Orvosi Hetilap, 1858. augusztus (2. évfolyam, 30-34. szám)

1858-08-01 / 30. szám

Pest, 1858. 80« Sl. Augustus í. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idéken félév 4 fr, 30 kr. egeszév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­kesztőnél ujtér 10-dik szám, es a kiadónál Doroltya- utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbnvárlal közlönye. Dr. Markusovszky L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. IMI i Müller Emil, kiadó-kőnyvn yomdász. Tartalom: Adalék a fej-vérdag megismeréséhez és orvoslásához, (folyt.) Dr. Bókái János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. — Schuh és Dummreicher bécsi tanárok sebészi koródájából. A természetkivüli alfélén kitüremlett bél­előesések. Közli Dr. Bécsi Gedeon, műtő-növendék. — Orvosi magángyakorlat. Bujakóros fekély a külfüljáratban. Dr. Kacander Árontól. — Könyvészet. — Közkórházi heti kimutatás. — Vegyesek. — Pályázatok. Tárca. A délkeleti vaspálya betegápoldájának működéséről, Dr. Verébéi y. ADALÉK A FEJ - VÉRDAG (kephalhaematoma) megismeréséhez és orvoslásához. Dr. Bókái János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. Folytatás. Más, az újszülöttek fejvérdagával fölcseréltethetö kóros állapot, az igen ritkán észlelt agy sérv (hernia cerebri, enkephalokele , Hirnbruch) és agy víz-sérv (hydrenkephalokele , Hirnwasserbruch); az elsőnél az agyállománynak kisebb nagyobb része tolul elő a kopo­nyában jelenlevő veleszületett vagy szerzett hézagon ke­resztül a fej kültakarói alá ; a másiknál , mely veleszüle­tett agyvíznek (hydrokephalus congenitus) eredménye, agyállománynyal együtt vagy e nélkül is vízgyülem tar- talmaztalik az agykérekböl képzett sérvtömlöben. Mind­kettőnél majd kisebb, majd nagyobb dagot láthatni legin­kább a koponyának azon tájain, hol rendes állapotban is nyílások találtatnak, főleg pedig a nyakszirtcsont közép vonalában, a hátsó kutacs táján , ritkábban a vagányok­ban és a mellső kutacs táján , vagy rendellenes csont­hézagok jelenléténél s az ezeknek megfelelő tájakon. A különféle nagyságú dag rendesen kerekded idomú, dom­ború fölszinü és — a szerint , a mint a hézag szükebb vagy tágabb — vékony, néha nyeles alapú ; továbbá e dag puha, tésztás tapintatu, ha agyállományt, — hul­lámzó, ha vizet tartalmaz; alapja körszélén a különféle idomú és nagyságú koponyanyilásnak — sérvkapunak — majd kikerekitett majd megvastagodott csontszéleit érez- hetni ; be- és kilégzésnél kisebbedik és nagyobbodik a dag, sirásnál, köhögésnél , székelési erőltetésnél na­gyobbodik, s ekkor a nyílásnak karimáit annál szabatos­ban puhatolhatni; gyakran ily összenyomásnál agyizgatott­ságnak vagy agynyomásnak tüneményei jelenkeznek, me­lyek a mesterséges nyomás szüntével szintén szűnnek; ha a dagban — illetőleg a sérvtömlöben — nagyobb mennyi­ségű viz tartalmaztatik, akkor az egész dag félig átlátszó, kevésbé lüktető , nem részesülvén az agy mozgásaiban; a dagot födő, néha tetemesen megvékonyodott külbör ritka hajnövetet mutat s azt ráncba szedhetni, ha a kültakarók rétegei még össze nem olvadtak. Tekintetbe kell tehát eme kóros állapotnál venni, hogy a hullámzás és átlátszóság hiányozhatik, ha a töm­lőben agyállomány tartalmaztatik; ellenben, hogy a lég­T A R C A. A délkeleti vaspálya betegápoldájának részbeni működéséről f. évi april 24. a budapesti orvos­egylet rendes gyűlésén értekezett Dr. V e r e b é 1 y. (Vége.) A font előadott statistikai adatok igen alkalmatosaknak látszottak előttem , azon eszme előterjesztésére , vájjon nem lehetne a statistikai adatokat úgy osztályozni és fölhasználni, hogy a járványtan tudományos kidolgozására szolgáljanak és mi módon ? — Előbb, sem hogy az adatok osztályozásához fognánk, talán nem lesz fölösleges, röviden előadni, mit értek én a járványtan (epidemiológia) alatt ? Ez azon tan, mely a kórok időbeli viszonyait magyarázza; és két részre oszlik 1) a Pande mia, Genius vagy Constitutio morborum epidemica — járványos korszellem vagy kórnemtő, mi alatt azon átalá- nos külbefolyások összegének hatását az emberi testre értem, mely képes a kórokra, akár micsoda alakúak legyenek , bizo­nyos kitűnő élettani belső bélyeget sütni , a melytől a jóslat és gyógymód többet kevesebbet függnek. 2) A járványok szorosabb értelemben,(epidemiaesensu strictiori) me­lyek alatt értem az eddig még ki nem fürkészett bizonyos, a kül-természettől eredt befolyásoknak hatását az emberi testre, mely képes bizonyos és kitűnő kóralakokat előidézni és pedig nagy számban bizonyos időszak alatt, mely rövidebb vagy hosszabb lehet ugyan, de a pandemia hosszú idejét soha el nem éri és ámbátor külön természetűek, mégis a kórnemtőtül jó vagy rósz indulatukat kölcsönözik, innen van, hogy ugyan azon járvány majd dühöng majd szelid. Az endemia táj­kór, honjárvány ha nem terjed, ide nem számítandó. — Én különösen csak a Pandemiáról az az járványos kórnemtőről szólandok, mert ez nem oly feltűnő és ennek meghatározása nem oly könnyű mint a külön járványoké, de a melyeknek meghatározása épen azon módon történhetik mint ezt szerény véleményem szerint a járványos kórnemtő meghatározásánál kivihetőnek vélem. *) *) T. ügyfelünknek itt nyilvánított nézeteit közöljük, nem minfha vele mindenben egyetértenénk , hanem mivel a véleraényszabad­T T

Next

/
Thumbnails
Contents