Orvosi Hetilap, 1859. február (3. évfolyam, 6-9. szám)

1859-02-06 / 6. szám

6* SZ. Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 kr. egészév 9 fr . vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltéinek soronként 14 uj krért. Pest, 1859. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesz­tőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utcza % 12-dik szám. Februar 6. OKVOüI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvarlat közlönye. Dr. MARKÍTSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő. kiadó-könyvnyomdász. Harmadik évfolyam. Tartalom: A járvány szerű kártyás kötharlyalobról. Dr. Hi r s clil e r t 6 1. — A medenczehajlás meghatározása tárgyában Spiegelberg szerint. Dr. Maizner J. — Ördöglátás. Orvos-rendőrségi eset. Dr. Hamari D. — Gyógyszertani közlemények, Tárcza: Néhány szó orvos-gyógyszerészi tudományos állásunkról a teendőinkről. I. — Vegyesek. Pest. Bécs, Boroszló, — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. A JÁRVÁNYSZERÜ HÁRTyAs KÖThArTYA­lobról. (Conjunctivitis membranacea.) Dr. Hirschlertöl. Én ezen könnyen félreérthető név alatt a köthár- tyalobnak azon eseteit értem , hol a szemhéjak belső felszínének többé kevésbbé korlátolt helyén, különféle, de rendesen nem épen nagy vastagságú hártyalera­kodások jönek elő, melyek alatt a felhámjától (epi­dermis) megfosztott vérző takhártya , de rendesen egyszersmind annak tökéletesen ép szövete is láthatók; kisebb nagyobb hurutos fellazulás, megfelelő nyákel­választással, és gyakran bibircsós fakadékok a szem­teke takhártyáján kisérik ezen tüneményeket. Hogy a szemhéjakon ily hártyás izzadmányok épen nem rit­kák, azt minden szorgalmasan észlelő szemész tapasz­talta ; de a baj elnevezése iránt még meglehetős zavar uralkodik a gyakorló szemészek közt, és pedig leg­inkább azért, mivel ily hártyák képződéséhez a köt- hártya mindennemű körfolyamatai adhatnak alkalmat, melyeknek épen csak az esetlegesen jelen levő alhár- tyájuk közös, de mely utóbbi el is maradhatna, a nél­kül, hogy a lob természete ez által lényegesen meg­változnék. A fölebbi értelmezés röviden foglalja magában mind azon ismejeleket, melyek által az ugynevezendö hártyás - köthártyalobot (conjunctivitis membranacea) határozottan meg lehet különböztetni mind azon köt- loboktól, melyeknél az álbártya mint mellék tünemény jön elő. Legközelebb a csecsemők takáros kötlobjától, melynél, mint tudva van , gyakran ily hártyák kép­ződnek , ép az által különbözik, hogy itt a csecse­mők takáros kötlobjánál jelenlevő takár minden tüne­ményei hiányzanak , nevezetesen mindenek előtt a szemölcsös test (Papillar Körper) túlságos dagadása, a tömeges genyelválasztás , a szemhéjak vizenyős be- sziirödése, a cbemosis, a szaru-hártya hamar beálló crouposus bántalma stb. — amint azokat e lapokban a heveny takáros szemlob taglalása alkalmával leír­tam. Az álhártya azon esetekben valóságos crouposus izzadmány jellegeivel bír, s valamint puszta szemmel úgy górcsövei is mint genyhártya világosan felismer­hető , de az egész körfolyamatra nézve, mely boncz- tanilag mint az összes szemölcstest heveny túltengése (Hypertrophie des Papillar - Körpers) kidőli magát, mint mondám, mindig csak mellék je­lentőséggel bir. Képzeljük ugyan is ezen álhártyát ta­káros kötlobnál hiányzani, vagy távolítsuk el azt erö- müvileg , a takár mindig az marad, a mi addig volt; ha ellenben az általunk íolebb megbatározott esetek­ben , álbártya nincs jelen , úgy legföljebb még huru­tos bántalomról lehetne szó, s így a kórkép egészen különböző lenne. Ép igy különbözik a szóban lévő betegség az ezen lapokban közzé tett roncsoló köt- hártyalob (conj. dipht.) alakjától, mely először valóságos térimbeles izzadmány által a takhártya szö­vetében , ezenkiil roppant hevenyes és veszély lefo­lyása — de különösen a szaruhártya sebesen terjedő roncsolása (Abstossung) által jelzi magát. — Midőn ezen rósz nemű lobot és a közönséges heveny takárt illetőleg azon köríilményesb rajzra , s különösen az ott tárgyalt költsönviszonyra utalnám az olvasót, ezen alkalommal még sem akarom emlitetlen hagyni, hogy én G r a e f e oly könnyen félreértett s zavart fogal­makra alkalmat adó „Conjunctivitis diphteritica“-féle névvel azóta felhagytam , s helyette tisztán boncztani nevét térimbeles köthártyalob (Conjunctivitisparen­chymatosa) használom, mely nem mond ugyan annyit mint amaz, de kelletinél többet nem is fog egy hamar jelenteni. A hártyás kötlob tiszta képét észlelhetni azon, minden esetre ritka, esetekben , hol vegyi batányok általi égetés által a szemhéj belfölületén a fönt leirt- hoz hasonló lob támad, mint azt egy fiúnál alkalmam volt észlelni, ki egy választó vízzel telt fazekat kezé­ből kiejtvén, abból néhány csepp a szemébe fócscsen- tett. De itt nem ezen esetekről akarunk szólani, hanem csupán azokról, melyek egy ismeretlen belső ok által tételeztetnek föl s a gyermeki kor nem épen ritka bántalmát képezik. Az általunk e helyütt taglalt kór t. i. kiválóan a gyermeki kor sajátja , és pedig azon

Next

/
Thumbnails
Contents