Orvosi Hetilap, 1863. október (7. évfolyam, 40-43. szám)
1863-10-25 / 43. szám
Előfizetési ár : helyben égési és 9 frt. félév 4 frt. 50 kr évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bér•entesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , Peterkess Ajtér ájtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. ékjel Galamin K. könyvkereskedésében, újtér a kioszkátetlenért ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Schwimmer E. tr. : Az izzag. — Balogh K. tr. : A külső agyburok lobja (Folyt.) — Könyvismertetés. Désieux de Savignac: Traité de la dysenterie. — Lapszemle: Tovahaladó izomsorvadás esete. — Méhhüvely összenövés műtett esete. Apróbb szemelvények. Tárcza : A magyar orvosok és természetvizsgálók IX-ik nagygyűlése III. — A borsodi orvos-gyógyszerészi egylet. — Vegyesek, — Pályázat, — Szerkesztői levelezés. Pest, 1863. 43. sk » Oktober 25. JHteB'e^cM.JLJUL «* * *- w- CV» E :o am _ AZ IZZAG (eczema). Schwimmer Ernő tr., a bécsi közkórház beteges osztálya másodorvosától. Azon bőrbetegségek, melyek az „izzag“ nevével jelöltetnek, alakilag annyira különfélék, s egymástól annyira különböző kórképeket nyújtanak, hogy nem kell csodálkoznunk, ha nemcsak a régi korban voltak, de még a jelenben is vannak olyan orvosok, kik ezen bántalom lényegére nézve létező zavar és homály következtében az egy és ugyanazon bajszakait mint megannyi kórfajokat tekintik, s ezeknek megfelelőleg nevezik el. Az őskor orvosai a bőrbetegségeket eléggé ismerték, mint ez Hippocrates és Galenus irataiból kitün, s mint ezt különböző, még az időből való elnevezések mutatják; mindemellett azonban a kötegek régi neveit és a régi leírásokat más értelemben ves- szük, s egyszersmind azokkal más fogalmakat kötünk össze. Ha Aetius után akarnánk indulni, ki az izzagot a test egész felületére kiterjedt, forróság és fájdalomtól kisért kötegnek.1) mondja lenni, a nevezett bántalom jelzésével igen rosszul állanánk. Másrészről ismét a felett kétség nem lehet, hogy a régiek bélpoklossága (lepra) alatt többek között számtalan nagy fokú izzag is értetett. A körbántalmak egész osztályának tudományos tárgyalása Mercurialissal) veszi kezdetét, de még ezen időtől fogva is egészen a jelen század néhány tizedéig az egyes kóralakok osztályozása és elnevezése igen különböző és változó volt. Ennek okát abban kell keresni, hogy a kórboncztan műveletlenül hevert, már pedig úgy a mesterséges, mint a természetes bőrrendszereknek csakis az szolgálhat alapul. Hebra tanárt, kit örömmel nevezek tanítómnak, kétségkívül megilleti azon érdem, hogy korának irányát helyesen fogta fel, midőn a kórboncztanra támaszkodva, a bőrbetegségek tanát, mely a leirások homálya és az elnevezések czélszerűtlensége következtében lényeges újításokat igényelt, újravirágzásra hozta. Hebra már 1844-ben nyilvánosság elé hozta azon tervet, melyben, kórboncztani leletekből kiindulva, a ketegeket 12 osztályba sorozta. Ezen rendszer azóta nemcsak helyesnek, hanem még gyakorlatilag igen használhatónak bizonytt be. Munkám a bőrbetegségek igen kiterjedt osztályából, az izzadmánynyal járó folyamatok közül, milyen többek közt az izzag, van véve. Az izzag szabatos leírása felettébb nehéz, minthogy lefolyásának különböző szakaiban igen különböző kinézése van, mely körülmény a bőrbetegségek jelzésénél már régóta zavarra és félreértésre adott alkalmat; részemről azonban hiszem, hogy kifejlődése és lefolyásáról helyes képet fogok feltárhatni, ha természetes menete különböző szakainak tüneteit előadom. Ezen feladatom annál könnyebb, minthogy az izzagot tetszés szerint mesterségesen elő lehet, idézni, s minden szakában a legpontosabban szemügyre vehetni. Hebra tanár ugyanis kórodai előadásaink alkalmakor minden évben mutatás végett kétszer szokott mesterséges izzagot létrehozni, s két ilyen eset történetét szándékozom itten előadni. Krajicek Anna, virágzó egészségben levő 19 éves leány, tenyéri hámvastagulat (Glosis palmarum) végett volt az osztályon, míg Frank Károly 16 éves, egészséges fiúnál a baloldali czombon teljesen gyógyuló , már nem kezelt farkas (lupus) találtatott. Ezek mindegyikénél 1863-iki tavaszuta 21-én a baloldalon körülbelül három ujjnyi távolban a nagy gümő alatt 2 négyszög-ujjnyi téren croton-olaj dörzsöltetett be, s a bekent helyek, miután viaszdarabokkal fedettek volna, beköttettek. Másnap az említett helyek vörösek voltak, míg K.-nál csak csomócskák találtattak ottan, F.nél azokon kívül még egyes fehéres hólyagcsák is mutatkoztak. Ezen helyek croton-olajjal újra bekenetvén, egyszerűen ismét bekötöttek, s másnap mind akettőnél •) cas ext,8[ittTU ab ebullienti fervore Graeci vulgo appellant. *) C. Mercurialis de morbis cutaneis Basii, 1576. Ez az első szerző, ki egyedül csak a bőrbetegségekről írt; ki azonban, Galen szerint, azon hibát követte el, hogy a betegségeket csak azon testtájak szerint osztotta fel , mint azok előjönnek. *) Zeitschrift der k. k. Gesellschaft der Aerzte 1845. IX. AvfoljCBk, 1. kötet.