Orvosi Hetilap, 1859. október (3. évfolyam, 40-44. szám)

1859-10-02 / 40. szám

647 T­Á­R­C­Z­A. Szeged sziksós tavairól és légkörének nedves­ségi forrásairól éghajlati szempontból. Dr. Altstädter Mór. Azon kérdés, váljon a tengeri légkör szikhalyag (kony­hasó) és sósav tartalmának, vagy más abban található idegen részeknek van-e, és mily mértékbeni része azon hatásban, melyet az említett légkör gümőkórosokra gyakorol, és váljon azon jótékony hatás, melylyel az a görvélykór, angolkór és más rokon bántalmakra tényleg bir, nem csupán e légkör na­gyobb nedvességi fokától (részint nagyobb sűrűségétől és ál­landóbb hővmérsékleti viszonyaitól) függ ? — daczára az e tárgyban többször történt orvosi nyilatkozatoknak, még nincs eldöntve. Azon tudósítások és statistikai adatok, melyek legújabb időben tengerészeknél a gümőkór gyakoriságáról felmerültek (Jules, Rochard, Fonssagrives), és melyek mindeddig részint megc­áfolva nincsenek, részint a tengeren előforduló, gyakori szerek káros hatásában magyarázatukat korántsem találják; nem engedik a tengeri légkörnek jótékony hatását gümőkó­rosokra oly kétségen kívülinek állítani, mint az előbb emlí­tett betegségekben; sőt alapos okot szolgáltatnak azon ké­telyre : váljon az említett specifikus alkatrészei a tengeri lég­körnek valóban bírnak e gümőkórosokra azon jótékony hatás­sal, mint ez nagy részt állíttatik. Egészségügyi tanácsos Dr. Beneke szabatos és tanul­ságos vizsgálataiból „a tengeri fürdő és levegő ha­tásáról“ csak annyi tűnik ki, hogy az említett légkörnek csupán csak nagy nedvességi foka az, melynek tagad­­hatlan tények nyomán tetemes befolyást kell tulajdonítani az emberi test anyagi változtatásának siettetésére. — Leh­mann tanár erre vonatkozó vizsgálatai e tárgyban semmi két­séget nem engednek. *) — Hogy ezen hatást, Ma­hry sze­rint, a meglepő lelki hatásnak nem lehet tulajdonítani, melyet a tenger első látásra gyakorol, mint Beneke helyesen meg­jegyzi, már abból is kitetszik , hogy ilyen benyomásokhoz könnyen szokik az ember és hogy azoknak hatásuk legfölebb pillanatnyi, állandó következéseket elő nem idéző lehet.­­ Nem képesek megmagyarázni továbbá, Beneke szerint a ten­geri légkörnek hatását, sem annak nagyobb légnyomása vagy idegen alkatrészei , valamint hévmérsékleti viszonyai sem, az emlitett munkában ii8-dik és kör a­lapján előadott okoknál fogva. — Igen tanulságosan és érdekesen bizonyítja továbbá az emlitett búvár, hogy a többször emlitett hatást,sem a de­rült égnek , sem pedig a napfény nagyobb mennyiségének a tenger­vidéken azért nem lehet tulajdonítani , mivel ugyan­azon hatások , melyeket ő derült napokon észlelt és tapasz­talt, a húgyany (Harnstoff) és kénsav gyarapodását, a húgy­­sav és vilsav absolut és aránylagos csökkenését a fúigyban (különben ugyanazon körülmények közt) valamint az ezzel összekötött teny­élet gyarapodását is, —borult napokon és fel­hős ég mellett egészen úgy vette észre , valamint egy a nap­fénytől megfosztott embernél is. — Ezen tény annál érdeke­sebb, minthogy világosan bizonyítja, hogy sokan a derült napok számára a kellőnél sokkal több fontosságot helyeznek annak megítélésénél, váljon egy bizonyos hely mint téli tartózkodási hely gümőkórosokra nézve alkalmas e vagy nem; és hogy az általunk nyilvánított vélemény *), miszerint a derült ég ide­ges és idegbántalmakban