Orvosi Hetilap, 1862. december (6. évfolyam, 49-52. szám)

1862-12-07 / 49. szám

973 B. A pokolvar külalakjára s lényegére nézve különbözik minden kelevénykórfolyamattól, amaz bőres halás legelső kezdetétől foga, az utóbbi izzadmányos sok másodlagos bőr üszkösödéssel. A pokolvar legczélszerűbb elnevezése pustula maligna (anthrax hungaricus). C. A bőrbántalmak, melyek pokolvarral föcserélhe­­tők, ezek: 1- er. Az üszkös kelevény — anthrax, 2- szor. Üszkös orbáncz az arczban — erysypelas gan­­graenos. facies. Anthraxtól a pokolvar következő mozzanatokban különbözik : a) Anthrax-féle bajoknál, többé-kevésbbé szilárd, kép­­ződékeny izzadmány rakódik a bőr valamenyi rétegeibe, s a bőralatti sejtszövetbe, sötét-vörös, fájdalmas bőrdagot képez­vén , melyen előbb-utóbb hullámzás tapintható ; pokolvar a legfelsőbb rétegben támad, s ez nem egyéb mint az irha és a felhám körülirott részének elhalása (Necrose) ; hullámzási tü­nemény itten soha nem észlelhető, mert geny vagy ev képző­désnek helye soha nincsen. b) Anthraxnál a fájdalmas bőrdag az első tünemény, a bőr üszkösödése csak a kórfolyamat utolsó szakában áll elő, s ha az üszkös bőrréteget eltávolítjuk, genyes evvér, elroncsolt sejtszöveti czafatok ürülnek ki, terjedelmes üreget hagyván maguk után; pokolval ellenben a bőrszövet elhalá­sával, üszkösödésével kezdődik, a szomszéd táj megda­­gadása másodlagos tünemény, ha az üszkös rész eltávolitta­­tik, genynek semmi nyoma , mert soha sem képződik izzad­mány, mely génnyé változtathatnék át. c) Az egyének, kiknél anthrax támad, rendesen huza­­mos­ idő óta roszul érzik magukat, s az anthrax-féle bőrdag fejlődését, lázas tünemények, csorvás zavarok stb. előzik meg; a pokolvar pedig a legegészségesebb egyéneket hirtelen lepi meg, s általános kórjelek csak akkor jelentkeznek, midőn a baj már bizonyos ideig tartott. d) Hogy a két baj mind kóroktanilag, mind a gyógykeze­lésre nézve egymástól lényegesen különböznek, magától értik. A pokolvar fölcserélését üszkös arczorbáncz­­ó , a­z eddigelé nem igen tartottam lehetségesnek; de mint­hogy a „Medical Times and Gazette“ 1862. nyárutó 23-diki számában „Pokolvár egy esete“ czím alatt levő közlemény nem más mint üszkös arczorbáncz (erysip. gangraenos. facies), ezen sajátságos viszonyt sem hagyhatom említetlenül. Ugyanis az angol orvosi újságban közzétett esethez hasonlót már há­romszor (két középkorú férfinál és egy nőnél) volt alkal­mam észlelhetni, s ezért legelső pillanatra képes voltam az angol szerkesztő tévedését észrevenni, ki Paget Jr. kóreseté­vel Budd Vilmos állítását akarta megc­áfolni, hogy t. i. a pokolvar még­sem oly ritka Angolországban, mint ezt a bris­toli orvos nem rég kimondá (h fentebb TI. alatt). Az ilyen veszélyes arctorbánezi esetek lényeges tünemé­nyei ezek: a) két-három napi roszullét után ismeretlen okból nagy­fokú láz tör ki, csorvás-epés tünemények, folytonos hányászai inger, könnyebbülés nélküli hányással kezdődő félrebeszélé­­sek és rendkívüli nyughatatlanság a baj súlyos természetét már kezdetben gyaníttatják ; b) a láz kitörésével egyidejűleg az arca valamelyik tá­ján, rendesen az orrszárnyak egyike körül, sötétpiros orbáncz­­szerű dag támad, melynek felületén néhány borsó-nagyerőnyi szederjes szik­ű kennekekkel telt hólyagok képződnek; c) a daganat terjedésével a szemgolyók kidü­ledezni kez­denek, kivált azon szemteke, melynek oldalán az orbáncz lé­tezik. a szemhéjak a mindig jobban fejledező dülszem (exo­phthalmus) által egymástól eltávolítvák­), a köthártya dagadt, erősen belövelve (chemosis), a láta piszkos, homályos, a sza­ruhártya fénytelen, a szemrekesz (iris) mozgékonysága meg­szüntetve, s a láttehetség tökéletesen megsemmisítve ; d) az orbánczos hólyagok hamar szétrepedvén, vékony, fekete pörköktké változtatnak át, mi az egyedüli hasonlatos­ságot okozza a pokolvarral; e) az agybeli tünemények óráról