Orvosi Hetilap, 1858. március (2. évfolyam, 9-12. szám)
1858-03-07 / 9. szám
137 130 ezáledényeire történő beidegzés (Innervation) hirtelen meg- változása által hozatott elő, mely talán maga a lánggörcs által idéztetett elő. A legközönségesebb tünet Brigt-kórnál a vízkor, mely azonban föllépésénél épen nem köti magát bizonyos eredési helyhez, mint ez szívbajoknál szokott lenni, hol állandóan a végtagokon jelenik meg először, vagy más bajoknál mint hasvizkór (Ascites) és csak később, mint átalános vizkór (Anasarca) külöli magát . Bright-kórnál a vizdag oly jelentékeny lehet, hogy a félhám fölpattan, a bőr orbáncos (erysipelates) és üszkös (gangranes) lesz. Ritkább, de egyszersmind veszélyes a gőg- és gögfedő vizeny (Oedem der glottis v. epiglottis), mely megfulással végződik. A vizkór egyik helyről a másikra kóborol, hamar támad oly helyeken, melyek megkötésnek voltak kitéve. A vizkóros folyadék kevés fehérnyét, de több hugyanyt tartalmaz. A hányás Bright-kórnál föltételeztethetik csak közbenfutó (intercurrivend) gyomorbántalom által, és aztán ennek tartásától függ. Ha láznak tünete, ügy annak alábbhagyásával szűnik. Ha azonban az utolsó időben lép föl, s érvényien hat a CORNH3 (szénsavas ammóniák) miatt, akkor húgyvérnemű hányásnak tekinthető, és ekkor a jóslat kedvezőtlen. Hasmenés Bright-kórnál előjön a vastagbél és a tüszők (Follikel) egyszerű takara következtében; ha ily hasmenés huzamosban tart, úgy tüszös fekély edzést (Fol. Verschwärung) gyaníthatunk; akkor vért is találunk a bélsárban, de Rokitanszky féle vérhas is (diphtheritis) fejlődhetik ki. Elején a hasmenés legyőzethetik, később ellentáll a leghatályos a gyógyeljárásnak. Szintoly gyakran jön elő tüdőhurut; a beteg általa igen elgyöngíttetik. A halál a hozzájáruló tüdő vízdag által állhat be. Jelenlevő szívbajoknál a hurut még veszélyesebb. Ami az úgynevezett húgyvért (Uraemie) illeti, az ide vonatkozó munkálatok még lényegét épen nem fejtették meg. A vértömeg változásairól ismeretes a fehérnye és a vörös vérrögcsék kereskedése, a víz- és hugyanynak szaporodása. Nem ritkán észlelhető, hogy Bright-kórnál a vízkór eltűnik, a hugy azonban nem szaporodik, e mellett a torkolati visszerek megdagadnak, jeléül annak, hogy a vértömeg sokasodott meg; csak hamar előlépnek a húgyvér tünetei, mint mámor (sopor) szunykór (Coma) és a beteg elhal; vagy a mámor, és szunykór előtt görcsök (Convulsionen) állnak be. Ezen tünet Frerchs nézete mellett szól, ki a húgyvért a hugyanynak szénsavas ammóniákká történő fölbomlásából hiszi eredni. Ha ő tengeri nyulakba hugyanyt föcskendett be, akkor csak a húgy elválasztás szaporodását észlelé; ha azonban szénsavas könyeget föcskendett a visszerekbe , úgy görcsök támadtak , a Brightkórnál előtövekkel hasonlóan, sőt halál is ha a CO2 NHg mennyisége nagy volt. Ezek szerint ha a vizkór fogyásánál a vizkóros folyadékban nagyobb mennyiségben jelenlévő hugyany a vérbe vétetik föl, és a vese által nem távolíttatik el, annak fölbomlása a mérgezési tüneteket (Intoxicationerscheinun-1 gen) idézi elő, mint a CCh NH3. Hogy mi hozza elő a hugyany fölbomlását, hogy érj (felment) e vagy más, azt nem tudjuk még. Frerichs sok esetben kimutatá a CONH, a vérben, és a kilégzett levegőben. *) A hugyvér lassan fejlődhetik ki (idült hugyvér) és ilyenkor mindég halálos. Hevenyen lépvén föl, mint fölebb is említtetett, fölépülésbe is mehet át, és pedig a tünetek lassú eltűnésével. Oppolzer nézete szerint a húgyvér mérgezési tünetei nem egyedül a CO* NH3-ra hárítandók, de hihetőleg az agy és hártyáinak savós átnedvülése (Durchfeuchtung) sokat részesül ezen tünetek előhozásában. A Brightkór lefolyása alatt a legkülönneműbb lobos izzadmány jöhet létre, és pedig a mellhártyán, szívburkon agyhártyán, hashártyán, szívbelhártyán (Endocardium) tüdőben stb. Oppolzer látott eseteket, hol mór (amaurosis), látási gyöngeség (Amblyopie) a lázideg és receg savós beszüremkedése által támadt, nehéz hallást ritkán észlelt.