szenvedő egyénekre , de nem gümő­kórosokra minden esetre tetemes befolyással van, szilárd alapú és helyes. Azon kérdést azonban, várjon a tengeri levegő csekély mennyiségű sótartalma az említett lég befolyását még gyara­­pítja-e, vagy sem, Beneke is eldöntetlenül hagyja. Azon esetre tehát, hogy további szabatos vizsgálatok a tengeri légkör ezen jóllehet csekély sótartalmának gümőkóro­sokra lényeges hatását is bebizonyítandják­; mi is a Szegeden és környékén előforduló sziksós tavakra szándékozunk figyel­meztetni olvasóinkat , minthogy ezek a legterjedelmesebb földrajzi munkákban, sőt F­én­y­e­s Elek jeles könyveiben is alig egynéhány szóval érintvék és ezeknek, valamint e hely­beli légkörnek többi nedvességi forrásainak bővebb ismerte­tése azon balfogalmak megigazitására szolgáland némileg, me­lyek még sokhelyt a szegedi légkör és annak tényezőiről di­vatoznak. —in­­.— A szegedi, 189/10 □ mértföldből álló határnak csak l5/1o □ mértföldje jó fekete föld; 124/10 □ mértföld pedig homok , és e közt l9/10 □ mértföld egészen meddő homok. (Palugyay.) Ez utolsóhoz tartoznak egyszersmind azon terjedelmes lapályok, melyek a természetes sziksót — Soda — itt nagy mennyiségben szolgáltatják , melynek főalkatrészét a szénsavas szikéleg (kolilens-Soda) teszi. — Ezen sziksós lapályokban, mik a városnak kivéve délkeleti vagy bánáti oldalát minden irá­nyában találhatók, a késő őszszel beállani szokott hosszasbb esőzések alkalmával a víz meggyűlik és az ott található na­gyobb vagy kisebb mennyiségű szíksót felolvasztván az úgy nevezett szíksós tavakat képezik, melyek jóllehet csak 3 — 5 lábnyi mélyek, rendesen egész télen és tavaszon át vízzel tel­­vek és a többi kevés vagy semmi szíksót sem tartalmazó vi­zekkel együtt, minden esetre lényegesen befolynak e város éghajlatának enyhítésére , részint tetemes vízpáráik, részint pedig hévmérsékletének mérséklése által. — Szépen és helye­sen mondja e tekintetben Dr. Kerner az alföldi folyósza­bályozási és kiszárítási építkezésekről irt czikkeiben (1. Wiener Zeitung, april hó 1859.) „valamint a tenger a partmellékre, valamint a bodeni tó (constanczi tó), és a svajczi tavak a ha­táros vidékekre ; úgy hatnak szintén az alföldi síkságnak vi­zei enyhitőleg annak éghajlatára.“ Számos apróbb vagy nagyobb szíksós vizeket előlegesen figyelembe nem véve, itt csak némely nagyobb és jelesebb, a városi hatóság meghagyásából kevés év előtt fölmért szíksós­­tavat akarunk név és kiterjedés szerint felhozni. A városnak észak és északkeleti részén */»—1 órányi távolságra a belvárostól található : 1) A Fehértó . . . 1734600/126o hold 2) Makra szik. . . 153112/ „ „ 3) Nagy Ősze szik . 103314/ ., ,, *) Lelununns C. G. Lehrbuch der physiologischen Chemie, III. Band 387. ». *) L. Szeged mint téli tartózkodási hely gümőkórosokra nézve stb 648 rare mérgezéshez, Lehr, nyulon és békán tett kísérletei által teljesen igazoltnak találta. Kátai Gábor. (Vége köv.) Tér pétin olaj belhasználathoz. Recamier tokcsák (Kapsel) helyett köv.­vényeket ajánl. Bp. Vitelli ovi Nr. 1; Olei essent, terebinth Unc. semis; Aquae dest. menthae Unc. tres. MDS Naponként egy ka­nállal. — Vagy pedig: 01. ess. ter. dr. N­. Gummi pulv. dr. X. Sacch. p. dr. V. Syr. q. s. ut fiat Palect. DS, 2 nehezéket egy­szerre erős ment a vízbe mártott ostyában. J (Union méd.) — i »» f«—

Next