Orvosi Hetilap, 1866. október (10. évfolyam, 40-43. szám)
1866-10-07 / 40. szám
708 704 I vetkezik, hogy a jobboldali fejérhez könnyebben hozzájuthatunk, mint a baloldalihoz, mert ezen czélból csak a pajzsmirigyet kell kevéssé befelé vonni, míg a belső torkolati visszeret sem kell feltárni. Továbbá a jobboldali fejüzér inkább felületesebben és be a gégesíp felé helyeztetik, a szegykulcscsecsizom belső szárának háta megett, a baloldali pedig épen az említett izom két szára vagy feje között van. Különösen nevezetes a fejérnek a bolygideghezi viszonya, e tekintetben tapasztalván, hogy az említett ideg a jobboldalon az ütértől távolabb és kifelé van helyezve, míg a baloldalon az ütérhez közelebb halad, s ugyancsak az utóbbi oldalon azon helyzeti viszony nevezetes, hogy a bárzsing, mely kifelé ívet képez, s azonnal az ütér háta mögött fekszik. A fejüterek még alakilag is különböznek egymástól, mennyiben a jobb fejér 1—1 milliméterrel vastagabb, mint a bal, mely közönségesen 8 milliméter vastagságú. A hosszúságot illetőleg a bal 1 —1,5'nyival hosszabb, mennyi a névtelen ütér hossza. A fejüterek eredetére vonatkozó változatok a következők lehetnek. 1) Mindkét oldali fejér közös törzsből eredhet; 2) a jobb fejér a függér ívéből messze balfelé származhatik, még pedig mint első vagy második ér, minélfogva ekkor ferde irányban jobbfele húzódik és légcsőmetszés alkalmával sértésnek van kitéve, ily ritka esetet Bonlard észlelvén, melyben az ér a gerinczoszlop és a bárzsing között vonult jobbfelé, hogy szokott helyét elfoglalja ; 3) a bal fejütér a jobb, vagy a bal névtelen ütérből, hogy ha t. i. egy ilyen volna jelen, indulhat ki; 4) a bal közös fejütér kiindulási pontja a függér valamely szokatlan helyén, mint első, harmadik vagy negyedik ér lehet, mely utóbbi esetben a függér ívéből öt ág származik, u. m. a három rendes, s ezeken kívül a két gerinczütér, vagy a három rendes, a bal gerincz- és pajzsütér. Ha mind a két fejér a névtelen ütérből ered, akkor a bal fejér a légcsőmetszést veszélyessé teheti, mennyiben a légcsövet meglehetős magasságban keresztezik. Scarpa észlelt ily esetet, Burns pedig hármat. Ugyanezen műtét alkalmával a jobb fejütér is megsérthető, ha t. i. a névtelen ütér a gégesíp baloldala felé magasan hág fel. Burns látta a légcsövet a jobb fejér által keresztezve, mégpedig ferde irányban, az edény mintegy 2 l/4- nyira a szegycsont felső széle felett érvén el a légcső oldalszélét. A közös fejér lekötésére nézve még meg kell jegyeznünk, hogy néha még a gerinctütér is tőle származik, vagy ha a kulcsalütérből is eredne, mindazáltal a fejütér háta mögött közel száll a számára rendelt és a nyakcsigolyák haránt nyújtványaiban levő likak által képezett csatornába. A külső fejütér egyes ágai közül a változatokat illetőleg gyakorlati fontosságú : 1) a felső pajzsütér, ez a legelső ág lévén, mely a külső fejér mellső részletéből származik, eleinte felfelé irányuló ívet képez, csakhamar azonban befelé vonul s eredetinél legtöbbnyire visszéri fonat által fedezik, míg a gégeidegtől távol esik. Nem ritkán azonban ezen rendes eredettől és lefolyástól eltérést lehet észlelni, mennyiben a közös fej- tértől ered, mégpedig vagy a főosztási ponton vagy ettől 1" távolságra ; néha a nyelvütérrel közösen származik ; továbbá megtörtén, hogy a felső pajzsütér egészen hiányzik, vagy csak az egyik oldalon van jelen, vagy nagyon vékony, mely esetben az alsó pajzsütér által pótoltatik, néha szokatlanul vastag, míg máskor kettőzött, még pedig leginkább a jobboldalon. Olykor két főágra oszlik, melyek közül az egyik a paizsmirigy mellső, a másik pedig annak hátsó részéhez megy. Tiedemann észlelt esetet, melyben alsó kisebb és felső nagyobb ág volt jelen, az előbbi adta a mirígyi ágakat és a nyak hátsó ütereit, az utóbbi pedig a nyelvüteret s ezenkívül a szegykulcs-csecsizomi és némely mirígyi ágakat. Ennélfogva, minthogy az ütér már kezdeténél több ágra oszlik, a lekötést mindig az eredethez lehető legközelebb kell eszközölni, különben megtörténhetvén, hogy csak egy vagy két erősebb ág köttetik le, míg a szabadon maradt ágak által a vérkeringés fenntartatik. A pajzsütérnek a gyűrű-pajzs-szalacsot átfúró i/i— x/i'u mindig állandó, de a légcsőmetszésre vonatkozólag megjegyzendő, hogy a két felső és alsó pajzsütéren