Orvosi Hetilap, 1861. január (5. évfolyam, 1-4. szám)
1861-01-13 / 2. szám
1920 mint az alkalmazott kém szerek is különbözően hatnak reá. Ezeken kívül mint minőségi alkatrészek felhozatnak még : Egy szesz és vízben felolvadható vonatanyag (Extractivstoff), mely csersavval csapadékot képez, de timsóval nem. Vörenyharany (Rodankalium), szíkhalyag (Chlomatrium), hámhalvag (Chlorialium), villavas sók (Phosphorsaure Salze), kénsavas sónak nyoma. Mennyiségileg az emberi f. m. nyálban Mitscherlich következőt talált : szilárd alkatrész 1,468 —1,632 százték. Van Setten „ „ 1,632 százték. Mitscherlich szerint fajsúly 1,0061, 1,0088 ugyan körülbelül 0,525 szt. égvényes nyáladékot, 0,1 sztóli szeszes kivonatot és 0,005 sztóli oldhatlan anyagot lelt a nyálban. A szilárd maradék 45,7 sztóli ásványalkatrészeket tartalmazott, mely 35,4 sztóli hamhalyag és a szénsav levonása után, egyenlő rész haméreg és szikéregből állott. Ezen megállapított adatok bizonyítják, hogy a f. m. nyál különbözik az állalatti mirigy váladékától, és hogy az említett szerves anyag valami sajátságos tulajdonú, de nem derítik fel eléggé annak természetét, ezen zavar még nő más szerzők ellentétes adatai által, az állatok f. m. váladékáról. Mivel a f. m. hiányzik oly állatoknál, melyek eledeleiket rágás nélkül nyelik el, föltehető, hogy annak váladéka az emésztésnél nagy szerepet játszik ; okadatolva van tehát a kívánság ezen váladékról mentős több részleteket leírni. Minőségi vegybontás. A csakis rágás alkalmával elválasztott nyál néhány első csöppje zavaros, a későbbi átlátszó és csöppfolyó volt. A zavaros csöppek górcső alatt nyáksejteket, fakhártyarészeket, és itt-ott genysejteket mutattak. Az átlátszó csöppek 200-szori nagyításnál is sejtnélküliek voltak. Mivel a nyál a f. m. sipolyból csak rágás alatt volt kapható, e czélra száraz kenyér használtatott, parafa rágásnál a szükséges nyelés volt igen nehezítve. Az így nyert f. m. nyál mindig opálmódra csillogó, tiszta, szín és szagtalan néha kissé sűrű, de nem nyúlós folyadék volt, mely a nap minden részében, éhgyomorra úgy mint étel után, mindig égvényre mutatott. A szükséges minőségi kémleletek a még lágymeleg fris nyállal tétettek. A nyál vízzel vegyítve több nap múlva sem mutatott felhőzetet. Néhány csöpp légsav hozzátétele után fölforralva nem történik csapadék , tehát fehérnye nincs jelen. Semleges vashólyagoldattal (neutr. Eisenchloridlösung) vegyítve beáll ugyan egy sárga barnás színezés, a nyál égvényességénél fogva, de nem oly vörös színezés, mint a vörény (Rhodan) tulajdona, ezen vörös szín még akkor is hiányzik, ha a nyál előbb kén- savval vegyíttetik. Verenyt többszöri kémlelés által sem sikerült, sem a reggeli sem estek nyálban fölfedezni. Savak a nyálat nem zavarják. Sósavval vegyítve sulyhalvacs (Cholbarium) nem hoz csapadékot, — tehát hiányzik a kénsav. Haméleglúggal és néhány csöpp eczetsavas ónnal vegyítve, felforralás után fekete lesz a folyadék, és fekete csapadékot ad, — tehát kén van jelen. Ketted kénsavas haméleggel mindaddig vegyítve, mígnem a keverék savra mutat, aztán erős szeszszel felrázva, a kiválasztott szesz sem zsírt, sem hugyant nem tartalmaz. Ha a f. m. nyál légmentes helyen szárittatik ki, a maradéknak a csésze szélén lévő része zománczfehér, a csésze fenekén lévő pedig, lemezekből álló tiszta hártya. Ha a nyál vízfürdőben a levegővel érintkezésbe párologtatik le, egészen megváltozik; a maradék t előbb sárga, később barna lesz. A lepárologtatás mindkét esetben hártyaképzéssel történik. A szilárd maradék egy része tömény kénsavval vegyíttetvén, pezsgés támadt, de a tömény kénsav három napos behatására sem állott be kék színezés. A szerves anyag sárga lett. Nincs tehát jelen sem sajtornya sem fehérnye. A szilárd maradék másik része izzittatott, a megégett részek légköneg (Ammoniak) tartalmúak voltak, bűzök hasonló az égett hajhoz. A nyál szerves része tehát legeny tartalmú. A képződött szén igen nehezen égethető el, hamuja könnyen olvad. A hamu vízben majdnem egészen oldható, légsav hozzáadására alig pezseg, ezen vegyítés által beálló tökéletes oldat, légsavas ezüsttel erős csapadékot ad. A felesleges ezüsttől konkén által megtisztított folyadék lepárologtatva, sóskasavas légköneggel igen kevés mészre mutat. A sóskasavas meszet tartalmazó megszűrt (filtrirt) folyadék egészen lepárologtatva és izzítva ha újból vízbe feloldatik és Bunzen szerint égvényekre kémleltetik, ha meleg és szikéregre mutat. A nyál hamujának egy része, hogy a netalán benne létező vilsav három alja vilsavvá átalakittassék, kénsavval vegyítve szárazra párologtatott, s hozzá eczetsavas szikéleg s eczetsavas sárganyeleget (Uran, oxyd.) kevervén, felforraltatott. Ezen folyadék vilsavra mutatott. A szerves részt sem szeszes, sem eczetsavas ónéreggel elszigetelni nem sikerült, mert az átszűrt folyadék mindkét esetben még tartalmazott szerves anyagot. Eczetsavval gyengén megsavanyított nyálhoz vaskékleny hamanyt (Eisenblausaures Kali) vegyítvén, erős csapadék támad. Az emberi f. m. nyál ezen minőségi vegybontástól a mennyiségi vegybontást illetőleg következtethetjük : 1-szer. A szerves anyag a nyálba mint módosított Protein jő elő.