Orvosi Hetilap, 1866. július (10. évfolyam, 26-30. szám)
1866-07-01 / 26. szám
465 kijárati nyílás néha sokkal nagyobb a bejáratinál; a golyó szétrepedése által több darabka és többszörös csontszálkák következtében, két vagy több kijárati nyílás is jöhet létre. Végre megtörténhetik, hogy előretolt csontszálkák kijárati nyílást színlelő sebeket okoznak, míg a golyó részben vagy egészen is a sebben székel. A be- és kijárati nyílás megkülönböztetésére aránylag túlságos súly helyeztetett. E megkülönböztetésnek csak törvényszéki esetekben van jelentősége, mert csak itt bírhat fontossággal megtudni, a sérült bizonyos helyzetében, vagy amaz oldalról jött-e a lövés, miután a golyó irányának különfélesége szerint lesznek a tettes nyomai fölkeresendők. Az út, melyet a golyó a mélységben vesz, néha igen sajátszerű. Futásában ugyanis igen gyakran eltéríttetik a csontok, feszült inak és könyék által, úgy hogy igen csalódnánk, ha azt hinnék, hogy a be- és kijárati nyílást egyenes irányban összekötő vonal mindig a lőtt csatorna lefolyásának felel meg. Legsajátszerűbbek e tekintetben a koponya és mellkas megkerülései, ha pl. a golyó ferdén éri valamely oldalról a szegycsontot, de elegendő erővel e csontot átfúrni nem bír, tovább futhat a bőr alatt valamelyik borda hosszában , vagy a mellkas oldalrészén vagy csak hátul a gerinczcsatorna mellett jő ismét elő. A be- és kijárati nyitások helyzete nyomán azt kellene hinnünk, hogy a mell egyenes vagy ferde irányban át van lőve, és bámulva tapasztaljuk, hogy az ily sebesült légzési nehézségek nélkül jö el a csatából azon helyig, hol a bekötözések eszközöltetnek. A lőtt sebek szövetkezése lőporperzseléssel, mint ez a közvetlen közelből jövő lövéseknél történni szokott, háborúban ritkábban fog előfordulni. A lőfegyverek vigyázatlan kezelése, a puskák szétrepedése folytán és sziklarepesztéseknél előjövő szerencsétlenségeknél e bonyodalom nem ritka, s általa a legkülönbözőbb fokú égések okoztathatnak. A lőpor szénrészecskéi gyakran szilárdul behatolnak a bőr felszínébe, s ide begyógyulnak, úgy hogy az érdeklett bőrrész egész életen át szürke-feketés színezetű marad. Többet e tárgyról az égéseknél. A fájdalom lőtt sebeknél majdnem teljesen hiányzik; a gyorsaság, melylyel a sértés történik, oly nagy, hogy a sebesült alig érez egyebet egy ütésnél azon oldalról, honnét a golyó jő, s csak később jő tudatára a vérző sebnek és a tulajdonképi sebfájdalomnak. Számos példák ismeretesek, ahol a csatázókat, kivált a felső végtagokon lövés érte, s ennek oly kevéssé bírtak tudatával, hogy csak mások vagy a kiömlő vér által lőnek a sebre figyelmessé téve. A vérzés, a lőtt-sebeknél úgy, mint a zúzott-sebeknél rendszerint kisebb, mint a metszett, vágott vagy szúrt-sebek- nél, igen csalódnánk azonban, ha azt hinnék, hogy a szétlőtt , nagyobb üterek nem vérzenek; ellenkezőleg a csatatéren maradt katonák nagy része a nagyobb ütértörzsekből eredő gyors elvérzésben vész el. Ha valami teljesen szétválasztott fej-, hónalj-, vagy czombatér vérzését volt alkalmunk látni, meg leszünk győződve, hogy a vérveszteségnek rövid idő alatt oly szerfelettinek kell lennie, mikép csak is pillanatnyi segély esetén lehet megmentésre gondolni és ez ütereknek mintegy két perczig tartó vérzése okvetlen halált von maga után; ennek daczára is igaz marad azonban, hogy a szétlőtt literekből, még ha átmérőjük az orsóüterét közelítené is meg, a vérzés gyakran csak kis 4 fokú. Már a lőtt sebeket leiró legelső sebészek is figyelmessé tesznek e körülményre. (Vége követk.) KÖNYV ISMERTE TÉS. A menyhágai ásvány-forrás vegy- és gyógytani tekintetben. Némi tájékozásul azok számára, kik ezen gyógyfürdőt használni óhajtják- közli Kéry Imre. Pest. Nyom. Heckenast Gusztávnál. 1866. 