Orvosi Hetilap, 1860. október (4. évfolyam, 41-44. szám)

1860-10-07 / 41. szám

799 tanár ezen emlékezetes tettet valamely tudományos munkálat közzétevésével ünnepli meg, hogy társai ál­tal a kebélzetbe mint a tudomány embere annál szí­vesebben fogadtassék be. Legyen megengedve a távozónak, hogy ezen szo­kást mintegy megfordítva követvén, a jelen sorokkal — ezen egyetemen való utolsó munkája eredményé­vel — búcsút véve, mint munkás természetbúvár ügy­fel­einek baráti emlékében megmaradjon. Az arcz átható sebe a jobb pofa minden lágyrészei kettéhasításával s a nyelv és arczcsontok húzódásá­val — orvostörvényszéki vélemény — gyógyúlás — állapot két év múlva. Közli dr. Lengyel E. gyakorló orvos Sárospatakon. Hogy a történt külserületek kiegyenlítésében mennyire tevékeny a természet képlő­ gyógyereje, s hogy a külserüle­­teket illető előremondásunkban mily óvatosaknak kell len­nünk , szolgáljon például a következő eset is. 1858. évi augustus hó 25-kén, éjjel 10 órakor vitettem V.-Újfaluba Pr. I­. korcsmároshoz, ki e napon estefelé bal­tavágással erőszakosan megsebesíttetett.. A helyszínen talál­tam D. S. sebész urat, ki megérkezésemig a tetemes vérzésnek gyapmát (!) és hideg víz alkalmazása általi megszüntetésével foglalkozott. A sebzett 40 — 50 éves férfi, halálsápadt színnel, gyönge érüléssel, vértől ázott ruháiban csaknem elalélva feküdt ágyá­ban. A szakált és bajuszt eltávolítva a jobb arczfélen egy ijesztő vágott seb tárult fel előttem, mely kül- és felülről a jobb külf útszegélynek csaknem tövénél kezdődvén, le-és befelé a halántéktáj alsó részén, a rágizomtá­­jon, a pofatáj felső részén, s az ajk táj­on keresztül egész az alsó a­j­k jobb szegletéig, és be a szájnyílásba vonul; hoszsza­s", szélességei", s a járomív csonthídja, a rág- és pofaizmok kettémetszése mellett a szájür fakhártyája a lágyingtől (és így a seb külső-felső végénél lejebb) kezdve a szájnyilatig elválasztván, a szájürbe hat. A tetemes erővel ve­zetett balra vág­ hatása a jobb felső-és bal alsó zápfog­a­­kon tört meg, melyek közül a felső zápfog már a sebzés alatt ki is esett. A nyelv jobbról a sebző balra él, balról az alsó zápfogak közé szorittatván, tetemes zúzódást szenvedett, s jobb szélén meghasadt. A jobb alsó szemhéj zsongtalanul leesett, s a jobb szem folytonosan nyitva van. Az öntudat nem enyészett el. Beszélés lehet len. A vérzés megszűntetése, a sebnek és szájürnek hideg vízzeli fecskendés által eszközlött kitisztítása után a seb nyúl­­szájvarrati modorban, 5 ezüst csap és ragtapaszcsíkok alkal­mazása mellett egyesíttetett, mialatt az arcz, s a sebszélek érzéketleneknek nyilvánultak. A seb fölébe szorgalmasan ra­kandó hideg vízzeli borogatások és alkalmas fekvés mellett nagy csend és nyugalom tanácsoltatok. Aug. 2­5. A láz mérsékel. A nyelv dagadt, kékes színű. Nyelés felette nehéz. Aug. 27. A sebzett arczfél kissé puffadt, rendesnél me­legebb. Külről a seb hegedési hajlama mutatkozik. Nyelv ro­­hadtabb, a szájürből vöröses, nyúlós, rosz szagú folyadék szivá­rog ki. Elütés sebes de gyönge. A csapok közé angoltapaszcsíkokat raktam, s ezeket gyapmázzal vontam be ; felül ragtapaszt, stb tévén. Aug. 28. A ragtapasz megújittatott. Felülről számítva a 2-ik és 4-ik csak eltávolíttattak. A sérült egyén egyes szava­kat susog. Nyelés valamivel szabadabb. A folytonosan s alvás alatt is nyitva lévő jobb szem bőven könyer. Rágás lehetetlen. Láz és sebdag csekély. Az egész test bőrszínezete szennyes­sárgás, sápadt. — Rend. Bécsi hashajtóvíz. — Szabad, tisz­ta szobalég. Tápláló leves. Aug. 30. A hátramaradt 3 csap eltávolíttatott. A seb­szélek hegedés útjáni egyesülése angoltapaszszal támogatta­­tik. A nyelvvégnek jobb oldala, s a szájür jobb oldali lakhár­tyája megpenészednek. Elütés sebes, gyönge. — Rend: gyö­­könke-forrázat vilsavval. Száj öblítőül: chinahéj-főzet, kevés kreosottal. A hideg borogatások elhagyattak. Sept. 1. A sebzett arcz­él megrohadt, de a szájjal együtt baloldalra húzódott. Az arezon az érzékenység s a szemhéj­ben önkénytes csekély mozgás jelei mutatkoznak. A nyelv jobb oldalán fenés­­zafatok vannak. Beszéd, nyelés, javultak. — A gyógy­rendeletek folytattatnak. Sept. 2. 