Orvosi Hetilap, 1858. június (2. évfolyam, 22-25. szám)

1858-06-06 / 22. szám

343 344 A szívhangok már annálfogva is gyöngébbek lehetnek, mert a vértorlódás következtében a billentyűk tágutlatnak és táplálásukban szenvednek. Az érvelésre a légdagnak semmi különös befolyása nincs lassudása rendesen a nyugalom következménye. Egészséges, sovány embereknél az erő­sebb lélekzés tapasztalatilag lassítja a szív mozgásait, sőt ha belégzés közben izmainkat megfeszít­jük a szív megáll. Ha a vérkeringésben akadályt észlelünk s a billentyűk szabályosak, annak okát a szívizomzatában kell keresnünk. A szív túltengése erősebb összehúzódását idézi elő e szervnek, s erősebb vértolulást okoz a tüdők és az agy felé (súlynak, nyomásnak és szorongásnak érzetét, nehéz légzést, szúró vagy tompa fájdalmat a szív táján, főfájást, szédülést, a fejerek lüktetését). De a szív túltengése leggyakrabban ide­gen — kötszövet, zsír , kérges anyagok lerakodásából veszi eredetét, midőn a szív tevékenysége nem csak nem fokoztatik, hanem annyira száll alá mint a sorvadásnál (Atrophie). Kérges anyagok képződésénél (Schwielenbildung) 8 részletes szívhü­­désnél oly tüneményekkel találkozunk mint a billentyűk elég­telenségénél és a szívszájadékok szűkülésénél, de e mellett a hallgatózás jelenségei hiányzanak. Betegünknél nehéz légzés nem vala észrevehető midőn nyugodtan feküdt, de előállott mihelyt törzsét megmozditá vagy szólt. A tüdőlégdag nem is vonz maga után szükségké­pen folytonos nehéz légzést , de könnyen előidéztethetik az minden testi megerőltetés által, s annál könyebben minél ter­jedtebb és nagyobb fokú a baj s minél több utóbaja fejlődött ki a tüdőlégdagnak. Minden hurutos földuzzadása a hörgők lakhártyájának, valamint minden lázas mozgalom s a légzésiz­mok tevékenységének megakadályozása növelik a nehéz légzést. A máj ez esetnél puhának és sima felületűnek találtatott­ kötszövet-túltengésnek nem volt semmi jele, de váljon mű­ködése rendes-e­n biztossággal nem lehete tudni, ámbár sár­gaság nem volt jelen s a bélsár barna ; a vérgeringés akadá­lyainál a máj vértorlódás következtében rendesen szokott szen­vedni. A vizelet (valamint a többi váladékok) kisebb mennyi­ségben üríttetik ki, sötétebb színű, valószínűen csak azért mert sűrűbb. Néha fehérnye is van jelen, mi a rendes alkatrészek fölvételére kártékonyan hat. Midőn a vizelet rendes, a jóslat kedvező. Az izzadtság tüdőlégdagnál gyakran tapadós, de ennek semmi rész­jelentése nincs. Betegünknél mind a vizelet, mind az izzadtság szabály­szerű valt. A gyógybánás illő étrendben és nyugalomban állott, mely mellett az el- és kiválasztásokra gond fordittaték. A székkiü­­rités és epeelválasztás elősegitésére sem­ a forrázat, a köhö­saktába felel hol hétfő, hol csütörtök, hol péntek. M. Mely évszakban vagyunk ? (a kérdés julius 22-kén létetett). D. Januárban. — Ekkor ösztönszerüleg néz az ablak felé mintha felelete fonákságán megütődnék. — Lám, azt lehetne mondani, hogy meleg van. M. Hol ismerte Chapoteaut ? D. Az zsidó, zsívány, gyilkos; meg akart ölni. Én lábai­mat a folyóba mártottam. M. Tud ön aludni ? D. Nem panaszkodhatom; sok macska van. Látni akarván M. váljon nem szenved e a vádlott a hall­­vagy látérzék valamely csalódásában (hallucinatio) , rögtön kérdi tőle, úgy, hogy az összefüggés nélküli válaszok keresé­sében el ne tévedhessen: M. De Chapoteau, a zsidó , a gyilkos — látja , hallja e őt ? — D. Zöld ruhája van, az őrszolgálatot jól teszik éjjel. D. nem hagyja el szokásos mozdulatait , hintalódzik egyik oldalról a másikra, szemei folytonos pislogatása miatt gés enyhítésére Dower por, a hörghurut ellen terpetin gőz belégzések vétettek alkalmazásba. M. hó 15-kén a beteg üdülve hagyá el a kórodát.