Orvosi Hetilap, 1862. február (6. évfolyam, 5-8. szám)
1862-02-23 / 8. szám
139 140 s a vegytan ezen egyik legújabb felfedezése igénybe vétele és felhasználása által sikerült azon akadályokat szerencsésen legyőzni, melyeket az ezüst lemezek, ruganyos mézga billentyűk, parafa tömeszek s a legkülönözebb szerkezetű készületek nem voltak képesek leküzdeni; s míg ezek azon szerencsétlenek állapotát, kiknél a gőg vagy gégemetszés az életet megmentette , kínossá és türelmetlenné tették, az imént leírt készület nemcsak eltűrhetővé, hanem még elég kellemessé is képes tenni. A tágöblű csövön ugyanis könynyen és elég mennyiségű levegő vitethetik a tüdőkbe; a belső tágas nyúlás és a peteképülik nem tömődnek oly hamar a lerakodott nyálk által be; a mozgékony szerkezet az izgatást s köhögési ingert tetemesen könnyíti, kisebb mennyiségű és hígabb nyáknak a peteképülés által a szűkült gőgöm kiürítését is lehetővé teszi, a lég kitolálását a mürésen hátráltatván s az a peteképü résen a gég felé könnyen felhatolhatván, a beszélést is minden erőltetés nélkül eszközli, s végre nem romlandó és könnyen tisztítható. Az elősorolt tulajdonságok által sok kellemetlenségektől megóvatik a beteg s könnyíttetik az orvossebészi ápolás. Míg ugyanis a más szerkezetű s vékonyabb eszközöket gyakrabban kell változtatni, ezt az első időszakban sem volt háromszornál többször szükséges, később pedig elég volt azt 24 órában egyszer eltávolítani, megtisztogatni s újra rögtön alkalmazni. Ezen kezelés is a sarjadzás beálltával mindig kevesebb nehézséggel történhetett, miután a kevéssé megolajozott eszközt a hegedés gyógyfolyama által megrövidült s elég tágas sebcsatornán minden erőltetés nélkül lehetett a gégébe bevinni. A köhögési inger mindig keveslebedett, sőt a szabadon betoláló lég a betegnek mindig nagy könnyebbülést és élvezeteket okozott. A légzáró készület alkalmazása a belégzést semmit sem nehezítette, a kilégzés azonban a gőgön történt, mely azonban a belégzésnél hosszabb időszakot igényelt; beszéd közben azonban a különbség alig volt észrevehető , s a betegnél semmi alkalmatlanságot sem idézett elő, sőt mindig óhajtotta azt megtartani, mi azonban csak szakonkint történhetett, miután még néha köhögés és nyálkás kiürülés állottak be. Megemlítendő a gyógyhatányok közül, miszerint a beteg még a műtét napján külön szobába tétetett, hol a levegő tisztaságáról és hőmérsékletéről, mind kellően gondoskodni, mind felügyelni lehetett, mit egy odarendelt értelmes ápolónő éjjel nappal pontosan teljesített. A sebcsatorna külső széle lassan befelé vonult, heggel befödezett s annyira összehúzódott hogy azt a csap tökéletesen kitöltötte. A beteg étvágya naponkint növekedett, a táplálás eléhaladván a halavány arcz élénkebb színt öltött , egész éjjeleket köhögés nélkül és üdítő álomban töltött, a nappali ágyán ülve részint ágyán kívül töltötte. Az üdülés előhaladtával a beteg mellé kivételesen alkalmazott ápolónő is eltávolíttatott, s jan. 2-ikáig minden közbejött kellemetlenség nélkül haladt az üdülés időszaka. Ezen napon a lágyabb hőmérsékletet csípős ködös több fokú hideg váltá fel, s valószínűleg ezen okból a kórházi sütő csupa részvétből a szoba vaskemenczéjét késői estve annyira befutó, hogy a kellemetlenné s állítása szerint elviselhetlenné vált hőség betegünket álmából költé föl. Ezen kellemetlenségen segítendő ablakait kinyitás ágyába visszafeküdvén, a hüsülő lég kellemetes hatása mellett ismét elaludt s csak reggelfelé ébredt föl a hideg miatt reszketve, s tévé be a nyitott ablakot. Ezen kellemetlen behatás után már délelőtt gyakoribb köhögési inger állott be, melyet délután egy-két óráig tartó s nagy forróságba átmenő rázó láz követett. A következő és gyakori és tartós köhögési rohamok által háborgatva, álmatlanul telt el. Reggel a feltünőleg kimerült és lankadt beteg mellében igen kellemetlen nyomásról, s daczára a csapon szabadon betoláló légnek, légzési nehézségről, a köhögés alatt beálló élénk fájdalmakról panaszkodott, reggelijét visszautasító, szomjúsága álthatlanná vált. A köhögési roham alatt testét izzadás lepő, fekvő helyzetéből fölkelte ülnie, s hosszas erőlködés után a csőből sürv enyves, túrós, nehezen eltávolítható kevés nyálka ürült ki, s minden roham után nagy kimerülés állott be. A mellkas vizsgálata mindenütt élénk kopogatási hangot külölt, míg a halgatódzás száraz, érdes légzési zörejt fedezett föl; a tüdő hátsó és alsó karéljait kivéve túlélénk, serczegő zörej volt hallható, melyet mélyebb belégzésnél különféle sípoló hangok váltottak föl. Az állati melegség emelkedett, az érvelés kicsi, lágy, könnyen elnyomható, egy másodperczben száznál több, számára azonban igen változó s rövid időközben 15 — 20 lüktetési különbség volt tapintható, mely a növekedő vagy keveslekedő légzési nehézségeket, a köhögési rohamok közeledését és megszűnését követő. Ezen rögtön, s nagy kiterjedésben föllépett hörgöcs-lábnak (bronchitis capillaris) enyhítésére a szigorúan rendezett külső behatásokon kívül a betegnek olajos mondulatos hányborkővel s mákony festvénynyel, italul nagy szomjúsága oltására langyos zilizfőzet rendeltetett; hátgerinczére ismételve mustáros kovász rakatott. Ezen szerelés után a rázó lázroham nem ismétlődött ugyan, helyébe azonban igen gyakori kóborló borzogatások léptek, melyekkel az állati hőmérséklet változása nem tartott párhuzamot. A koronként, különösen a köhögési rohamok után beállott hő izzadások enyhülést alig okoztak. A nyúlós, gyakran vörhenyesen színezett nyálka-elválasztás és kiürítés is szaporodott ugyan, s a tüdők felső karélyában nyálka recsegés is volt észlelhető, emellett azonban a kór egyéb tüneményei ugyanazok maradtak. Következő nap az előbbi kórtüneményekhez a végtagokban szakgató fájdalmak mutatkoztak, a mellkason panaszolt feszülés érzése egész a rekeszizomig elterjedt. A légzés fokonkint nehezedett, az arca kékesen színezett, a nyelv nyálkával bevont és két szélén kiszáradt, az állati melegség hanyatlott, a végtagok és ajkak a visszeres pangás miatt megkékültek , az izomerő tetemesen hanyatlott. Azért is az életerő emelése, a visszeres pangás eloszlatása és a horgnyák kiürítésének előmozdítása végett, tört adagban kámfor, dárd-