Orvosi Hetilap, 1859. október (3. évfolyam, 40-44. szám)
1859-10-02 / 40. szám
647 TÁRCZA. Szeged sziksós tavairól és légkörének nedvességi forrásairól éghajlati szempontból. Dr. Altstädter Mór. Azon kérdés, váljon a tengeri légkör szikhalyag (konyhasó) és sósav tartalmának, vagy más abban található idegen részeknek van-e, és mily mértékbeni része azon hatásban, melyet az említett légkör gümőkórosokra gyakorol, és váljon azon jótékony hatás, melylyel az a görvélykór, angolkór és más rokon bántalmakra tényleg bir, nem csupán e légkör nagyobb nedvességi fokától (részint nagyobb sűrűségétől és állandóbb hővmérsékleti viszonyaitól) függ ? — daczára az e tárgyban többször történt orvosi nyilatkozatoknak, még nincs eldöntve. Azon tudósítások és statistikai adatok, melyek legújabb időben tengerészeknél a gümőkór gyakoriságáról felmerültek (Jules, Rochard, Fonssagrives), és melyek mindeddig részint megcáfolva nincsenek, részint a tengeren előforduló, gyakori szerek káros hatásában magyarázatukat korántsem találják; nem engedik a tengeri légkörnek jótékony hatását gümőkórosokra oly kétségen kívülinek állítani, mint az előbb említett betegségekben; sőt alapos okot szolgáltatnak azon kételyre : váljon az említett specifikus alkatrészei a tengeri légkörnek valóban bírnak e gümőkórosokra azon jótékony hatással, mint ez nagy részt állíttatik. Egészségügyi tanácsos Dr. Beneke szabatos és tanulságos vizsgálataiból „a tengeri fürdő és levegő hatásáról“ csak annyi tűnik ki, hogy az említett légkörnek csupán csak nagy nedvességi foka az, melynek tagadhatlan tények nyomán tetemes befolyást kell tulajdonítani az emberi test anyagi változtatásának siettetésére. — Lehmann tanár erre vonatkozó vizsgálatai e tárgyban semmi kétséget nem engednek. *) — Hogy ezen hatást, Mahry szerint, a meglepő lelki hatásnak nem lehet tulajdonítani, melyet a tenger első látásra gyakorol, mint Beneke helyesen megjegyzi, már abból is kitetszik , hogy ilyen benyomásokhoz könnyen szokik az ember és hogy azoknak hatásuk legfölebb pillanatnyi, állandó következéseket elő nem idéző lehet. Nem képesek megmagyarázni továbbá, Beneke szerint a tengeri légkörnek hatását, sem annak nagyobb légnyomása vagy idegen alkatrészei , valamint hévmérsékleti viszonyai sem, az emlitett munkában ii8-dik és kör alapján előadott okoknál fogva. — Igen tanulságosan és érdekesen bizonyítja továbbá az emlitett búvár, hogy a többször emlitett hatást,sem a derült égnek , sem pedig a napfény nagyobb mennyiségének a tengervidéken azért nem lehet tulajdonítani , mivel ugyanazon hatások , melyeket ő derült napokon észlelt és tapasztalt, a húgyany (Harnstoff) és kénsav gyarapodását, a húgysav és vilsav absolut és aránylagos csökkenését a fúigyban (különben ugyanazon körülmények közt) valamint az ezzel összekötött tenyélet gyarapodását is, —borult napokon és felhős ég mellett egészen úgy vette észre , valamint egy a napfénytől megfosztott embernél is. — Ezen tény annál érdekesebb, minthogy világosan bizonyítja, hogy sokan a derült napok számára a kellőnél sokkal több fontosságot helyeznek annak megítélésénél, váljon egy bizonyos hely mint téli tartózkodási hely gümőkórosokra nézve alkalmas e vagy nem; és hogy az általunk nyilvánított vélemény *), miszerint a derült ég ideges és idegbántalmakban