**) (Vége köv.) KÜLFÖLDI IRODALOM. Az u. n. phychographphali (nálunk asztalhatás vagy lélekhatás név alatt ismeretes) foglalkozásból származott ragályos őrültség. A „Vierteljahrschrift für gerichtliche und öffentliche Medicin“ 1857-ki XI. K. I. f. Casper után közli Kocsis Alajos. (Vége.) 5. Mindeniknél sokkal rajongóbb a 29 éves Zallert, postakiadó. Kéziratai közül számosak mellékelvék az okiratokhoz, melyek azonban nagy részben minden összefüggést nélkülöznek s teljesen érthetlen bonyolult tételeket foglalnak; ez iratok alapját túlnyomóan a vallásos elem képezi s a kérdéses egyén kedélyállapotjáról elvitázhatlan bizonyítékot szolgáltatnak. Zallert jelenleg nyugodtabb, rajongásából magához tért, különben igen sápadt arcú, testileg elgyöngült egyén. Úgy vázolja azon lelkiállapotot, a melyben a legélénkebb buzgalom * 1012 *) Oppolzer több Bright-kórban elhalt egyén hulláján, főleg hol tíi idővizeny járult volt a bajhoz, a tüdőt világosan CO2 NH3 szagúnak találta. **) Egy ritka szövedéket (Complicatio) mint Oppolzer jelenleg észlelt , látánk ez oskolaév folytán a kórodán. Egy 32 éves képfaragónál , ki Brightkór és mellhártya izzadmánynyal jött a kórodára, betegsége utolsó 8 napjaiban hogy vérszerű hányás lépett föl (égvényi hatású a CO* NH3 miatt), egyszersmind bal oldali fültömirigyláb (parotitis) fejlett ki jelentékeny daggal. A kórboncolat mindkét vesét erősen összetöpörödöttnek mutató; a bal fültőmirigy gyurmája és kétszövetegényes izzadmánnyal volt átszövődve. 1 nyos részt fizetni magát kötelezi. Ezen egylet tehát egy neme a biztosítási egyletnek , azzal kapcsolatban áll egy valódi segélyző pénztár is olyanok részére, kik el nem aggaltak ugyan, de bal események által (saját hibájuk nélkül) kereset nélkül maradtak. VI. München, Bajor hon orvosai alakítottak egy nyugdíjintézetet özvegyeik s árváik számára, mely kerületi egyletekből áll. Ezen egylethezi járulás 1853-dik évi január l-ső napjától kezdve minden új oklevelezendő orvosnak a királyi kormány által megparancsoltatott. — Karlsruhe is bir 1850-dik év óta özvegyek nyugintézetével, stb. A nyugintézetek szervezése. E fejezet írásánál kezeimhez jött Dr. Nadherny Károly ce. k. főorvos felszólítása, mely az „Orvosi Hetilap“ 25- dik számában közzététetett s az enyimmel többé kevesebbé összhangzó. A kilenc ponton kivül még három volna figyelembe veendő : 10. Élemedettebb korú orvosok a 60-dik évben p. o. is igényt tarthatnak nyugdíjra halálukig. A nyugdíj mennyisége a befizetési évtől függ sokszorozva 12-vel a 6-dik pont értelme szerint. Ilyen orvos halála után özvegye szinte részesülend a nyugíjban, de az orvos által élvezett nyugdíjévek nem jöhetnek számításba. Magától értetődik, hogy itt is a 7-ik pont fontolóra veendő. 11. Ha az orvos saját vétsége nélkül a 60-dik év előtt keresetre képtelenné válnék, a tehetetlen állapot bebizonyítása után a 10-dik pont értelme szerint vagy egészben, vagyben képessé váljék a nyugdíjból részesülni. 12. Ezen nyugintézet megalakításánál igen hasznos s szükséges volna minden újonnan oklevelezett orvost ez intézetbei belépésre köteleztetni, mint ez bajor honban történik.