Orvosi Hetilap, 1858. május (2. évfolyam, 17-21. szám)
1858-05-02 / 17. szám
ficamnemet oly külerőszak eszközli, mely a nagyon meghajtott combot nagy mértékben befelé fordítja. Ez esetben a tokszalag nagyobb fele szétszakad, kivévén a segédszalag által erősített részt, — a görgeteg szalagot nem is említvén, mely minden hátfelé történő combficamnál kettészakad. A tokszalag szakadás fokától és az izmok feszülésétől vagy szétszakadásától függ, váljon a konc a vápakarima mellett marad-e, vagy attól távolabbra töhetik; — ez utóbbinak helyzetéből lehet tehát a belső sértés mivoltát megítélni. Jelei ezen ficamodásnak: Az egész végtag — mint egy nyolcadrész környit — befelé van fordulva ; innét: a lábujjakat és a térdcsúcsot az ép végtag felé találjuk irányozva, míg a sarok kifelé, a nagy tompor pedig mellfelé állnak. — Az illető végtag kifelé fordítása lehetetlen. A comb szembetűnő közelítésbe — adductio — és tökéletlen hajtásba van helyheztetve. — A végtagot az éphez közelebb vinni, s annak fölébe emelni lehet ugyan, de attól eltávolitni nem. A ficamodott végtag az épnél sokkal rövidebb, 1% — 21/2 hüvelykkel; ezért: bokája és térdkalácsa az ép oldalinál jóval fölebb áll, valamint a tompor is közelebb van a csipcsont töviséhez *). Ezen ásványvíz képződési módját illetőleg, szükséges a bányamenet kövészi (petrographisch) összetételét ismerni. A bánya falai ugyanis főleg Perlitből és timföldből állanak, mely utóbbiban gyönyörű és olykor nagy tömegű vasgálic jegecek vannak befektetve ; azonkívül nem kis mennyiségben találtatik kénfém (Eisenkies) és vaskénet (Eisenoeher) is. A sziklák finom hasadékain át a földgyomrába szivárgó légköri vizek élenye (oxygen) által a vaskénet (FeS2) élenyül s belőle kénsavas vasacs képződik, mely a víz által felvétetik; de e mellett még szabad kénsav is képződik , mely magát a timfölddel összeköti; mivel pedig egyidejűleg hameregre is talál , tehát kénsavas timföldhamag (Kali alaun) képződik. Ezen víznek túlnyomó kénsavas vasacs tartalmánál fogva erősítő és zsongitó hatása van , mely a víz tmtartalmának következtében megnövekszik, s ez által nemcsak tisztán erősítő , hanem összehúzó és rothadás elleni hatással is bír. Azonkívül a testnek egy lényeges alkatrészét — vasat — képes felvételül nyújtani , mi Kretzinszky által újabb időben önmagán tett kísérletek köl A ficamos combsz táj kai doma oly módon van megváltozva, hogy a combvágány élesebben kifejezett és mélyebb, míg a segpof az ellenkező oldalinál felső részében púposabb. A combvágányba benyomott ujjaink engedékeny alapra találnak, míg a üleppúp alatt kemény, gömbölyeg alapot tapintunk. Ujjunk csúcsát ezen kemény és kerekded púpra nyomván, ha a kóros comb külerő által mozgattatik, a púpot együtt mozogni érezzük. Végre. E mozgatási kísérletek mellett tapasztaljuk, hogy a comb mozgásai igen korlátolvák. B) Combficam hátfelé és kevésbbé fölfelé. (Combficam az ülbevágányhoz). Létrehozására ugyanazon tényezők szolgálnak, csak hogy az utánható erőszak itt kevésbbé löki a combkoncot fölfelé ;a combkonc az ülbevágány szélére, vagy magába a vágányba támaszkodik, ez utóbbi esetben az a körteképű izomon s a kereszttövisszalagokon (lig. sacro spinosum) nyugszik. A belső sértés foka és neme az élőbbeméhez hasonló. Jelei: A végtag szinte befelé van fordulva, csakhogy az előbbinél kevésbbé, oly formán, hogy míg amott az öreg ujj az ép láb hátára néz, itt az öreg ujjnak töve felé irányzódik. — A comb szinte felhajtásban és közelítésben van. A végtag rövidülése kevésbbé észrevehető, kimérés által rendszerint 3/4 hüvelyknyit tesz. A combvágány itt is mélyebb és élesebb, a segpof azonban kevésbbé van kidomborodva. — A domborodás a segpor alsó felében vehető észre, és a kerekded csontpúpot csak akkor lehet tapintani, ha ujjainkat az ürcsonttól fölfelé a farizmok alá szorítjuk. C) Combficam lefel é— (Combficam mellfelé lefelé— combficam a petelikhoz). E ficamodás nemének — úgy látszik — oly külbehatások alkalmi okai, melyek által erőszakosan és mód nélkül kifelé fordíttatik a hajlításban és elvonásban (abductio) levő comb. A mellső alsó bevágányon kitérő konc — mint ezt már fenebb mondottuk — vagy a vápa karima mellett álvetkeztében kétségbe vonható ugyan, de ezen egyes kísérlettel ellentétben állanak Schroff tanárnak számos egészséges és beteg embereken tett kísérletei, melyeknél fogva a vas átmenetét a vizeletbe kétségtelenül sikerült kimutatni, megjegyzendő, hogy a kísérletekre szolgáló készítmény épen kénsavas vasacs volt. Schroff tanár kísérleti eredményével Becquerel és Berzelius tapasztalatai is összhangzásban állanak, melyek hasonlóul a vas felszívódását bizonyítják. Belső használata az erdőbényei tim-vasgálicás víznek azonban igen szűk határok közé van szorítva, mivel könnyen zavart okozhat a gyomor és bölcső működésében s a gyomornedv kötése végett az emésztés könnyen szenvedhet, tartós belhasználat után pedig egyes szervekhezi vértorlódás, hőség, szívdobogás s nehezített légzés stb. észlelhető. Legelterjedtebb használata e víznek a külső t. i. fürdőképen , mely végre célszerű fütőkészület által légmentesen felmelegitetvén, hőfokát a fürdőszobákban lévő hévmérő szerint az egyes kóresetekhez képest, javalat szerint lehet alkalmazni. » Mérsékelt meleg (26—28° R.) és nem tulságig folytatott *) A hol a kórjelek kevésbbé kifejezettek, a hosszúságot megbírálni kimérés által soha el ne mulasszuk. — A kimérés végpontjai: a csipcsont felső tövise, és a térdkalács, vagy a belboka.—Értetődik, hogy az ép végtagnak a kóroséhoz hasonló helyheztetésbe kell tétetnie.