órára fokozódnak, esz­méletlenség, dühöngés­ félrebeszélések, később mély karsziny, a nyelv deszkaszerű szárazsága, s más hagymázos tünemények jelzik a sietve közelgő halált, mely 4 —5-ödnapra valamennyi eseteimben menthetlenül bekövetkezett. f) A hullák bonczolásánál (1 férfi, 1 nő) agykézlebot, genyes rostos izzadmánynyal; az illető szemüregben a tekét óvó sejt s hússzövet hézagaiban hasonlókép genyes izzadmányt találhatni. Mindezen kórodai skorbonettani tünemények az angoleset­­ben is előfordulnak ; hogy miért számíttatott ez utóbbi a pokol­varhoz, nehéz felfogni, mert a fekete pörköktet kivéve, melyek más kütegeknél is (p. o. variola septica stb.) képződnek, ha sú­lyos belbántalom fejlődik ki, kivéve a hirtelen halálos lefolyást, más hasonlatosságot az arczban fészkelő pokolvarral nehéz föl­fedezni. Ki csak egyszer is az arezon pokolvart látott, az az olyan agykézlábbal s dülszemmel összekötött üszkös arezor­­bánezot soha sem fogja fölcserélhetni. Ezen esetek azonban oly rendkívüli fontossággal bírnak, s ritka megjelenésüknél fogva még oly kevéssé vannak tárgyalva, hogy minden ide­vágó eset tüzetes kórrajza és tanulmányozása szerfölött kívá­natos volna. D. A pokolvaj egyedüli kóroktani kútfeje: állati ragály, mely keleti marhavészbe vagy lépfenébe esett házi ál­latoktól származik. A ragály vagy közvetlen érintkezés követ­keztében , vagy dögvészes anyaggal terhelt rovarok csípése útján terjesztetik. Váljon döghús evése képes-e pokolvarat előidézni, még nincsen egészen bebizonyítva. E. A pokolvar egyedüli biztos kezelése, az egyetlen mód, mely által minden életveszélyt biztosan el lehet hárítni, nem más mint : ez üszkös rész közös kimetszés útjáni mély kiirtása*). Ha az első kimetszés nem elegendő, ha t. i. az üszkösödés még azután is tovább terjedne, akkor a kihasítás többször és addig ismétlendő, míg az üszkösödésnek határ szabatik. A seb­helyre jégborogatásokon kívül eleinte Creosot-oldat (dr. 1. ad unc. 4.), később pokolkőfolyadékba (gr. 1—2 ad inc.) mártott tépetet alkalmazunk. A rendes szemcsésedést végre meleg pépborogatások igen siettetik. A felszerelés alárendelt szere­pet játszik. —■* sw—— KÖNYVISMERTETÉS. Bancztani Zsebkönyv Prof. Dr. C. E. Bock után fordítá Schmidt György, tudor és tanársegéd a k. m. egyetemnél Pesten. 1862. Nyomatott Trattner Károlyinál Kis 8­ rét, 572 lap. Az előttünk fekvő könyv Bock C. E., lipcsei tanár „Anatomisches Taschenbuch. IV. Auflage. 1851.“ művének hű és sikerült fordítása, mit Schmidt Gy. ügyfelünk Lenhos­­sék J., doncztanárunk indítványa folytán eszközölt. Jó törekvés, ha a külföldi haszonvehető munkákat nyelvünkre átfordítjuk, mert ily módon a külföldi irodalom termékeit saját nyelvünkön nyújtván, azokat a versenyzés te­rén eredeti munkáinkkal közvetlenebb érintkezésbe hozzuk, mi csak irodalmi fejlődésünket mozdítja elő, s mi teljesen meg vagyunk afelől győződve, hogy a közel­jövőben van azon idő, melyben az eddiginél nagyobb mérvben fog megtörténni, miszerint búváraink egyes tudományokat szakok szerint úgy tárgyilag, mint irodalmikig teljesen magukévá tevén, köteles­ségüknek fogják tartani, hogy nemzeti irodalmunkat a czél­­nak megfelelő tankönyvekkel minél sűrűbben gazdagítsák. 2) A kihasított pokolvara- őrrész k v állapján szén fekete, hajszál­nyi vékony csíkokat látni me­lyik kivált a hájrétegen keresztül tűnnek föl, » alkalmasint, nem egyebek, mint visszerecskék, me­lyekben a vér vegyileg megváltoztatva, tömülésbe ment át. P. *) Arczi pokolvarnál a szemhéjak vizenyős nagyfokú raegflagadása legelső tünemény, itten a szemteket lehetetlen lemezteleniteni* *) E nyáron, midőn a pokolivar oly számos példányi­kban fordult elő, leginkább volt alkalmam ezen gyógyeljárás fényes, csalha­­tatlan sikeréről "­eggyőződhetni. Ha van életmen­ő gyógymód,­­így bizonyosan a pokolvar mély, gyökeres kivágáss annak egy­ike,49 * 974

Next