Orvosi Hetilap, 1859. május (3. évfolyam, 18-22. szám)
1859-05-01 / 18. szám
287 TARCZA. Pest, april 27. 1859. —— A régi történelem mint kitűnő szorgalom példáját beszéli , hogy Eukide s minden héten egyszer négy mérföldet tett Megarából Athenebe, csakhogy mesterét Socratesz láthassa s tanitásában részesüljön. Il y antique de akkor sem mindennapi szorgalomra számítanak úgy látszik az erdősor pártolói , midőn ifjúságunkat az orvosokat, tanárokat és mindennemű iparost és mesterembert ily kényszerűség által tevékenységre buzdítani s velők hetenkint egyre-másra kétszer akkora távolságot megjáratni akarnak. Galenus mestersége más életpályákhoz viszonyítva épen nem mondható vonzónak, biztosnak vagy fényesnek; a fenekedés irányában nagyobb, a zaklatások szaporábbak, a felelősség súlyosabb, az emberek, az állam és a tudomány követelései naponta nagyobbak ; és e követelések irányában az iskolák szervezete, a taneszközök és a tanmódszer még nagyon gyengék, hiányosak és elégtelenek. Az orvosi tudomány csak némileg is kielégítő elsajátítása talán egy orvosi tanintézetnél sem érhető el, s csak kórházi szolgálat, magángyakorlat, utazások, külföldi intézetek látogatása által közelíthető meg. De a növendékek vagyonállapota is rendesen nem oly fényes, hogy a nagy és folyton növekedő költségeket egy könynyen fedezhetné. S ez akadályokat még szaporítsuk, a kiképzést min magunknak még nehezebbé tegyük? — Avagy nem nehezítjük azt, ha lehetlenné tesszük, hogy a növendék az intézet közelében lakhassák s azt minél gyakrabban látogathassa, ha költségeit növeljük és keresetét csökkentjük, ha azon problematicus pénzöszveg megkimélése kedvéért melylyel talán az erdősorom tér — de csak is a tér — kevesebbe kerülne , örök időkre egy haszontalan, boszantó adót vetünk ki az intézetre és mindazokra kik az intézetnél működnek, s őket időkben, vagyonban és ismeretekben folytonos kárvallásra ítéljük. Bizony a pillanatnyi haszon már anyagilag is egyensúlyoztatik a maradandó veszteség által. Oly gazdászat mely csak pénzdarabokat tud számlálni s egy nap költségvetésén túl combinálni, s az idő és munka , az összevágó anyagi és szellemi erők értékét megbecsülni nem képes, barbár és kiskorú gazdászat, nem méltó sem civilizált államhoz, sem mivelt és felvilágosodott városhoz. Lehetne talán példákat hozni fel arra, hogy a tudományos élet meglehetős lendületnek örvendhet ott is, hol az intézetek egymástól elválasztvák s távol vannak a tanárok és tanulók rendes lakhelyeitől. Bécsben is némileg hasonló viszonyokat találunk 48 előtt s még inkább a reá következő időben , de hogy e szükség szabta szakadást és távolságot valaki a tudományra nézve kedvezőnek találta volna, azt nem hallottuk s saját tapasztalásunk után mondhatjuk, hogy a legszorgalmasabbak épen szorgalmuk miatt rendesen egyik vagy másik helyen elkéstek s a tanulmányok ilyetén szaggatottsága miatt előmenetelükben kárt szenvedtek. A múltkor az erdősori orvosi tanintézet helyéül alkalmatlannak mondottuk a helyiségnek távolsága s nyomom, és jövőre is semmi javulással sem kecsegtető lakhatlan környezete miatt , sőt e tekintetben sokkal rosszabbnak bármely más pontnál a város területén , mert akár a József-, akár a Ferencz-, akár a Lipótváros szélső pontjai is sokkal előnyösebbek e tekintetben. — Hátra volna még a középponti épület czélja szempontjából azon kérdés , váljon a kórházra, a betegekre és orvosokra nézve nem előnyösen hely ilyetén távolsága és környezete? Kisebb városban közömbös lehet melyik pontján állíttatik fel a kórház, miután az semmi