Orvosi Hetilap, 1866. július (10. évfolyam, 26-30. szám)
1866-07-15 / 28. szám
SS. rk. Pest. I860. Julius 15. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre írt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkisttségnél, ujtér 10. sz., és Trilián Gy. könyvkereskedésében vácziutcza Parktrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Ez évfolyama.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Korányi Fr. m. tr . Gutaütéses roham szívbajjal; értömesz a jobb oldali fej és bal oldali Sylvius-filérben. Folyt. — Kelen József tr. Bárkony gamóczok — echinococcus — a májban. — Könyvismertetés: Lehrbuch der pathologischen Gewebelehre. Von Dr. Eduard Rindfleisch. — Lapszemle. Fékezhetlen hányás terhesnél, — elvetéltetés. — A méh- és végbéldugaszok készitéséről. — A paprika rezgőrj ellen. — Apróbb szemelvények. Tárcsa: A vadhimlő-oltás Erdélyben 1865-ben. — Jelző golyófogó csengetyü-készlettel. Kovács József e. m. tartól. — A cholera-járvány. — Vegyesek. — Pályázat. Közlemények a Szt. Rókus kórház idegkórosztályáról. Korányi Frigyes m. tanár s közkórházi osztályvezető orvostól. Gutaütéses roham, a test bal oldalának teljes hüdése, a szív bal visszeres nyilaidnak szűkülete, függér billentyű elégtelenség, a gutaütéses roham ismétlődése után halál. Értömesz a jobb agyi fejütér és bal Sylviusütérben. (Folyt.) Az agyütér-tömeszülés folyamatának előrebocsátott vázlatából kitűnik, miszerint annak lényeges alkatrészei: vérrekedés (ischaemia) a tömeszült ttér elágazási területében , az ezen területbe eső agyrész működésének és táplálkozásának felfüggesztése, csakhamar bekövetkező lágyulás, visszatérő visszeres vagy áldalagos titeres vértódulás s a vértekecsek vagy vérfesteny kiedényülése. Maga a rög — mint már emlittetett — újabb rostonya lerakodás által úgy a szív mint a körzeti ágak irányában gyarapodik, s ha aztán egy beszájadzó szabad átmenetességi m ütér magasságára kinyulott, ennek árja által gyakran elsodortatik a rög csúcsa s újabb, távolabbi tömeszülésre nyújt alkalmat. A rög rostonya tartalmának töpörödése folytán a savótartalom kisajtoltatván, ez részint a vérárral tova folyik, részint fölszivódik, maga a rög pedig ez által szilárdabbá válik s ha az edényt egészen kitölti, annak falaival szorosabb érintkezésbe jó, ha pedig oldaltálló (wandständig) akkor ellapul, elszélesedik, színe csakhamar vagy egész terjedelmében megsáppad, vagy vörös és fehér pettyekkel tarkázottá lesz. az utóbbiak górcső alatt rosthálózatból állóknak mutatkoznak, melybe nagy mennyiségű fehér vértestecsek rakják le s csak itt-ott kevés haematoidin jegeczek vagy torlaszok. Vörös vértestecsek nem igen találhatók, hanem sáppadt magvak szórva vagy összetorlódva, melyek vértestecsek maradványaiként vehetők. Még tovább fejlődvén a rög , az edény bélfalával egybe tapad, sőt néha vele szorosan egybe forrad, de a nélkül, hogy ez utóbbi — legalább puszta szemmel megitélhetőleg — elváltoznék, más esetekben az egybenövés nem ily közvetlen, hanem csak szálas kötszövet húzódik az edényfaltól a tömeszhez s a szálak közt csatornaszerű hézagok maradnak, melyek vértestecsekkel telve találtatnak. A tömesz maga is egyre dúsabbá válik kötszövetben, legkésőbben központi része, s amely mértékben a kötszövetképződés az egész rögöt áthatja, szilárdabbá válik az edényfallal való egyesülése is s ha ezt egészen kitöltő, akkor az edényfalak megránczosodnak, egymáshoz közelednek, az edény egészen átjárhatlanná válik. A kötszövet átalakuláson kívül egyes ritka esetben a rögnek rákos átváltozása észleltetett, még pedig a nélkül, hogy valamely edényen kívüli rákos góczczal közlekedett volna. Máskor a rög egy száraz, porhanyó, a gümőhöz vagy genyhez hasonló dörzselékké esik szét, mely azonban savó és fösteny tartalmának aránya szerint barnás vagy csokoládészerű pépkint is tűnhetik föl, mely föstenyből, elroncsolt színes és színtelen vértestecsekből, tömecses proteinanyagból és zsírokból áll. Frerichs néhányszor kömnyed anyagot is talált benne. Ezen átváltozás — mely tüzetesen megkülönböztetendő a genyes széteséstől — azért bír nagy fontossággal, mert az ellágyult rög részecskéi könnyen tova mozdittatnak a vérár által, a rögnek így támadt hézagaiba új laza rostonya rakódik le, mely ismét könnyen elmozdítható, úgy hogy a tömeszülésnek kiapadhatlan forrásává válik. Ezen a tömesz és edény belső szervüléséből fejlődő átalakulásokon kívül még befolyással bír a tömeszült edényt környező szövetek állapota, mely szerint eresedés, üszkösödés s más átalakulások válnak észlelhetőkké magában a tömeszben. Az agyi üterek tömeszülése az elmondottak nyomán egy egészen jellegzetes, sajátos kórfolyamatot képez. Lássuk már most a tüneményeket és az ezekből alakuló kórképet, melyet a kórodai tapasztalás a folyamat megfigyeléséből kivont és hasonlítsuk azt egybe a minket foglalkoztató esettel. 1. A tömesz beszorzásának legközelebbi következménye a tömeszült üzérterületbeni vérrekedés lévén : a véringer hiánya folytán hűdés jön létre az TI 28