Orvosi Hetilap, 1860. szeptember (4. évfolyam, 36-40. szám)
1860-09-16 / 38. szám
Iülófizetésűi ár . helyben 4 frt. 50 kr., egesz év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közölteinek soronként 14 újkrért. 3. sz. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. hir. postahivatalnál, törmke**levél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautcáa 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Megyedik ív* 10 rm. km. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Tartalom : Szemészgyakorlati közlemények. Hirschler tudortól. III. A szaruhártya fölhasítása, sebzési billyeg, glaukoma-féle tünemények látaképzés vonatos kihúzással, gyógyulás. — Schuh tanár kórodája. Inycsucsor (opulis). Közli dr. Mayer A. — Lapszemle: A mélyebb kettős képek közelebb állásáról a felső ferde izom hűdésénél, dr. Förstertől. Apróbb szemelvények. Tárcza . Utóhang a szaktudományi nyelvkérdésre, Halász Geiza tudortól. — Vegyesek. Pest, 1860. September 16. Közlemények a szeméssi gyakorlatból Dr. Hirachlertől. m. A szaruhártya fölhasítása — sebzési hályog — glaukoma-féle tünemények — láta képzés vonatos kihúzással — gyógyulás. Folyó év mártius 27-én Lumniczer tudor nekem a vasúti gyárnál alkalmazott kovácslegényt, Thill is T. mutatta be, és pedig egy órával azután hogy foglalkozása közben egy vasszálka által megsérült. A beteg 41 éves, s azt állítja, hogy azon perczben midőn az elpattant szálka bal szemét érte, azt be is hunyta, minélfogva ez csak felső szemhéját érte. E szemhéjon egyébiránt egy csekély, 3 vonalnyira a szemszőrszéltől látható, vérömleny nélküli piron kívül mit sem lehetett észrevenni. Ellenben a szaruhártyán és mögötte az eröművi káros behatás nagyon is tisztán volt kivehető. E hártya alsó felén egy 3 — 4 vonalnyi hosszú, a halántéktól az orrhegy felé ferde irányban vonuló, alig V* vonalnyi széles, szürkés homályos csík tűnt fel, mely nyilván a szaruhártya minden rétegein átterjedvén, átható sebet képez; a seb szélei szorosan egymásra feküsznek s hátsó felületökhöz a szivárvány megfelelő alsó és felső szelvénye van vonva és támasztva. A szaruhárty többi része kevesbbé fényes ugyan mint a jobb szemen, de homályosnak még sem mondható. A mellső kamra a víznedv kifolyása miatt ugyan megszűkült nagyon, de mégsem tűnt el egészen, miután külső felső kerületén a látán túl a kamarának egy kis tere még mindig észrevehető. A megszűkült láta tökéletesen a száruhártyához fekszik, aláfelé némileg el van vonva, és kissé homályos szürkés színű, miáltal a beteg látképessége annyira szenved, hogy nagyobb tárgyakat sem képes tisztán kivenni s a közvetlen szeme elé tartott kézujjak számát sem tudja biztosan meghatározni. A szemteke köthártyája mindenütt rózsapirosan be van lövelve; a könyek szinte folytonosan csurognak; a szem a világosságot nem tűri, de különben nagyon érzékenynek nem látszik. Minthogy a láta területének megvizsgálása mindenekelőtt szükséges volt, s a látacsukulat ellen is közvetlen működni kellett — melytől a szivárványhártya hajszáledényes belövelésénél már az első napokban tartani lehetett —, azonnal egy erős atropin becseppentést rendeltem öt percenkint, miáltal egy óra múlva következő eredményhez jutottam: a mellső kamra nyilván nagyobb, a szivárvány összeköttetése a zárt szaruhártya sebbel világosabb lett, mert látni hogy a látószélhez legnagyobb közelben fekvő szivárványrész a seb felé függélyesen emelkedik mintha hátullévő szálka által fölfelé emeltetnék; a szivárvány ezen szeletén egyszersmind egy kis szőlőhártya fösteny (Uvealpigment) van lerakódva. A csaknem kerekded, 3'V"-ra kitágult, láta szinte ráfekszik a szaruhártya hátsó felületére és szabad tekintetet enged a lencserendszer környékébe. Láthatni pedig a látatéren belől és közelebb a láta alsó mint felső széléhez, hasonnemű irányban a följebb említett vonalas szaruhártyasebbel egy kicsiny, alig 1% vonalnyi hosszú csak ferde megvilágításnál észrevehető lencsetokszakadást (Kapselriss),melyen keresztül a felernyedt lencseállomány egy kis része a mellső kamrába kitolul. A lencse többi része egyenletesen szürkésfehér, s e savószerűen homályos állományban sem pontok sem csíkok nem különböztethetők meg. Az egész lencse nyilván föl van pöffesztve s a gyorsan terjedő felpöffedési folyamat által erőszakosan előre tolva. Ezen sebzés megítélésénél mindenekelőtt azon körülményt, mely egyébiránt a szemteke sérüléseinél nem ritkán fordul elő, kellett tekintetbe venni, hogy mely úton hatott a szálka a szembe és miképen sértette meg azt; továbbá azon kérdés, hogy váljon az idegen test — egészben vagy részleg — benn van-e még a szemben, vagy sem? — A beteg előadásába senki sem fog bízni oly körülmények közt, hol az öncsalódás fölötte könnyű. Ő azt állítja ugyan, hogy az aczélszálka a szemhéjat csak külről érte, mivel szemét azon pillanatban behúnyta, midőn az a szem felé pattant. Az ösztön, melylyel szemünket bezárjuk oly hatalmas, hogy mintegy villámsebeséggel működik, de miután az mindenkor működik, honnan fejtjük meg azon körül-38