esetre messze nem fog esni a város bármelyik részétől, csak feleljen meg a többi kórházra nézve megkívántató kellékeknek. Nagyvárosban ellenben a betegek szállítására és gyógyítására nézve czélszerűbb lesz a kórházat ha lehet nem a legszélsőbb pontra építeni , vagy ha több gyógyintézet van, azokat nem egy helyen és egy nagy épületben összpontosítni, hanem a város különböző részeire a szükséghez képest felosztani, így látjuk ezt Parisban és Londonban. Idült kórokban sínlődők, bujakórosak, elmebetegek stb. egészségek kára nélkül szállitathatnak, ellenben heveny betegségekben szenvedőkre , sérültekre , gyermekágyasokra nézve annál jobb — minél közelebb találunk menhelyet, minél kevesebbet szenvednek a szállítás kellemetlenségei által. Az absolut nyugalom mily fontos és gyakran nélkülözhetlen tényezője a gyógyulásnak azt minden orvos tudja, s tudja azt is, hogy ennek hiányában nem egy — akár sérült akár belső bajban szenvedő s különben megmenthető beteg a gyakran elkerülhetlen mozgás és szállítás következtében elhal. Ezt bizonyítják a statistikai búvárlatok is, melyekből kitűnik , miként p. sebzettek, tüdőlábosak, cholerában szenvedők stb. aránylag nagyobb számmal gyógyultak ott, hol messzire vitetniük nem kelle. Jól rendezett kórházaknál az orvosoktól felváltva határozott napokon díjmentes rendelések — consultations gratuites — szoktak tartatni a szegények számára. A humanitás e kötelességének könnyebben lehet megfelelni ott, hol az inté- 288 tására a foltok mindenkor és tökéletesen elmúlnak, de idővel habár lassan és tökéletlenül újra termődnek. Az alkalmazás módja következő : A highalvág — grana quinque ad unciam unam alcoholis — oldatába egy a folt nagyságának megfelelő ruhadarab mártatik s az illető helyre tétetvén, azon négy óráig hagyatik , mialatt a ruhadarabot az említett oldatba mártott tépet ecsettel folyton nedves állapotban tartjuk. A művelet után nem sokára e testrész meggyulad, feldagad s jelentékeny fájdalom áll be, mely azonban hideg borogatások alkalmazására vagy a helynek keményítő porrali behintésére elmúlik ; néhány nap múlva a régi felhám koromfekete lemezként leválik, s alatta a tiszta fehér új felhám tűnik elő. Ilyetén gyógykezelés egy napig tart, mialatt a betegnek az ágyban nyugodtan kell maradnia. Sajnos, hogy e szép eredmény csak múlékony, mert néhány hét múlva, ha szeplőkkel volt dolgunk, ismét új apró sárgás pontok tünedeznek fel, s idővel a régi terjedelmet viszszanyerik. 1858-dik év nyári szakában Hebra tanár a highalvag collodiumbani oldatát — hasonlóképen öt szemért egyében collodiumra — kísérelte meg. A hely egy óra alatt négyszer kenetett be ez oldattal. E kezelésnél csak nem semmi viszszahatás sem észleltetett — de a siker ugyanaz volt. Rövid idővel ezelőtt esetlegesen egy sokkal egyszerűbb és biztosabb szer nyomába jutottunk. Hebra tanár épen kísérleteket tett iblang föstvénynyel — tind. jodi — a himlő hólyagok kifejlése megakadályozására nézve az arczon, hogy ott a megképzést meggátolja — s ez alkalommal e szert egy leánykánál a szeplő ellen is alkalmazta, melylyel annak arcza egészen el volt lepve. — A kísérlet akkor s azóta már többször is igen jól sikerült , de váljon a szeplők végképen enyésztek-e el, azt csak hosszabb észlelés után tudhatjuk meg. A szer akként alkalmaztatott, hogy az illető rész két nap alatt 8 —10-et az egyszerű jód tincturával beecseteltetett 4 — 5 nap alatt a régi felhám , minden különös visszahatás nélkül levált, s az uj felhám tiszta fehérnek s minden folttal szabadnak találtatott. Dr. Schwarzenberg.