8-rét. XII és 256 lap; a fürdőház képével. — Ára 1 frt 50 kr. „E kis munka azok számára készült, kik a menyházai fürdőt tettlegesen használni akarják, tehát a nem orvosi közönség számára“, ezt írja a szerző; mindamellett őszintén meg kell vallanunk, hogy orvos létünkre is élvezettel olvastuk azt át; valamint hiszszük, hogy tudományunkban is jártasnak kell lenni annak, ki a kis munkát érdeme szerint méltányolni akarja. Nem mindennapi fürdő-monographia az. Nem szorosabb értelemben vett tudományos munka, de még is tudományos embernek műve; nem is reclame sem a fürdő, sem egyes emberek számára, s még is ajánlója a gyógyintézetnek, mely annál könnyebben nyeri meg az olvasót, mivel a meggyőződés nyugodt hangján szól és a tényeket szerepelteti a szokott magasztaló phrasisok helyett. A szerzőt — munkája után ítélve — el nem fogott józan észlelőnek, s tiszta fejű, rendezett tudományé orvosnak kell tartanunk. Ezek épen oly egyszerű mint ritka, és orvosban nagy becscsel biró tulajdonok. — Emeli ezen kellemes benyomást az írmodor, mely úgy a könyv berendezése és az egyes tárgyak kezelése, mint a gondolatmenet és nyelv szabatossága tekintetében a felebb említett szellemi tulajdonok hit kinyomatának látszik. A munka szóval azon benyomást teszi az olvasóra vagy legalább mireánk azt tette, hogy nem csak tapasztalt, higgadt, észszerű orvost, hanem atalán jelentőséges egyéniséget is tisztelhetünk a szerzőben. A munkának czélja és terve iránt szerző tisztában van s ahhoz és önnönmagához mindvégig hű marad. Mindaz, a mit mond, sajátja, mit önmagából, életéből, tapasztalataiból merített. A munka nem tükrözi vissza a tudományelmélet mai törekvéseit, s nem találunk benne, különösen a fürdőiratokban mai nap jól-rosszul s minden esetre sokszor idő előtt alkalmazott élet- és vegytani tételeket, miket az illetők gyakran minden kritika és önálló tanulmány nélkül ádablonszerűen idéznek, hanem egy észszerű orvosnak tudományos és tapasztalati elfogulatlan észleletére fektetett, eleven orvosi meggyőződése az, mit a munkában találunk. S e meggyőződésnek alapja oly tudományos, hogy nehéz volna a népszerű műben egy tételt fölfedezni, mely a tudomány ellen vétene, vagy egyoldalúsága, éretlensége és oskolai máza által a kritikát kihívná. Amilyen a terv, olyan a kivitele is. A vezérelv mindenütt ugyanaz; a részek arányosak ; a határok mindenhol pontosan meg vannak tartva ; a nyelv szabatos , magyar ; az előadás folyékony, egyszerű, nyugodt, s egyszerűségében mindamellett meggyőző. Meg lehet, hogy mások, kik utánunk fogják olvasni a munkát, más véleményen lesznek, hogy vagy tisztán az írói ügyességnek és számításnak fogják tulajdonítani azon jelességeket, miket mi egyenesen a szerző egyéniségével hoztunk összeköttetésbe, vagy hogy átalán nem lesz előttük oly nagy értéke azon józan egyszerűségnek és összhangzásnak a munka alakjában, mely nekünk annyira tetszett, — de mi e tulajdonokat jeleseknek kénytelenek vagyunk tartani minden műben, melynek feladata az ösmeretek terjesztése, s nélkülözhetlennek azoknál, melyek nem a szakemberekhez, hanem átalán a mívelt közönséghez szólanak. S ha csakugyan egyedül írói ügyesség állította volna ki a munkát ily tökélyben, akkor az annak becséből mit sem vonna le, azonban azon benyomás után ítélve mit az reánk tett, sokkal valószínűbbnek tartjuk azt, hogy itt valóban „le style, cest l’ hommé. A szerző az első fejezetben a fürdőkről atalán szól: a sós, ruganyos, szénsavas, kén-, vas- és a semleges fürdőkről; azután a hideg hűvös, langyos és forró fürdőkről; végre azok jó jótékony hatása segédeszközeiről az életrend, kedély hangulat, testi mozgás, jó lég és tiszta üde ivóvízről (1923.) Következik Menyháza (oláhul Monyásza) helyi leírása, mely a Biharhegység előhegyi lánczolatában keskeny, árnyas völgyben fekszik ( szélessége a fürdőháznál csak 11 öl), s a fürdő új vegybontása, mely 1863 ban Nendtvich tanár által végrehajtatott; e vegybontás szerint a menyházai fürdő a semleges hévvizekhez (akratotherma) tartozik, mint Gastein, Pfaffers, Buda sat.Három forrás van: vizek jegecz tiszta, hőmérséke 31 — 32° C. (24—25 R.) A munka többi részét a menyházai fürdő gyógyhatásának részletezése képezi; a javalatok a betegségeknek népszerű sikerült vázlatával és számos egyszerű kórrajzokkal vannak 466