölbomlását, hogy érj (felment) e vagy más, azt nem tud­juk még. Frerichs sok esetben kimutatá a CO­­NH, a vérben, és a kilégzett levegőben. *) A hugyvér lassan fejlődhetik ki (idült hugyvér) és ilyen­kor mindég halálos. Hevenyen lépvén föl, mint fölebb is em­­líttetett, fölépülésbe is mehet át, és pedig a tünetek lassú el­tűnésével. Oppolzer nézete szerint a húgyvér mérgezési tü­netei nem egyedül a CO* NH3-ra hárítandók, de hihetőleg az agy és hártyáinak savós átnedvülése (Durchfeuchtung) sokat részesül ezen tünetek előhozásában. A Brightkór lefolyása alatt a legkülönneműbb lobos iz­­zadmány jöhet létre, és pedig a mell­hártyán, szívburkon agy­hártyán, hashártyán­, szívbelhártyán (Endocardium) tüdőben stb. Oppolzer látott eseteket, hol mór (amaurosis), látási gyön­­geség (Amblyopie) a lázideg és receg savós beszüremkedése által támadt, nehéz hallást ritkán észlelt.**) (Vége köv.) KÜLFÖLDI IRODALOM. Az u. n. phychographphali (nálunk asztalh­atás vagy lélekh­atás név alatt ismeretes) foglalkozásból szár­mazott ragályos őrültség. A „Vierteljahrschrift für gerichtliche und öffentliche Medicin“ 1857-ki XI. K. I. f. Casper után közli Kocsis Alajos. (Vége.) 5. Mindeniknél sokkal rajongóbb a 29 éves Zallert, pos­takiadó. Kéziratai közül számosak mellékelvék az okiratokhoz, melyek azonban nagy részben minden összefüggést nélkülöznek s teljesen érthetlen bonyolult tételeket foglalnak; ez iratok alapját túlnyomóan a vallásos elem képezi s a kérdéses egyén kedélyállapotjáról elvitázhatlan bizonyítékot szolgáltatnak. Zallert jelenleg nyugodtabb, rajongásából magához tért, kü­lönben igen sápadt arcú, testileg elgyöngült egyén. Úgy vá­zolja azon lelkiállapotot, a melyben a legélénkebb buzgalom­ * 10­­­12 *) Oppolzer több Bright-kórban elhalt egyén hulláján, főleg hol tíi i­dővizeny járult v­olt a bajhoz, a tüdőt világosan CO2 NH3 sza­­gúnak találta. **) Egy ritka szövedéket (Complicatio) min­t Oppolzer jelenleg ész­lelt , látánk ez oskolaév folytán a kórodán. Egy 32 éves képfara­gónál , ki Brightkór és mellhártya izzadmánynyal jött a kórodára, betegsége utolsó 8 napjaiban hogy vérszerű hányás lépett föl (ég­­vényi hatású a CO* NH3 miatt), egyszersmind bal oldali fültömi­­rigyláb (parotitis) fejlett ki jelentékeny daggal. A kórboncolat mind­két vesét erősen összetöpörödöttnek mutató; a bal fültőmi­­rigy gyurmája és kétszövete­gényes izzadmánnyal volt átszö­vődve. 1­ nyos részt fizetni magát kötelezi. Ezen egylet tehát egy neme­­ a biztosítási egyletnek , azzal kapcsolatban áll egy valódi se­­gélyző pénztár is olyanok részére, kik el nem aggaltak ugyan, de bal események által (saját hibájuk nélkül) kereset nélkül maradtak. VI. München, Bajor hon orvosai alakítottak egy nyugdíjintézetet özvegyeik s árváik számára, mely kerületi egyletekből áll. Ezen egylethezi járulás 1853-dik évi január l-ső napjától kezdve minden új oklevelezendő orvosnak a ki­rályi kormány által megparancsoltatott. — Karlsruhe is bir 1850-dik év óta özvegyek nyugintézetével, stb. A nyugintézetek szervezése. E fejezet írásánál kezeimhez jött Dr. Nadherny Károly ce. k. főorvos felszólítása, mely az „Orvosi Hetilap“ 25- dik számában közzététetett s az enyimmel többé kevesebbé összhangzó. A kilenc ponton kivül még három volna figyelembe­­ veendő : 10. Élemedettebb korú orvosok a 60-dik évben p. o. is igényt tarthatnak nyugdíjra halálukig. A nyugdíj mennyisége a befizetési évtől függ sokszorozva 12-vel a 6-dik pont értel­me szerint. Ilyen orvos halála után özvegye szinte részesülend a nyugíjban, de az orvos által élvezett nyugdíjévek nem jö­hetnek számításba. Magától értetődik, hogy itt is a 7-ik pont fontolóra veendő. 11. Ha az orvos saját vétsége nélkül a 60-dik év előtt keresetre képtelenné válnék, a tehetetlen állapot bebizonyítása után a 10-dik pont értelme szerint vagy egészben, vagy­­­­ben képessé váljék a nyugdíjból részesülni. 12. Ezen nyugintézet megalakításánál igen hasznos s szükséges volna minden újonnan oklevelezett orvost ez inté­zetbei belépésre köteleztetni, mint ez bajor honban történik.

Next