Orvosi Hetilap, 1863. szeptember (7. évfolyam, 36-39. szám)
1863-09-27 / 39. szám
Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. felér 4 frt. 50 kr évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. felér 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 írkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerfceniténél újtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. sz., és Cierlatum K. könyvkereskedésében, újtér a kioszkulleaébti. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. 'I ártalom : Hermann Adolf mütő-orvos : A daganatok, különösen pedig a rákok kórtana. — Balassa J. tanár korodája. Horváth Gy. mütő-orvostól: Ütértágulat a jobb oldali kézen , — annak felmetszése, — a karatér lekötése, — gyógyulás. — Könyvismertetés: Új műtétmodorok az orrképlés körül, két keresettel és tizenegy kőre rajzolt táblával. Közli Balassa J. tanár. — Lapszemle: A nyombél és a vékonybél kutaszolásának lehetőségét tanusitó esetek. — A méhnyaki csatornában lévő tömlő Tárca : B. Eötvös József megnyitó beszéde a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésén. — Tudományos társulatok. — Vegyesek. Pest, 1803. 39« mzKm September 27. B Cetedílf 31 van . A DAGANATOK, KÜLÖNÖSEN PEDIG A RÁKOK KÓRTANA.*) Hermann Adolf mütőorvos Pesten. A beteg süket-néma lévén, a kórelőzményekre vonatkozólag semmiféle tudósítást sem szerezhettem, miért kénytelen vagyok csak magát a kóros elváltozásokat a balemlőben leírni, s csupán ezen tárgyilagos jelek folytán a kórismét megállapítani. Ha a balemlőt a jobbal összehasonlítjuk kétszer, harmadfélszer nagyobbnak találjuk , s pedig gömbölyded, még látásra is határozottan korlátolt daganat által elfoglalva, melyben mell felől és inkább kifelé tallér nagyságnyi, hám nélküli felületet észlelünk, mely tölcsérszerűleg a lágyrészekbe mélyed, szélei kékes-pirosak, egyenetlenek s pártosan felemelkedvek, nemkülönben kevéssé aláásvák; a mélyedés helye részint piros, részint sárgás barna, ezafatos réteggel bevonva, mely bűzös, eres folyadékot választ el. A bőr a daganat körében a szomszéd részektől színre nézve legnagyobb részt nem különbözik, csak az imént leírt hámnélküli táj körül van kékes-pirosan elváltozva. Azonkívül a csecsbimbó bőre köldökszerűleg be van húzva. Ha a daganatot tapintgatjuk, kemény, úgyszólván porczkeménységűnek, minden oldalról körülfogható és minden irányban mozgathatónak s fájdalomnélkülinek találjuk. A bőr a daganat egész kiterjedésében ehhez oda van nőve, s redőkve nem szedhető, itt-ott az ujj nyomása kis gödröt hagy maga után; a hőmérsék nincsen emelkedve. A legközelebbi mirigyekben valami rendellenességet nem vehetünk észre. A beteg küleme semmi feltűnőt nem mutat, s élettani működéseiben, mennyire a beteget észleltük, semmi zavart nem tapasztaltunk. Azon körülménynél fogva, hogy a daganat élesen korlátolt határú, hogy a beteg a daganathoz képest nyomásra csak kevéssé érzett fájdalmat, s hogy hőmérséke fölemelkedve nincs, mi ezen daganatot új képlet útján származottnak nyilatkoztatjuk. Ha pedig tekintetbe veszszük a tölcsérszerű bemélyedést, az egyenetlen, felpartosodott szélekkel, az egy aránytalan keménységű falzatot, valamint végre azon körülményt, hogy a bőrt egész kiterjedésben odanőttnek észleljük: mi ezen daganatot rostindulatú új képződménynek vagyis ráknak nyilatkoztatjuk; minthogy ezen daganatot igen keménynek, s a csecsbimbót behúzódva találjuk, azt rostráknak (scirrhus) nyilatkoztatjuk, mely a baloldal emlőben foglal helyet. Most miután az esetet kórodai szempontból előadtam, áttérek a daganatok kórtanára, minek fejtegetésére épen jelen rákos betegünk szolgáltat alkalmat. A daganatok, mint tudva van, vagy sob jelei alatt lépnek fel, vagy ezek nélkül, s ez utóbbi esetben új és álképződmények (Neoplasmata, Pseudoplasmata, Neubildungen, Afterbildungen) név alatt fordulnak elő a kórtanban. Mielőtt tovább ereszkedném, legyen szabad néhány szót az új képződmények keletkeztéről, további fejlődéséről és ezeknek lefolyásáról általános körvonalakban ejteni. Nem könnyű feladat ezért a tudomány mostani állása szerint elérni s talán nem is sikerül; de menynyire az idő itt engedi, azokat tárgyalni szándékszom. Minden szerves lény eredete, nem mint egykor hitték alaktalan ősfolyadék (blastema), melyben bizonyos szellemi erő vagy rendező elme közbenjárása folytán szerves folyamatot és alakképződést léptet életbe, mintegy kicsinyben ismételve ama igézetet, mely az átalános zűrből egy szóra hozott mindent létre. Virchow szorgos tanulmányozása, a látottak és megfigyeltnek kellős világos fejtegetése által a sejtélet, nemkülönben maguktól a sejtek által véghezvitt fejlesztő és képző folyamatok felett mindazon áltatok megsemisíttettek, és így mostan minden bizonyossággal tudjuk, hogy az egyén egész különféleségben úgy rendes mint rendellenes mivoltában csak szünetnélküli nemzés által ugyanazon egy sejtből fejlődik. Maga az emberi test is csak egyetlenegy sejtből, az úgynevezett csírhólyagcsából, mely szinte az anyatest sejtéletének egyik terménye fejlődik s ezen kis nemzetehetségében és az őt körülfogó táplálékban már mindazt magában foglalja, mi egy leendő egyén felépítésére szükséges. De hogy ezen legelső sejtnemzet működését megkezdhesse, csak kívülről ható inger kívántatik meg, s ez az ondó által idéztetik elő. Mihelyt ezen inger befolyását küldlte, már a sejtnek é is *) Előadatott a sebészi kórodén junius 27-én egy emlőrák műtevése alkalmával műtői próbatétkor.