Orvosi Hetilap, 1861. január (5. évfolyam, 1-4. szám)

1861-01-13 / 2. szám

19­20 mint az alkalmazott kém szerek is különbözően hat­nak reá. Ezeken kívül mint minőségi alkatrészek felhozat­nak még : Egy szesz és vízben felolvadható vonat­anyag (Extractivstoff), mely csersavval csapadékot képez, de timsóval nem. Vörenyharany (Rodankalium), szíkhalyag (Chlom­­­atrium), hámhalvag (Chlorialium), villavas sók (Phosphorsaure Salze), kénsavas sónak nyoma. Mennyiségileg az emberi f. m. nyálban Mitscher­lich következőt talált : szilárd alkatrész 1,468 —1,632 százték­. Van Setten „ „ 1,632 százték­. Mitscherlich szerint fajsúly 1,0061, 1,0088 ugyan­­ körülbelül 0,525 szt. égvényes nyáladékot, 0,1 sztóli szeszes kivonatot és 0,005 sztóli oldhatlan anyagot lelt a nyálban. A szilárd maradék 45,7 sztóli ásványalkatrésze­ket tartalmazott, mely 35,4 sztóli hamhalyag és a szénsav levonása után, egyenlő rész haméreg és szik­­éregből állott. Ezen megállapított adatok bizonyítják, hogy a f. m. nyál különbözik az állalatti mirigy váladékától, és hogy az említett szerves anyag valami sajátságos tulajdonú, de nem derítik fel eléggé annak természe­tét, ezen zavar még nő más szerzők ellentétes adatai által, az állatok f. m. váladékáról. Mivel a f. m. hiányzik oly állatoknál, melyek ele­deleiket rágás nélkül nyelik el, föltehető, hogy annak váladéka az emésztésnél nagy szerepet játszik ; okada­­tolva van tehát a kívánság ezen váladékról mentős több részleteket leírni. Minőségi vegybontás. A csak­is rágás alkalmával elválasztott nyál né­hány első csöppje zavaros, a későbbi átlátszó és csöpp­­folyó volt. A zavaros csöppek górcső alatt nyáksejte­ket, fakhárty­arészeket, és itt-ott genysejteket mutat­tak. Az átlátszó csöppek 200-szori nagyításnál is sejt­nélküliek voltak. Mivel a nyál a f. m­. sipolyból csak rágás alatt volt kapható, e czélra száraz kenyér használtatott, pa­rafa r­ágásnál a szükséges nyelés volt igen nehezítve. Az így nyert f. m. nyál mindig opálmódra csillo­gó, tiszta, szín és szagtalan néha kissé sűrű, de nem nyúlós folyadék volt, mely a nap minden részében, éhgyomorra úgy mint étel után, mindig égvényre mutatott. A szükséges minőségi kémleletek a még lágyme­leg fris nyállal tétettek. A nyál vízzel vegyítve több nap múlva sem mu­tatott felhőzetet. Néhány csöpp légsav hozzátétele után fölforralva nem történik csapadék , tehát fehérnye nincs jelen. Semleges vashólyagoldattal (neutr. Eisenchlorid­­lösung) vegyítve beáll ugyan egy sárga barnás színe­zés, a nyál égvényességénél fogva, de nem­ oly vörös színezés, mint a vörény (Rhodan) tulajdona, ezen vö­rös szín még akkor is hiányzik, ha a nyál előbb kén-­ savval vegyíttetik. Verenyt többszöri kémlelés által sem sikerült, sem a reggeli sem estek­ nyálban föl­fedezni. Savak a nyálat nem zavarják. Sósavval vegyítve sulyhalvacs (Cholbarium) nem hoz csapadékot, — te­hát hi­ányzik a kénsav. Haméleglúggal és néhány csöpp eczetsavas­ ónnal vegyítve, felforralás után fekete lesz a folyadék, és fekete csapadékot ad, — tehát kén van jelen. Ketted kénsavas haméleggel mindaddig vegyít­ve, mígnem a keverék savra mutat, aztán erős szesz­­szel felrázva, a kiválasztott szesz sem zsírt, sem hu­­gyant nem tartalmaz. Ha a f. m. nyál légmentes helyen szárittatik ki, a maradéknak a csésze szélén lévő része zománczfehér, a csésze fenekén lévő pedig, lemezekből álló tiszta hártya. Ha a nyál vízfürdőben a levegővel érintkezésbe párologtatik le, egészen megváltozik; a maradék t­­­ előbb sárga, később barna lesz. A lepárologtatás mind­két esetben hártyaképzéssel történik. A szilárd maradék egy része tömény kénsavval vegyíttetvén, pezsgés támadt, de a tömény kénsav há­rom napos behatására sem állott be kék színezés. A szerves anyag sárga lett. Nincs tehát jelen sem sajto­­rnya sem fehérnye. A szilárd maradék másik része izzittatott, a meg­égett részek légköneg (Ammoniak) tartalmúak voltak, bűzök hasonló az égett hajhoz. A nyál szerves része tehát legeny tartalmú. A képződött szén igen nehezen égethető el, ha­muja könnyen olvad. A hamu vízben majdnem egészen oldható, légsav hozzá­adására alig pezseg, ezen vegyítés által beálló tökéletes oldat, légsavas ezüsttel erős csapadékot ad. A felesleges ezüsttől konkén által megtisztított folyadék lepárologtatva, sóskasavas légköneggel igen kevés m­észre mutat. A sóskasavas meszet tartalmazó megszűrt (filtrirt) folyadék egészen lepárologtatva és izzítva ha újból vízbe feloldatik és Bunzen szerint égvényekre kémlel­­tetik, ha meleg és szikéregre mutat. A nyál hamujának egy része, hogy a netalán ben­ne létező vilsav három alja vilsavvá átalakittassék, kénsavval vegyítve szárazra párologtatott, s hozzá eczetsavas szikéleg s eczetsavas sárganyeleget (Uran, oxyd.) kevervén, fel­forr­altatott. Ezen folyadék vilsav­­ra mutatott. A szerves részt sem szeszes, sem eczetsavas ón­­éreggel elszigetelni nem sikerült, mert az átszűrt fo­lyadék mindkét esetben még tartalmazott szerves anyagot. Eczetsavval gyengén megsavanyított nyálhoz vaskékleny­ hamanyt (Eisenblausaures Kali) vegyít­vén, erős csapadék támad. Az emberi f. m. nyál ezen minőségi vegybontás­­tól a mennyiségi vegybontást illetőleg következtet­hetjük : 1-szer. A szerves anyag a nyálba mint módosított Protein jő elő.

Next