Orvosi Hetilap, 1858. december (2. évfolyam, 48-51. szám)

1858-12-05 / 48. szám

4$. Si, Pest, 1858. December 5. Előfizetési &ra : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. -vidéken félév 4 fr- 30 kr. egészév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és fizetvónyek bérmentesen küldendők. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir.posta-hivatalnál, » szer­kesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorotty»- utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: Szivárvány kimetszés üvegkályognál. (Folyt.) Dr. Kanka Károly orsz. szemésztől. — Gyilkosság vagy öngyilkosság? Orvos­törvényszéki eset. (Vége.) C a s p e r J. L. után közli Dr. Károlyi S. — Tudósítás a budapesti orvosegylet nov. 23. r. gyűléséről. — Lapszemelvények. — Kinevezések. — Pályázatok. Tárca. Úti töredékek. IV. SZIVÁRVÁNY KIMETSZÉS (Iridectomia) üveghályognál. Dr. Kanka Károly a pozsonyi szemészeti kóroda főnöke. (Folytatás.) Legyen szabad a lapunk múlt számában taglalt ese­tekhez csatolni némely átalános , az üveghályogot illető észrevételeket, s különösen G r a e f e eziránti uj nézeteit, az emliiett értekezés szerint. A mi magát a megnevezést „ü v e g h á I y o g, Glau­coma“ illeti, kívánatos volna, ha tudományos nyelvünk helyébe mást tudna előállítani. E megnevezésből azt kel­lene következtetni, hogy a Glaucoma lényege az üvegtest elhomályosodásában áll,s e név csakugyan azon korból szár­mazik, melyben az üvegtestet ezen bántalom főhelyéül tekintették. A mélyen, a szem belsejében feltűnő sötét zöldes szin, mely a kitágult látán keresztül látható, bírta a szemészeket azon vélemény elfogadására. De ujabbkori boncolati vizsgálatok azt bizonyiták be, hogy a Glauco- mánál található színváltozás nem rejlik az üvegtestben, s TÁRCA. U t i töredékek. IV. P r á g a, júniusban 1858. Kik a sz e m é sz e t haladását 10—12 év óta figyelem­mel kisérték, tudni fogják, hogy annak súlypontját darab ideig Prágában kell keresnünk ; a buzgalom, melylyel itt a tudo­mány kritikáján s egy részt az uj eszmék fölépítésén dolgoztak, nem kevéssel járult a prágai egyetem jo hírének megalapítá­sához külföldön. E munkálatok kiinduló pontját mindig a bonc­tan képezte, s hol az még elegendő támpontokat nem szolgál­tatott, ott újak állíttattak elő , miáltal nehány fontos kérdés megoldása sikerült. Az öreg Fischernek minden esetre becsületére válik, hogy tanítványai — s egyrészt még életében— oly munkálatokat vittek végbe, névszerint a trachomát illetőleg, melyek e betegségre nézve mai napig is nagyában szabályo­zók. Történt pedig ez akkor, midőn mi Bécsben trachomának még mindent összevissza neveztünk, mi csak némileg egye­netlen felületű takhártyához hasonlított; történt ugyanazon hogy ha találtatnak is változások abban, azok inkább csak másodlagosan lépnek fel , megelőzve más, a szem többi hártyáiban jelentkező tünemények által. A zöldes szin üveghályognál onnan ered, hogy a kitágult látán a szem belsejébe ható sugarak másként verődnek vissza a meg­változott belső részektől, mint az egészséges szemben. E tekintetben fő tényezők az érhártya és a lencse.— Mind kettőn már a glaucoma első szakában némi változá­sok észrevehetők ; az érhártya fekete föstenye (Pigmen­tum) kevesbedik, elvész, mi által az érhártya felülete szennyes szintivé válik, néha itt—ott vérömleny támad; a lencse sárgás homályt ölt fel. Innen ered, hogy az érhár­tya felületétől visszavert sugarak a kitágult látának szen­nyes zöldes szint adnak ; a szin tehát Glaucománál tisztán optikai tünemény. Addig míg a lencse csak kevéssé homá­lyos, azon szín a szem mélyében látható; később, midőn a lencse jobban elhomályosodik , közelebb jön a szivár­vány hártyához s domború alakot ölt, de mindig megtartja szennyes vegyületét. A bonctani elváltozások , melyek a hullából kivett, üveghályogban szenvedett szemeken, észleltettek, leg­idöben, midőn Roser a szemlobok saját- (faj-) szerűsége (Specificität) ellen irt forradalmi cikkeivel megreszketteté az isten kegyelméből klinikai tanárokat kathedráikon, s különben mindig jó kedvű Rosas tanárunkat is az anathema kimondá­sáig elkomoritá. Arit akkor fiatal, nagy hirü s minden esetre szép érdemű tanitó volt, környezve minden nemzetbeli tanít­ványok tarka vegyületü csoportja által, kik Prágán keresztül vették utjokat Bécsbe, hogy ott az akkori orvosi világ Mek­káját, Rokitanszky piszkos bonckamráját látogathassák. Jelenleg Haenert találtuk a prágai szemészeti tan­széken, kit már személyesen Bécsből, szellemileg pedig , ma méltatlanul felejtett müveiből ismerénk. Nem mintha az „Ent­wurf einer anatomischen Begründung der Augenkrankheiten. — Prag 1847.“ című munkáját bármely tekintetben is tökéletes műnek nevezhetnők, — az mindenesetre meghaladt álláspontot jelöl, s Graefe és Stellwag munkáihoz úgy viszonylik; mint a dadogás a beszédhez,—de azon időben, midőn íratott, a deren­gő hajnal részét képezte, s egy uj , dicső nap közeledését je­lenté. Hasner, mint magántanitó , polémiát vitt Arit ellen a szemlobok sajátszerűsége iránt, melyet ez még némileg — bár igaztalanul — meg akart menteni; vitte pedig azon sze­rencsével, milyen ily könnyűvé tett tárgyaknál természetes. Merőben különböző dolog: azt tudni, hogy valamely szivár­ványlob bujasenyv következtében támadt; és e lobot csupán a szivárványhártyán jelentkező tünemények szerint fölismerni.

Next

/
Thumbnails
Contents