­­ » «i i , , • I !• I • fedvék semmi tárgyon meg nem állapodnak; szót fogad ha mire felszólitatik, minden nehézség nélkül leül, de nyugod­tan helyben soká nem maradhat. Fölkel, ismét leül, lopva be­letekint a szobaszögletekbe , óvatosan lépdegél, megfordul s félelem és bizalmatlanságtól gyötröttnek látszik. Válaszai, mint láttuk, soha sem felelnek meg a kérdéseknek, nem őrültnek válaszai. Az őrültek , mint M. alaposan megjegyzé, legtulzo­­tabb tébolyodásaikban s leghevesb őrjöngéseikben sem ha­darnak össze oly dolgokat, melyeket a legtévelygőbb logika sem képes eltéveszteni. Ha az ész rendes használatát vesztett embertől kérdjük hány éves, azt fogja­­. felelni 6 ezer éves vagy 6 hónapos, a szerint amint magát öröklétűnek vagy cse­csemőnek hiszi. Más azt fogja mondani, nincs kora, mint­hogy magát halottnak véli, de a legzavartabb elméjű sem fogja azt válaszolni, ha kora iránt kérdeztetik, hogy 245 francs 35 centimes, vagy 5 métres 75 centimétres. A tévelygő szár­mazása iránt kérdezve azt fogja mondani, hogy Isten, vagy császár fija, vagy hogy ő maga Isten, hogy a sötétség fejedel­mének vagy más természetfölötti lénynek gyermeke, a szerint a mint e vagy ama rögeszme által ostromoltatik, de sohasem ORV 031 MAGÁNGYAKORLAT. Átható koponyarepedés vérömlenynyel a csőn­t és kertényagykér közt — a sértés utáni máso­dik nap folytán lékezés — gyógyulás. Dr. Lengyel Endre gy. orvostól Sáros-Patakon, M. Mária, vágásközségi születésű, 18 éves, sugár­szabályos termetű, S.-Patakon szolgálatban levő leány, a jelen esetig egészséges volt. Havi tisztulása 9 hónappal ezelőtt je­lent meg, s azóta minden hónap utolján rendesen folyt le. Múlt évi October 7-kén éjjel egy lakodalomban táncolt, hol is szeretőjét egy helybeli szolgalegényt megha­­ragitván, ez etet 8-kán hajnalban 3. óra tájban ha­zatérőt a kapuban várva súlyos tölgyfabottal főbeütötte. A leány az ütésre lerogyott, de tüstént felkelvén a kapuajtót maga után bekulcsolta, a kulcsot a konyhában szokott he­lyére tette, s a szomszéd műhelyszobába menvén, itt egy puszta faládára ruhástól együtt ledült. Kevés idő múlva fel­kelvén , az udvar hátsó részében­ árnyékszékbe ment, hol is sokat hányt. Hányását végezvén újólag a műhelybe tért vissza, s a ládára lefeküdt. Gazdája mintegy óra múlva a szóvali serkentésre nem mozduló, s szerinte mélyen alvó leányra vizet föcscsentett, mire ez felkelt, s a műhelyből ki­ment. A leány (a­mint ezt October 13-kán már önmaga be­szélte) fejében nagy forróságot érezvén , a Bodrog folyóhoz (mintegy 10 percnyi távolra lakától) ennek meredek partján lement, a folyóba mártott keszkenőjét fejére borította , s na­gyon lankadt testének a hűs­­égtől és földtől üdülést reményl­­vén valamely gazra lefeküdt. A vele tovább történtekről Octo­ber 10-éig semmit sem tud. Holléte a közeli házban még mu­latozó lakodalmas nép által észrevétetvén, ágyba vitetett, reggeli 7 óra tájban pedig, hónai alatt két férfi által emelve és támogatva, tántorgó és húzott lépésekkel, öntu­datlan állapotban lakhelyére vezettetett. October 8-kán, délelőtt 10 órakor hivattam a beteghez , a­kit is felöltözve , földre csüggő lábakkal, egy puszta faládára dűlve, mintegy mély álomban levőt találtam. Felkiabáltatván és felültetvén, falhoz vetett háttal és jobb­ra hajló fővel nehezen fentartja törzsöket. Felállittatván, erős hangú felszólításra néhány tántorgó lépést tesz. Mind­két kezével tud gyengén szorítani. A jobb szemnyílás a balnál nagyobb , a jobb láta kitágult, a bal öszvehúzódott. A száj kissé baloldalra vonult. Hangos kérdésre lassan, vontatva fel

Next