Orvosi Hetilap, 1860. február (4. évfolyam, 6-9. szám)
1860-02-26 / 9. szám
Megjelenik minden Vasarnap. Megrendelhetni minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél Ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. 4- "w ft"«» > c* ■■■ . Szerkesztik : dr. Markusovszky Lajos és dr. Poor Imre. Kiadja : Müller Emil. Tartalom : Csúzos büdések és gyógyításuk villamossággal. Wih em H. tudortól. — Oppolzer tanár kórodája. Néhány esete az átfúró gyomorfekélynek. Folyt. Közli Snitzlert. — Görvélyes köt-szarulok, fekélyedéssel és csarnokgenynyel. Dr. Tóth József. — Lapszemle. Szemészetiek. — Szénakor. — Vörheny sat. Tárcza . Történelmi tanulmány a magyar k. egyetemről, a legrégibb időktől a mai napig, I. Kátay Gábortól. — Észrevétel dr. Poor által közlött higany és higany ellenes gyógyeljárás fölötti ítészetre, Dr. Lyachovics J. — Vegyesek. — Pályázatok. — Adakozások. Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illeti, közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 újkvért. Pest, 1860. Február 26. CSÚZOS HÜDÉSEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK VILLAMOSSÁGGAL. (Rheumatische Lähmungen und deren Heilung durch Electricität.) *) Wilhelm H. tudortól. A csúzos hüdéseket rendesen csúzos fájdalmak előzik meg vagy pedig azoknak kísérői. Széke a bántalomnak a böngés szövetek (fibröse Gebilde), az izmok , szalagok, inak, idegek, a csontok sat. böngés hüvelyei. Hogy mi tulajdonképen a csúz — rheuma — azt mai napig sem tudjuk. A régiek évszázadokon át a kórt egy sajátnemű csúzos, az izzadság visszaverődése által támadt anyagból (materia rheumatica, scoria) származtatták. Schönlein azt a bőr villámviszonyai megváltozásából magyarázta: az újabb karbúvárok semmi specificus elemet nem véltek benne feltalálhatni, s napjainkban ismét vegyi és humorális nézetek kezdtek a baj természete felől felmerülni. Frorep a kérget (Schwiele) tartja minden csúfos köralakok ismertető és állandó jelének, egy izzadmányt mely az irhába (corium), a kötszövetbe, az izmokba, a csonthártyára rakódik le, és a szerint bőrizom sat. kéregnek neveztetik. Froriep szerint ez izzadmányokat, többé kevésbbé kifejlődve, a szorgos vizsgálat minden csúfos bántalomnál fölfedezheti, s e helyek a villamos inger iránt kevesebb érzékenységgel bírnának. Ellenben Duchenne észleletei szerint, melyeket én is valóknak tapasztaltam, e helyek érzékenyebbek a villamosság iránt, s átalán azt lehet állítani , hogy a villamos izomösszehúzékonyság (electromusculare Contractilität) rendes, az érzékenység (Sensibilität) pedig hol rendes, hol a rendesnél nagyobb. A büdös az által támad hogy az ideghüvelyekbe lerakódott izzadmány az idegre nyomást gyakorol, miáltal annak vezetékenysége (Leitungsfähigkeit)megsemmisül s az általa ellátott izmok tétlenekké válnak. A vezetékenység akadálya úgy háríttatik el, ha a csúfos láb termelte izzadmányok felszivatnak; de ennek létesülése után is az idegek hosszabb, rövidebb ideig gyengék maradnak, s működésök megindítására a szokottnál nagyobb inger kívántatik meg. A villamosság nem csak sietteti az izzadmányok *) Előadott a budapesti orvosegylet gyűlésében, felszivatását, de egyszersmind a vezetékenység tökéletes helyreállítására szükséges ingert is szolgáltatja. A szövetek mélyében fekvő hűtött idegek a villamosság alkalmazására nem oly könnyen épülnek fel, minthogy azokra egyenesen hatnunk nem lehet, hanem csak az érzidegek által, melyekről a villamizgatás csak visszahajlás útján hat a mozdidegekre. így például, mint alkalmam volt tapasztalni, a szemmozgató izom hűdésénél szó sem lehet annak közvetlen villamozásáról, s csak az érzidegek izgatása által működhetünk annak fölélesztésére. Innen van, hogy csekély korlátolt hüdéseknél gyakran a villamossággal sokkal kevesebbre megyünk, mint kiterjedt és látszólag nagyobb hüdéseknél, melyek azonban gyógyhatányunk által könynyebben érhetők el. Csúfos hüdések a leggyakrabban jönnek elő, s azokhoz is tartoznak, hol minden okszerű gyógyszerelés a kivánt sikerhez vezethet. De a villamosság előnye abban áll, hogy nem csak a leggyorsabban gyógyítja meg e bajokat, hanem oly csúzos hüdéseket is oszlat el, melyek mindenféle egyéb gyógybánásnak ellentállottak. A hüdés megszüntetésére szükséges mindenek előtt az izzadmány eltávolítása; ezt következőképen eszközli a villamosság. A bőr érzideges izgatása viszszahajlás útján az edény mozgató (vasomotorisch) idegekre terjed ki, a nyirkedények (v. lymph.) kitágulnak s nagyobb vérmennyiség fölvételére alkalmatossá tétetnek, az izzadmányok ez által elmosatnak s a vezetékenység akadálya, a nyomás tudniilik megszüntetik. De hogy az idegek működése tökéletesen helyreálljon, az izzadmányok felszívatása után darab ideig még mérsékelt ingerre van szükség. Én arról győződtem meg, hogy az izmok mozgékonysága csak lassan tér vissza; a vezetékenység helyreállítása után az akarat befolyása mintegy rohamonkint látszik ismét érvényre jutni s a megkivántató erőt és határozott biztos befolyást csak fokonkint visszanyerni. Az izmok szinte csak vonalonkint haladnak s jó idő telik bele mig összehúzódásuk teljes mértékben sikerül. Az egyes izomrostkötegek (Musk. läserbündel) föléledése egyes idegágak feléledésétől függni látszik, amint ezt az alább következő kórrajz mutatja. 9