Orvosi Hetilap, 1860. december (4. évfolyam, 49-53. szám)
1860-12-02 / 49. szám
959 „Tizenkét évvel ezelőtt egy rezgőriben szenvedő beteghez hivattam, ki egy (angol) mértföldnyire lakott tőlem és már szinte in articulo volt. Rendeltem neki mákony-oldatot halvány égenynyel (aether, chlor.), de felesége, ki az orvosság után jött, esetleg egy obonnyi gyásziinke-oldatot (tinct. digitalis) vitt el. Én a tévedést észrevettem és rendkívül elrémültem, midőn hallottam, hogy azt a beteg egyszerre vette be. De én oly nagyon elcsodálkoztam, mint megörültem, midőn azt állíták, hogy a beteg nemcsak megmérgezve nincs, sőt hogy sokkal jobban van. Azt hiszem, hogy a közönséges gyógyszerelés mellett meghalt volna, midőn most gyorsan felgyógyult. E tapasztalatot felhasználva, azóta úgy magán mint kórházi gyakorlatomban a delirium tremens minden eseteiben e szernél megmaradtam, s azt máris valami 70 betegnél alkalmaztam. Az adagra nézve azt találtam, hogy egy 1 anyi (Unc. semis)* *) tinctura digitalis, kis mennyiségű vízben, a legczélszerűbb adag. Néhány esetben egy ilyen adag elegendő, de rendesen négy óra múlva még egy megkívántatik. Ritkán szükségeltetik egy harmadik, mely azonban sohasem nagyobb két drachmánál. A legnagyobb mennyiség, mit valaha adtam, fél obon volt első adagra, fél obon négy óra múlva az első, és még egy fél obon hat óra múlva a második adag után, tehát összesen 10, obon tíz óra alatt. A szer nekem az idegizgatás ezen esetében az agyra látszik hatni és nem a szívre. A gyönge érvelés mindjárt az első adag után teljesebbé, erősebbé és rendessé válik; a hideg tapadós izzadság szűnik és a bőr melegszik, a félelem s az agyrémek engednek A szer teljes hatásánál 5—7 órai álom lép föl, s ez szolgál irányul az adag ismétlésére nézve. A vesék működése változatlan marad. A has némely esetekben kissé megindíttatik, de ritkán. Félelmetes tüneteket e nagy adagoktól sohasem tapasztaltam. Csak három esetben kényszerültem más szerekhez nyúlni, mert a gyüszünke álmot nem idézett elő. A hetven beteg közül egy halt el, kinek agyában dagot találtunk. — Előbbeni gyógybánásom mákonynyal és készítményeivel, görcselleni szerekkel stb nem volt oly sikeres, a gyógyúlás lasubb volt s a meghalttak száma aránylag nagyobb.“ Mr. Jones ezen tapasztalatait egy kórrajzzal szaporítja, melynek sikeres gyászünkével eszközlött meggyógyulásának az említett londoni kartársak: Mr. Spencer Wells, Dr. Ballard és Mr. Morea tanúi voltak. „Azt hiszem, így fejezi be J. közleményét, hogy gyógymódom ezen jó sikere buzdítani fog másokat annak követésére , de ezeket figyelmeztetem, hogy kisebb adagokkal, mint milyeneket én rendelek, kísérleteket ne tegyenek, úgy mint én tettem, nem csak idejüket vesztegetnék, de betegeiknek is talán ártanának. Fél - egy nehezéknyi adagok mitsem használnak, s az érvelés, mint ezt némely esetekben tapasztalom, félbenhagyó lesz. Ezt nagy adagoknál sohasem vettem észre, sőt ellenkezően a gyönge és félbenhagyó érvelés erősebbé és rendessé vált.“ (Medical Times 1860, sept. 29-ki sz.) A „Med. Times“ következő számaiban több orvos szólal fel e tárgy mellett vagy ellen. Ballard, ki Jones betegét látta, a digitálist valóságos ellenméregnek hajlandó tartani, s említi, miként Pereira Jr. Th. Williams nyomán egy esetet említ, hol egy részeg mészáros két obonnyi gyüszünke - oldatot ivott meg két adagban egymásután anélkül, hogy legkisebb baja lett volna. Hasonlót beszél Dr. Webster egy általa tapasztalt esetről. Dr. H. Baker kutyákon tett kísérleteket s a tinct. nagy adagai ártalmatlanoknak bizonyultak. Ő azt hiszi, hogy a féloldat a digitális legkevésbbé mérges készítménye, s meglehet, azt mondja, hogy a szesz már magában is ellenszere toxicus hatásának, vagy hogy legalább módosítja annak hatását, mint ezt más készítményeknél is tapasztaljuk. — Dr. Armstrong említi, mi-: ként 1831 és 1832-ben valami S. dr. jött Londonba s a nehézkor gyökeres gyógyítására (epilepsia ellen) sok iratban ajánlotta a digitális nagy adagbani rendelését, mikkel gyakran a közeledő rohamnak is elejét lehet venni. Egy ily szerencsétlenül végzett esetet is hoz fel. — Bármint