szenvedő egyénekre , de nem gümőkórosokra minden esetre tetemes befolyással van, szilárd alapú és helyes. Azon kérdést azonban, várjon a tengeri levegő csekély mennyiségű sótartalma az említett lég befolyását még gyarapítja-e, vagy sem, Beneke is eldöntetlenül hagyja. Azon esetre tehát, hogy további szabatos vizsgálatok a tengeri légkör ezen jóllehet csekély sótartalmának gümőkórosokra lényeges hatását is bebizonyítandják; mi is a Szegeden és környékén előforduló sziksós tavakra szándékozunk figyelmeztetni olvasóinkat , minthogy ezek a legterjedelmesebb földrajzi munkákban, sőt Fényes Elek jeles könyveiben is alig egynéhány szóval érintvék és ezeknek, valamint e helybeli légkörnek többi nedvességi forrásainak bővebb ismertetése azon balfogalmak megigazitására szolgáland némileg, melyek még sokhelyt a szegedi légkör és annak tényezőiről divatoznak. —in.— A szegedi, 189/10 □ mértföldből álló határnak csak l5/1o □ mértföldje jó fekete föld; 124/10 □ mértföld pedig homok , és e közt l9/10 □ mértföld egészen meddő homok. (Palugyay.) Ez utolsóhoz tartoznak egyszersmind azon terjedelmes lapályok, melyek a természetes sziksót — Soda — itt nagy mennyiségben szolgáltatják , melynek főalkatrészét a szénsavas szikéleg (kolilens-Soda) teszi. — Ezen sziksós lapályokban, mik a városnak kivéve délkeleti vagy bánáti oldalát minden irányában találhatók, a késő őszszel beállani szokott hosszasbb esőzések alkalmával a víz meggyűlik és az ott található nagyobb vagy kisebb mennyiségű szíksót felolvasztván az úgy nevezett szíksós tavakat képezik, melyek jóllehet csak 3 — 5 lábnyi mélyek, rendesen egész télen és tavaszon át vízzel telvek és a többi kevés vagy semmi szíksót sem tartalmazó vizekkel együtt, minden esetre lényegesen befolynak e város éghajlatának enyhítésére , részint tetemes vízpáráik, részint pedig hévmérsékletének mérséklése által. — Szépen és helyesen mondja e tekintetben Dr. Kerner az alföldi folyószabályozási és kiszárítási építkezésekről irt czikkeiben (1. Wiener Zeitung, april hó 1859.) „valamint a tenger a partmellékre, valamint a bodeni tó (constanczi tó), és a svajczi tavak a határos vidékekre ; úgy hatnak szintén az alföldi síkságnak vizei enyhitőleg annak éghajlatára.“ Számos apróbb vagy nagyobb szíksós vizeket előlegesen figyelembe nem véve, itt csak némely nagyobb és jelesebb, a városi hatóság meghagyásából kevés év előtt fölmért szíksóstavat akarunk név és kiterjedés szerint felhozni. A városnak észak és északkeleti részén */»—1 órányi távolságra a belvárostól található : 1) A Fehértó . . . 1734600/126o hold 2) Makra szik. . . 153112/ „ „ 3) Nagy Ősze szik . 103314/ ., ,, *) Lelununns C. G. Lehrbuch der physiologischen Chemie, III. Band 387. ». *) L. Szeged mint téli tartózkodási hely gümőkórosokra nézve stb 648 rare mérgezéshez, Lehr, nyulon és békán tett kísérletei által teljesen igazoltnak találta. Kátai Gábor. (Vége köv.) Tér pétin olaj belhasználathoz. Recamier tokcsák (Kapsel) helyett köv.vényeket ajánl. Bp. Vitelli ovi Nr. 1; Olei essent, terebinth Unc. semis; Aquae dest. menthae Unc. tres. MDS Naponként egy kanállal. — Vagy pedig: 01. ess. ter. dr. N. Gummi pulv. dr. X. Sacch. p. dr. V. Syr. q. s. ut fiat Palect. DS, 2 nehezéket egyszerre erős ment a vízbe mártott ostyában. J (Union méd.) — i »» f«—