2 felső, jobb oldali zápfog kiesett A beteg álta­lános és helybeli javulást mutat. A fenésedés határzódott, s az elváló fenés­­zafatok eltávolíttattak. Sept. 3. Egy felső jobb oldali zápfog kivétetett. A seb szájuk­ felületén a fakhártya szélei szemcsésedés által egye­sülnek, genyednek, kivéve egy, a rágizom alatti, 4‘' hosszú­ságú nyílást, mely egy, a rágizom és járomív alatt képződött genyedő üregbe vezet. Sept. 7. A seb külről behegedtnek látszik. Belül a szem­csés lakhártya tisztán genyed. A szájük­ fenntett nyilaiból sárgás-fehér, nyúlékony folyadék (nyál-, nyirk- és genyvegyü­­let) ürül ki. A fenésedett részek teljesen letisztultak. ] alsó, baloldali zápfog kivétetett A szájból bő nyál folyik. Beszélés nehéz, serp. Rágás lehetlen. Folyadékok elég szabadon nye­letnek. Arczszín javult. Elütés, általános testerő gyöngék. — Rend. Tápláló folyadékok, gyönge kávé. Szájöblintésül: fűz­fák éj-, és korpafőzetek. Sept. 13. Az arczseb külről első hegedés útján egyesült, egy, V2" hosszú, keskeny nyílás kivételével, mely alatt, felül­ről a 4-dik csap alkalmazási helyén, a jobb szájszeglettől 1'­­nyire bőr alatti genguilom képződött; belül a sept. 3-kán le­írt nyílás megszemlélhető. A nyelvből, mely teljesen behegedt, a végrész jobb ol­dalán 1­5 hiányzik. Maga a nyelv gyönge, mozgásaiban korlá­tolt. A fárasztó beszéd sejp. A jobb alsó szemhéj alig érzékeny és mozdítható. A foly­tonosan nyitott szem bőven kényer. A jobb arczfél hűs, petyhüdt, a szájjal együtt balra hú­zódott , egész felületén, s főleg a sebtájon az ép­ületi érzé­kenységnek csekély fokával bír. A rágizom tájon külről egy bemélyedés észlelhető, mely az alsó állkapocs mozgásai által sem egyenlíttetik ki. A járomív vágfelületet, úgy látszik, hogy egyesültek, a zápfog, úgymint 4 felső jobb oldali és 1 alsó bal oldali hiányzik. A szájürben nagy mennyiségű, sürtös, geny­­nyel vegyült nyál gyűl össze, mely is a szájnyiláson szüntelen csurogván, a betegnek nyugalmát és álmát zavarja. Rágás le­hetlen. Nyelés teljesen még nem szabad. Étvágy hiányzik. Székelés lomha. Arczszín kellemesebb. Érülés gyönge. Az erek növekednek ugyan, de a beteg még nem bír ágyán kivü­l fenn lenni. •v. E napon a következő orvosi véleményt adtam ki : Jelen külsebzési esetnél, törvényszéki orvosi tekintetből, következő kérdések merülnek föl : 1) Az ejtett seb ma­gára hagyatva, vagy kellőleg nem kezelve, mi­ként viszonylott a sebzettnek életéhez? — 2) Kellő kezelés és ápolás mellett i­s v­ol­t-e a sebzettnek élete veszélyeztetve — 3) A s­e­b­­zettnek jelen állapota minő előremondást en­ged annak jövénő általános épségére? A­z 1-r­e. Az ejtett seb, melyben az irány és lényeg szerint ítélve nagyobb véredények (a felső halántéküt- és visszér, benső állkapcsi illér, az arczüt- és visszér) vágattak által,­­ a sebzésre tüstént, vagy utólagosan következendhe­­tett túlos vérvesztés által halált okozhatott vala. De a seb­zettnek élete nagy fokban volt veszélyeztetve a járomív, rág­ós pofaizom, s a nyelv tetemes sérüléseire könnyen beállhatott terjedelmes leb, fenésedés vagy kimerítő genyedés által is.­­ Tehát az ejtett seb magára hagyva, vagy kellőleg nem kezel­ve életveszélyes volt. A 2-r­a. De a legügyesebb s legerélyesebb orvosi keze­41* 800

Next