legyen a dolog, az ajánlott gyógymód figyelmet érdemel, természetesen illő óvatossággal. — A készítmény, mit Jones használt, jónak mondatik, s ő maga a féloldatot gyakrabban az Apothecaries Haliból hozatta. (P.Zs.) Burg érczgyógytanának sikere lápos méhkór (Hysteria chlorotica) esetében. A Hotel-Dieu kórházból egy efféle gyógyítás felől következőleg értesittetünk Egy 24 éves asszony, ki gyermekkorában sokat betegeskedett, 11 éves korában havadzott, 15 éves korában férjhez ment, 16-ik évében az első, 18-ikban a második gyermekét szülte, e két terhessége s a gyakori orrvérzés által annyira elfogyott, hogy gyöngesége és érzékenysége túlságos lett, miközben férje halálának nem várt hírére megijedvén, idegkór által lepetett meg, mihez aztán sápkór is csatlakozott. Páris különféle kórházaiban kinál, vas, nagy adagú mákony, fürdők, hideg zuhany, s egyebekkel sikertelenül szereltetvén, végtére a Notel-Dieu-be ment. Itt a beteg következő állapotot mutatott. Arcza halvány, izmai petyhüdtek, a fakhártyák színtelenek, a nyak vérereiben halvkóros moraj, érvelése kicsiny 66 volt. Továbbá étvágyhiány, emészthetlenség, gyomorfájás és hányás meleg ételek után, rendetlen s fájdalmas havadzás, csekély halvány vérkülöléssel, méhkór csomó (clavus hystericus). Burg jan. 31-én az osztályra meghivatott, hogy eljárását alkalmazza. Miután ő a bőr érzékenységét először csipkedéssel, azután tűszúrásokkal kémlelte volna, kiderült hogy a jobb láb hátát kivéve az az egész testen hiányzott; ugyanezen állapot tapasztaltatott az ahhoz férhető lakhártyákon is, kivéve a hüvelyét, mely épen ellenkezőleg oly érzékenynek találtatott, hogy érintésére a legélénkebb fájdalom, sőt görcsroham is idéztetett elő. Nemkülönben a bőrhajszálér keringése is mutatott fogyatkozást, miután a végtagok egészen hidegek, s oly vértelenek voltak, hogy mély tűszúrásokra is halványak maradtak, s egy csepp vért sem mutattak. Végre az erőmérővel (Dynamometre) tett kísérlet nem csak izomerőtlenséget, hanem a jobb és bal kar ereje közti arányos különbség hiányát is mutatta. Néhány érczlemezek alkalmazásával tett rövid kísérlet után kitűnt, hogy a réz felel meg a jelen kor állapotának , mert míg a többi érczlemezek alkalmazása eredménytelen volt, a néhány centimetre átmérőjű rézlemez alkalmazására annak helyén rögtön megtört az érzékenység, s öt percz múlva a környéken is ; egyúttal az izomerő 25 kilogr.-ról (kb. 50 font) 32-re emelkedett, a beteg hangya mászás és égetésig fokozott meleg érzetet állító karjában, s egyúttal az imént halvány tűszúrások pirosodni s vérzeni kezdettek. Ennek következtében minden reggel és este létetett egy felszerelés, azaz széles rézkarika minden végtagra és egy rézlemez a törzsre, néhány perezre, mely eljárásnál azon különös tünemény mutatkozott, hogy ezen réz eszközök néhány nap múlva elveszték hatásukat, de azt, miután izzó tűzbe tétettek, azonnal visszanyerték. Burg nem késett a rezet belsőleg is adagolni az úgynevezett Swedhaur-féle labdacsok alakjában (Tip. Cupri ammon. 40 Centigr. micae panis q. s. ul f. pill. 40) naponkint két szemet. Febr. 15-ig mutatkozott ugyan általában javulás, különösen a gyomrot, s a méhkóros rohamokat illetőleg, mindazáltal a lemezekkel való felszerelés alatt mindenkor visszatérő érzékenység és izomerő az időköz alatt nem volt maradandó. 14-én visszatért a hószám és pedig ez alkalommal 20 nappal később. A fájdalom csillapítására és a hószámfolyás elősegítésére a hasra réz lemez tétetett, de miután az nyolcz percznél tovább nem töretett, alkalmazása két óránkint megújíttatott.Következő reggel a vérfolyás megindult, ámbár szűken, de napközben az is elállt. Esti szemlekor a réz lemez újólag alkalmaztatott, mire a havadzás éjen át bőségesen folyt, és sok idő óta most először három napig tartott. A lemezekkel való gyógymód, valamint a Swe- *) Az angol obon ( 426,43 oszk. szmr., tellát 53 ‘/s szemerrel kisebb a mai Unciánknál. — A Pharm. austr.a tinctura digitalis készítésénél 1 obonnyi füvet rendel 6 obon szeszre , a Ph. Lond. ellenben 1-et 10-re; minélfogva az angol gyászünkeoldat , nak töményebbnek kellene lenni a miénknél. 960