Orvosi Hetilap, 1865. január (9. évfolyam, 1-5. szám)
1865-01-22 / 4. szám
Pest, 1865. Január 22. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidékén egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, Ajtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczvitéz a Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. ■«-шш - Ш-*. -щг- ÉV* ■**. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Bókai János tr. : Az angol-, görvély-, gümőkór és bujasenyv. gyermekeknél. Összehasonlító párhuzam. — Balogh K. tar . Kórboncztani közlemények. II. Májbeli echinococcus, a jobb oldali vese sorvadása és a bal oldali túlfejlettsége. — Könyvismertetést Clinical Lectures. By Robert Bentley Todd. — Lapszemle. A derme kezelése, dohánynak helybeli alkalmazása által. — Tömlő a húgyhólyag és végbél között, mely húgyrekedést okozott. Tátora: Pest városa vízvezetése. II. — Miként épülnek a kórházak legczélszerűbben. — Beküldetett — Vegyesek.— Pályázat. Az angol-, görvély-, gümőkór és bujasenyv gyermekeknél. Összehasonlító párhuzam. Bókas János tr., gyermekkórházi igazg. főorvostól. Nem tagadhatjuk, hogy gyermekeknél az angol-, görvély-, gümőkór és bujasenyv különleges kórisméi meghatározása igen gyakran nehézségekkel jár, anynyira, hogy sokszor csak a kórállapotok szigorú bírálati taglalása segítségével vagyunk képesek eredményhez jutni. Nehezíti a dolgot még azon körülmény is, hogy némely gyermekgyógyász az említett senyvek lényegét nem eléggé szabatosan határozza meg; korbúváraink között pedig azon kérdés, váljon görvély- és gümőkór azonos vagy különnemű kórállapotoknak tartandók-e, még eddig koránt sincs véglegesen eldöntve. Hasonló nézetkülönbségre akadunk az angol-, görvély-, gümőkór és bujasenyv oktani részében is; itt a vélemények elágazását többeknek azon állítása idézte leginkább elő, hogy átalános bujakórban szenvedő szülők rendesen bujasenyves gyermekeket nemzenek, de bizonyos körülmények közt ily szülők gyermekeiben nem bujasenyv, hanem vagy angol-, vagy gümőkór fejlődik ki. Tagadhatlan, hogy ezen nézetet a mindennapi tapasztalás is támogatni látszik némileg, de szerintem a tapasztalás ezen támogatása csak egy irányban t. i. a kóroktanra nézve bír értékkel s ennek folytán még nem érezhetjük magunkat feljogosítva azon következtetésre, hogy mivel a kór oka sok esetben azonos, tehát a kór természetének is azonosnak kell lenni. Hogy ezen senyveket kellően megkülönböztethessük , czélszerűnek vélem az egyes bántalmakat phasisaik szerint összeállítani, úgyhogy egyrészt az egyesek kórlényegét és fejlődését, másrészt azok tüneteit, okait és gyógykezelését vázlatosan egymással összehasonlítva tárgyaljuk. Az angolkór a csontváz fejlődési rendellenességén alapszik; a főlényege abban áll, hogy az ízvégporozok (epiphysis) és csonthártya szöveteinek bujatengése rendellenes kiterjedést nyer, a mészsók lerakodása pedig ezen új csontféle szövetbe csak hiányosan történik, — a csontosodás tehát késik, vagy hiányos marad. Ily fejlődési rendellenességből következik, hogy a csontok átalában puhábbak maradnak, az ízvégek megnagyobbodnak s a lapos csontok megvastagodnak ; innen származik a hajlam, a hosszú csontok elgörbülésére s meghajlására (Knicking), a bordák behorpadása, a mellcsont kidudorodása s a mellkas eléktelenülésére; innen származik a gerinczoszlop és a medenczecsontok elferdülése; ugyanezen fejlődési rendellenességben találja okát a koponyacsontok puhasága és a koponyadudorok megvastagodása, nemkülönben a koponya hátsó részeinek megvastagodása. A hiányos csontosodási folyamatból következik, hogy a fogzás is többnyire késik. Kapcsolatban állanak a csontváz fejlődési rendetlenségével az átalános táplálási zavarok is, melyek az összes szervezetben sorv által nyilvánulnak és sok esetben aszkórhoz vezetnek. A görvélykór főjellegét lobos folyamatokban és sejtes túlképződésekben (Hyperplasia) találjuk; ezek által változások jönnek létre a külbőrön és fakhártyákon, a csontokban és ízületekben, az érzékszervekben és nyirkmirigyekben; ezen változások makacs megállapodás, huzamos lefolyás, genyedésre és kifekélyedésre való kitűnő hajlam által különböznek más nem görvélyes bántalmaktól; itt a számos és tartós táplálási zavarok az egész szervezet csekély ellenállási képességét tanúsítják. A gümőkór lényegét magvak és sejteknek körülírt helyeken való csoportozatos bujatengése képezi, ezekből egyes göcsök (Knötchen) — gümőnövedékek (tubercula) — képződnek, melyek azután bizonyos idő múlva az ismert átváltozásoknak, úgymint a zsírszerű sarvnak (fettige Atrophie), a sajtszerű átváltozásnak (käsige Metamorphose), az elmeszesedésnek, s a mi leggyakoribb és legfontosabb — az elmállásnak (Erweichung, Schmelzung) alávetvék. — A gümőkór több góczból indul ki, innen tovább terjed s a szervekben az ismert változásokat eredményezi. Ezen senyv alapját az összes tenyélet rendellenessége látszik képezni. — A görvély vezethet gümőkórhoz, a meny-4*