Orvosi Hetilap, 1858. november (2. évfolyam, 44-47. szám)

1858-11-21 / 46. szám

Honi és külföldi gyógyászat és bérbitvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. iMSZAsoOHKs-wi i'«l .............."..... .......J ■' 1 ‘ --■ 1—iJ 1 1 —i-----------n Tartalom: A hurutár. Különösen a Miskolcon és környékén 1857/*-ben uralkodott járvány. (Vége.) Kún Tamás orvos tudortól. — Op­polzer tanár kórodája. Petefészektömlő - csapolás a hüvelyen át — gyógyulás. (Vége.) Közli Politzer A. — Tu­dósítás a pesti gyermekkórház 1857. évi működéséről. (Folyt.) Veleszült s idült agyvízkór. Dr. Bókai ig. főor­vos vezérlete mellett közli Dr. Koller Gy. — Lapszemelvények. — Vegyesek. — Tarsa. Uti töredékek. II. 1 . Pest, 1858. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. idéken félév 4 fr.30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. ORVOSI A HURUTÁR (Grippe). Különösen a Miskolcon és környékén 1857/8-ban uralkodott járvány. Dr. Kún Tamás miskolci gyógytudortól. (Vége.) A hurutár gyógy­itásánál semmi bizonyos úgy­nevezett különnemü (sp­ecificus) , minden járványnál és minden helyen egyaránt alkalmazható gyógymódot sem lehet megállapítani.­­ Az 1837-ik évben sőt ez előtt is uralkodott, legújabban pedig az 1857—ik év utolján és e folyó év kezdetén honunkban is meglehetős terjedelemben mutatkozott hurutár lefolyása s gyógymódja körül szerzett tapasztalatok nyomán, abban bízvást állapodhatunk, hogy a hurutár gyógyítása körül a vártató gyógymód (methodus exspectativa) és a kórjelszerű javalat (indicatio symptomatica) utáni szerelés, a­mikor az or­vos a kórnak szabdás (normalis) lefolyásától való elté­résére, a szövem­ényekre, és a túlnyomó jelekre figyel, — legcélhoz vezetőbb. Az előjelek időszakáb­an, — különösen az 46. sz. November 21 Megjelenik minden Vasárnap, Megrendelhetni minden cs. kir.posta­hivatalnál, a szer­kesztőnél uj tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya* utca 12-dik szám, HETILAP, egyszerű hurutárnál, és ennek egész lefolyása alatt, sem­­mi gyógyszer sem szükségeltetik. Néhány nap alatt a ter­mészet jótékony ereje véget vet a bajnak. A­hol azonban­­ hevesebb kórjelek mutatkoznak, különösen a homloknak, szemöldök és orrtő közti tájékán, igen sikeresen alkal­mazzuk a lágyító lábvizeket. Bensőleg pedig szigorú ét­rend mellett, csorvás szöveménynél a beleket kiürítő sze­rek, és utána gyöngén izzasztó nyákos főzetek többnyire kielégítők. Kivételes esetek azok, hol különösen fölfele áradozó csorvás epés tisztátalanság súlyosbítja a hurutár előjeli időszakát, mikor elkerülhetlen sőt a többi időszak szerencsés lefolyására is lényeges kelletű­ egy sikere­sen működő adag hánytatot adni. A helybelisülés időszakában, legfőbb ja­valat a megtámadt szervek lakhártyájának elválasztását elősegíteni. Az orrüreg és mellékjáratainál igen jó szol­gálatot tesz a nyákos főzetek párája. A torok , gőg és gögsíp bajainál a meleg főzetek párájának beszívása, to­rok öblintők, és a nyakra alkalmazott meleg pépborogat­­mányok. Benső szerüi minden esetnél legcélszerűbbek a halyagos hugyag (chloretum Ammonii v. Salmiak) adagai valamely nyákos főzetben, különös figyelmet fordítván arra, hogy ha jelentékenyebb láz mutatkozik, kivált vér- TÁRCA. U­t­i töredékek. i­. P­rága, júniusban 1858. Egyike lelkünket legmélyebben megható tapasztalatok­nak, s mely az emberi élet legkomorabb oldalát tarja ki élénk­be az, midőn tetterős férfiakat látunk elcsüggedve életük al­konyatán ernyedetlen nemes törekvéseik meghiúsulása, s ész és szent akarattal létesített műveik enyészete felett. De a hős tragikus halálában , a jóra törekvő nemes férfi elszánt meg­adásában , van mindig valami mi lelkületünket emeli s aka­ratunkat edzi , s ez azon eszmék örök igazsága iránti hit, me­lyeknek ők szívöket és karjaikat szentelék , s melyek nélkül az élet minden értékét elvesztené. E látvány megható, de nem leverő. Mennyire tér el e férfias képtől ama tehetetlen emberek gyáva resignatioja s világbölcsességet színlő önzése, kik min­dig csak a szerencse kerekét követik, közhasznú célokkal soha sem törődnek, s életök és igyekezeteik ferde iránya által, nem csak hazájuk és nemzetök sorsa iránt maradnak idegenek, de természetes érzések kipusztulásával minden más tisztán emberi érzelmek irányában is elfásulnak s lelkileg elszegényednek! Szá­nakozás, undor és unalom űznek el bennünket kietlen körök­ből, s keblünk tágul midőn ismét oly férfiak közelében lehe­tünk, kik az élet viszontagságai által meg nem törve , önma­gokhoz s emberi és polgári erényeikhez hívek maradtak, s midőn oly ifjak közzé lépünk, kik korunk komoly szózatát s honunk szükségeit megértve, férfiasan és önmegtagadással, ép kedvvel és bizalommal készülnek a hazában nekik osztály­ré­szül jutandó kötelességek értelmes és erélyes teljesítésére. Búcsút vevén bési régibb és újabb barátunktól, ily gon­dolatokkal indultam el estve felé az északi pálya indóháza felé , nem a legvonzóbb kilátással az éjeli nyugalom vagy mu­latságra nézve. S ime! midőn úti társaim felett szemlét tartok, sorsom tényezőivel közelebbről akarván megismerkedni, a vá­róteremben szemembe ötlik egy vörös fej, s a tömeg örege apraja fölibe emelkedő sudár férfi alak , keleties méltóság és nyugalommal a kimenet ajtajára szegzett arccal, B i­­­h a r z tu­

Next