Orvosi Hetilap, 1863. szeptember (7. évfolyam, 36-39. szám)

1863-09-27 / 39. szám

Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. felér 4 frt. 50 kr évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. felér 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bér­­mentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 írkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerfceniténél újtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. sz., és C­ier­­latum K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk­­ulleaébti. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. 'I ártalom : Hermann Adolf mütő-orvos : A daganatok, különösen pedig a rákok kórtana. — Balassa J. tanár korodája. Horváth G­y. mütő-orvostól: Ütértágulat a jobb oldali kézen , — annak felmetszése, — a karatér lekötése, — gyógyulás. — Könyvis­mertetés: Új műtétmodorok az orrképlés körül, két keresettel és tizenegy kőre rajzolt táblával. Közli Balassa J. tanár. — Lapszemle: A nyombél és a vékonybél kutaszolásának lehetőségét tanusitó esetek. — A méhnyaki csatornában lévő tömlő Tár­ca : B. Eötvös József megnyitó beszéde a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésén. — Tudományos társulatok. — Vegyesek. Pest, 1803. 39« mzKm September 27. B Cetedílf 31 van . A DAGANATOK, KÜLÖNÖSEN PEDIG A RÁKOK KÓRTANA.*) Hermann Adolf mütőorvos Pesten. A beteg süket-néma lévén, a kórelőzményekre vonat­kozólag s­emmiféle tudósítást sem szerezhettem, miért kény­telen vagyok csak magát a kóros elváltozásokat a balemlőben leírni, s csupán ezen tárgyilagos jelek folytán a kórismét megállapítani. Ha a balemlőt a jobbal összehasonlítjuk kétszer, harmadfélszer nagyobbnak találjuk , s pedig gömbölyded, még látásra is határozottan korlátolt daganat által elfoglalva, melyben mell felől és inkább kifelé tallér nagyságnyi, hám nél­küli felületet észlelünk, mely tölcsérszerűleg a lágyrészekbe mélyed, szélei kékes-pirosak, egyenetlenek s pártosan fel­­emelkedvek, nemkülönben kevéssé aláásvák; a mélyedés helye részint piros, részint sárgás barna, ezafatos réteggel bevonva, mely bűzös, eres folyadékot választ el. A bőr a da­ganat körében a szomszéd részektől színre nézve legnagyobb részt nem különbözik, csak az imént leírt hámnélküli táj kö­rül van kékes-pirosan elváltozva. Azonkívül a csecsbimbó bőre köldökszerűleg be van húzva. Ha a daganatot tapintgat­­juk, kemény, úgyszólván porczkeménységűnek, minden oldal­ról körülfogható és minden irányban mozgathatónak s fájda­lomnélkülinek találjuk. A bőr­ a daganat egész kiterjedésében ehhez oda van nőve, s redőkve nem szedhető, itt-ott az ujj nyomása kis gödröt hagy maga után; a hőmérsék nincsen emelkedve. A legközelebbi mirigyekben valami rendellenes­séget nem vehetünk észre. A beteg küleme semmi feltűnőt nem mutat, s élettani működéseiben, mennyire a beteget észleltük, semmi zavart nem tapasztaltunk. Azon körülménynél fogva, hogy a daganat éle­sen korlátolt határú, hogy a beteg a daganathoz ké­pest nyomásra csak kevéssé érzett fájdalmat, s hogy hőmérséke fölemelkedve nincs, mi ezen daganatot új képlet útján származottnak nyilatkoztatjuk. Ha pedig tekintetbe veszszük a tölcsérszerű bemélyedést, az egyenetlen, felpartosodott szélekkel, az egy aránytalan keménységű falzatot, valamint végre azon körül­ményt, hogy a bőrt egész kiterjedésben odanőttnek észleljük: mi ezen daganatot rostindulatú új képződ­ménynek vagyis ráknak nyilatkoztatjuk; minthogy ezen daganatot igen keménynek, s a csecsbimbót be­húzódva találjuk, azt rostráknak (scirrhus) nyilatkoz­tatjuk, mely a baloldal emlőben foglal helyet. Most miután az esetet kórodai szempontból elő­adtam, áttérek a daganatok kórtanára, minek fejtege­­tésére épen jelen rákos betegünk szolgáltat alkalmat. A daganatok, mint tudva van, vagy sob jelei alatt lépnek fel, vagy ezek nélkül, s ez utóbbi esetben új és álképződmények (Neoplasmata, Pseudoplasmata, Neubildungen, Afterbildungen) név alatt fordulnak elő a kórtanban. Mielőtt tovább ereszkedném, legyen szabad né­hány szót az új­ képződmények keletkeztéről, további fejlődéséről és ezeknek lefolyásáról általános körvo­nalakban ejteni. Nem könnyű feladat e­­zért a tudomány mostani állása szerint elérni s talán nem is sikerül; de meny­nyire az idő itt engedi, azokat tárgyalni szándékszom. Minden szerves lény eredete, nem mint egykor hitték alaktalan ősfolyadék (blastema), melyben bi­zonyos szellemi erő vagy rendező elme közbenjárása folytán szerves folyamatot és alakképződést léptet életbe, mintegy kicsinyben ismételve ama igézetet, mely az átalános zűrből egy szóra hozott mindent létre. Virchow szorgos tanulmányozása, a látottak és megfigyeltnek kellő­s világos fejtegetése által a sejt­élet, nemkülönben maguktól a sejtek által véghezvitt fejlesztő és képző folyamatok felett mindazon áltatok megsemisíttettek, és így mostan minden bizonyosság­gal tudjuk, hogy az egyén egész különféleségben úgy rendes mint rendellenes mivoltában csak szünet­nélküli nemzés által ugyanazon egy sejtből fejlődik. Maga az emberi test is csak egyetlenegy sejtből, az úgynevezett csírhólyagcsából, mely szinte az anya­­test sejtéletének egyik terménye fejlődik s ezen kis nemzetehetségében és az őt körülfogó táplálékban már mindazt magában foglalja, mi egy leendő egyén felépítésére szükséges. De hogy ezen legelső sejtnemzet működését megkezdhesse, csak kívülről ható inger kívántatik meg, s ez az ondó által idéztetik elő. Mi­helyt ezen inger befolyását küldlte, már a sejtnek é is *) Előadatott a sebészi kórodén junius 27-én egy emlőrák műtevése alkalmával műtői próbatétkor.

Next