Orvosi Hetilap, 1863. augusztus (7. évfolyam, 31-35. szám)

1863-08-02 / 31. szám

kent étvágy, tisztátalan nyelv, keserű szájíz­lat, mu­tatkoztak — a májtáj érzékenysége és láz nélkül — hánytatót rendeltem (4 szemet hánytató borkövet fél­nehezék ipacacuanha-gyök forrázatban), s egyszers­mind a főiskolai kórházba utasítottam, hogy a hány­tató mellett szükségelt szolgálat és ápolásban része­sülhessen. Utasításom nyomán a kórodéba lemenvén, május 26-án bevette a hánytatót, mely bőséges epés hányást és hasmenést eredményezett. A hánytatóra követke­zett napon, tehát máj. 27-én a kórházba menvén,nagy bámulásomra a beteg egész arczát, kivéve a szemek legközelebbi környékét és homlokát, posztófeketének találtam. Az ápolónő előadta, miszerint a beteg egész éjszaka nyugodtan aludt, este még semmi feketeség nem látszott arczán, reggel pedig a kórházban levő tanulók felserkenvén, midőn őt megfeketedve látták, halottnak gondolva megrémültek, de az általok ütött zajra Szathmáry is felébredt, s nyugodtan beszélt. — Megvizsgálván a beteget, arczán kívül feketének ta­láltam a fülesék felső emelkedettségét, továbbá élénk sötétvörös, összefüggő foltokat az áll alatt s a nyak mellső részén a gége és légcső menete szerint egész a szegycsont markolatáig. A törzsökön ezen fekete vagy vörös foltoknak semmi nyoma nem volt , hanem szederjes, azaz kékes vörös, tallérnyi átmérőjű s ösz­­szefüggő foltok mutatkoztak meg mindkét felkar és alkar belső oldalán, a kézujjak végein, az alsó vég­tagok hátsó lapján a farizmoktól lefelé a lábikrákig s végre koromfeketék voltak a lábujjak végperczei. — Érintésre ezen fekete foltok nem voltak fájdalmasak, de csekély láz már kezdett mutatkozni. E villámcsapásként származott és valóban engem is megdöbbentő­ szederjes és kékes fekete foltokat vérömlenyeknek ítélve, s egyszersmind a vér megosz­lásától tartva, rendeltem torz adagú specacuanha-gyök forrázatban sósavat málna-szörppel, s föltevém magam­ban , hogy másnap mindjárt orvosi tanácskozmányt tartandok felette. Május hó 28-án csakugyan egy ügy­felemmel megnéztük a beteget, s arczát, különösen pedig orrát, ajkait és a fü­rcséket most is kékes feke­téknek s oly duzzadtaknak találtuk, mint midőn ezen részek orbáncztól vannak meglepetve; érzékenységük növekedett, s jelentékeny láz köszöntött be. A tanács­­kozmány szerint belsőleg rendelt gyógyszer volt só­sav­­inahéj-főzetben ,­ külsőleg pedig az arczra boro­gatások illatos eczettel.­­ Május hó 29-én az orr csú­csán babszemnyi területen a fekete szin sötét olajzöld színűvé változott s érintve érzéketlenné lett. Máj. 30- kan az olajzöld szín az orr porczos részeit egészen el­borította, s mindezen részek elveszték érzékenységü­ket. Május 31-én az orr olajzöld színe elenyészett, koromfeketévé lett, s egyszersmind ránczosodni kez­dett, múmiaszerüleg üszkösödvén. — Jún. 1-én újólag orvosi tanácskozmányt hoztam össze, melyben a kina­­héj-főzet és sósav tovább is adagolandónak határozta­­tott, az üszkösödési folyamat korlátozására pedig helybelileg faeczetsavval­ borogatások rendeltettek. Ezen szerek következetes használata mellett az üsz­kösödés napról-napra tovább harapódzott, s körébe vonta lassankint az orr porczos részeinek alapul szol­gáló lágyrészeket, az egész felső ajkat s az alsó ajk bal felét. Hasonló múmiaszerű üszkösödés mutatkozott a balfülcse felső emelkedettségén, a kéz- és lábujjak végein, hol a megfeketedett lágyrészek egyszersmind csontkeménységüek­ lettek. Legfenyegetőbb volt ter­mészetesen az üszkösödés harapódzása az orron és környékén, s midőn már-már az alsó szemhéjak el­pusztulásától, sőt a betegség halálos kimenetelétől tarta­nék, 5—6-ik napra az üszkösödési folyamat magának határt vetett s a megfeketedett, feszült terület és épen maradt szomszéd lágy részek között keskeny barázda tűnt elő. Ekként biztositva látom magamat a baj tovább harapódzása ellen , míg más oldalról az üszkösödés belterje, mélysége meghatározhatására biztos támpontot nem találtam. Hogy az üszkösödés ezen iránybani harapódzását korlátozzam, helybelileg a faeczetsavvali borogatásokon kívül kámforos m­ézgá­­vali (mucilago camphorata) ecseteléseket is rendeltem a mindinkáb összezsugorodó üszkös részek s az épen maradt képletek között feltűnt és napról-napra széle­sedő, piros hússzemcséket feltüntető barázdába. — El­végre jun. 19-én, épen az orvosi látogatás alkalmával, a seb vizsgálása s tisztázása végett felülvén a beteg az ágyban s ölében mosdótálat tartván, abba a múmiaszerűleg üszkösödött orr és felső­ ajk az orrsö­vény porczos részével egyetemben lezuhant. Ezt kö­vette másnap az üszkösödött alsó ajk balfelének levá­lása, s ekképen 24 nap elforgása alatt pusztult el egy ép egyéniségnek orra, felső ajka, alsó ajkának balfele. A kézujjak végein képződött kőkeménységű sé­rülések , valamint a balláb (3 vagy 4) ujjai végper­­czeinek leválása is nemsokára bekövetkezett, s a hátramaradt sebfelületek öréme céleste alkalmazása mellett gyógyultak be jul. 3()-ig, mikor is a beteg a kórházat odahagyva, az iskolai szünnapokra hazá­jába, Hegyköz-Sz. Imrére költözött. Az orr elpusztulása által létrejött eltorzulást nagy mérvben növelte meg azon körülmény, hogy a levált ajkak helyén képződött sebfelületek behegedvén, a szájnyílás annyira összeszűkült, hogy a fogsorokat körülbelül csak egy vonalnyira volt képes a száj fel­­tárása alkalmával egymástól eltávolítani s így csak kevés levesféle tápanyag beszürcsölése is nehézségek­kel járt és sok időt vett igénybe. Gyógykezelésére vonatkozólag fölemlitendőnek tartom még, hogy láza az orr és ajkak leválása után, mely junius 19-én történt, nem szűnt meg, hanem egész jan. 30-ig eltartott, s rendkívüli szívdobogással lévén néhány nap csatlakozva, akkor a sósav, gyü­­szünke (digitális) forrázatban adagoltatott. Gyógy­gyakorlati pályánkon az emberiség szeren­cséjére nem sokszor találkozunk ily rendkívüli kór­folyamokkal. De minél ritkábbak az ily rendkívülisé­gek, annál inkább fokozzák tudványunkat, s ösztönöz­nek bennünket az élettan és kórtan világánál nyomozni azon mozzanatokat, melyek ily rendkívüli eredmény létrehozására befolyással lehettek. A jelen kereset, előttem legalább semmi kétséget nem szenved, lénye­ * * *

Next