kívül még ötödik paizsütér is létezik és ez az úgynevezett Neubauer-féle paizsütér, mely legtöbb esetben a függér ívéből ered, néha azonban a névtelen ütér, vagy a közös fejérből, legritkábban pedig a belső csecsütérből, milyen esetet mind a két oldalon Gruber észlelt, két thyreoidea ima volt jelen, ez gyermeknél fordulván elő. Ugyancsak a Neubauer-féle kettős üteret Hyrtla észlelte, oly módon, hogy a jobb a névtelen ütérből, a bal pedig a függér ívéből eredett. Ezen nevezetes ütér a nyak középvonala mentében a légcső előtt fut fölfelé, vagy mint Meckel látta, a légcsővel kereszteznek, mennyiben a pajzsmirigy balkarélya felé húzódik. Ezen esetben a műtét nagy mérvben nehezítve van, mennyiben a nélkül is az alsó pajzsvisszér, mely a légcső előtt felülről le a bal névtelen visszér felé halad, útjában a garat, gége és az átellenes oldal hason haránt visszeres ágaival a légcső közepén visszeres fonatot (plexus venosus thyeroideus imus s.impar) képez, mely a műtét terét csaknem egészen elfoglalja. A felső pajzsatér rendes ága szokott lenni a gégatér, mely azonban néha magasabban a külső fejértől is eredhet, néha pedig a pajzsporcz hátsó széle közelében levő ükön át jut a gőg üregébe. Idevonatkozó esetek bonettani museumunkban, több példányban szemlélhetők. Kórtani és műtői szempontból nevezetes a jobb oldali gőgtérnek Arnold által észlelt azon esete, melyben az említett év rendes utón jutott a gőghöz, később azonban a pajzsporcz jobb lemezének bal szélén ugyan csak azon lemez és a lágyrészek között szorosan a Morgagni féle gyomor felett lefelé adott a gőg üregébe apró ágacskákat, ezután mint 1'’ vastagságú ér-törzsöcske a paizs- és gyűrüsporcz között épen a kúpszalag mellett ismét előtűnvén a paizsmirigy közép részében és a gőg kül izmaiban ágadzott el. Van még a paizsütérnek nevezetes ága, mely sohase hiányzik, a szak-paizsizom alsó vége felett a középvonal felé ferdén fut le, a társ oldalival kapszalag előtt felfelé tekintő homorú ív alakjában összenyilik. Ezen összenyilás közepéből ágacska ered, mely az említett szalagot közönségesen felső és középső harmadának határán átfúrja s gőgül nyakhártyájának alsó területén ágadzik el. Minthogy ezen ívszerű összenyílás a kúpszalag kül oldala felett fut le, azért a gégenyílás alkalmával a metszést a szalag szélességi, nem pedig magassági átmérője szerint kell tennünk, mégpedig vagy a pajzsporcz alsó, vagy a gyűrüporcz felső széle irányában. A külső fejér mellső részletéből eredő második ér a nyelvütér. Ezen mintegy 3 mm. vastag ér a pajzsütértől csekély távolságban körülbelöl 2—4 vonalnyira, vagy pedig a külső állótértől közös törzsből ered, befolyásában felfelé egy ívet képezvén, s ezután rézsutosan húzódik le és kifelé, később pedig ellenkezőleg be- és felfelé, a szakcsont nagy szarvától mintegy 3''-nyira esve, e közben a nyelvalatti ideg íve keresztedzik az érrel és a keresztedzés helyén van a nyelv visszér is. Ezen a tér lekötése az újabb időben különösen a Francziák által gyakrabban történ igy pél: Mirault erősen vérző nyelvráknál kötötte le, s kívüle Malgaigne, Amussat, Haubert sat. Az ér eleinte a szakcsont nagy szarvával párhuzamosan fut, majd pedig a porc- és alap nyelvizom között a nyelv állományába hatol. A külső fejér mellső részletéből eredő harmadik ér a külső állatér. A nyelvütérből mintegy 5'' távolságban indul ki, s azonnal a kéthasú állizom ina alatt a mélységbe, innen pedig mellfelé hajol. Néha mint gyenge ág jelentkezik, midőn csak a száj zugig ér, mely esetben a belső szemzugig hiányzó részét a haránt arczi ütér pótolja, s nem ritkán helyzete is szabályellenes, midőn t. i. az állalatti mirigy hátsó szélének barázdájában, látszólag a mirigy közepén fut le. A külső állatér jelentékeny ágát képezik az ajkak koszorús üterei, melyek közül az alsó az egyik oldalon néha hiányzik és a sokkal hosszabb és erősebben kifejlett társütér által pótoltatik, néha az ütér kettőzött, olykor pedig az arcz haránt üteréből, vagy épen a szemgödör alatti ütérből származnak. Az ajkak koszorús üterei rendesen ajkszél közelében hullámszerűen futnak, útjukban számos apróbb ágakat bocsátván az ajk izomzatához, mirigyeihez és a nyákhártyához, végre az ajkak középtáján összefolynak, összenyílást képeznek, melyből egy-két orrsövényi üzerecske ered. 40*