Orvosi Hetilap, 1867. június (11. évfolyam, 22-26. szám)

1867-06-30 / 26. szám

LI ORVOSI HETILAP. Pest, 1867. Ilófizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 f­r.; vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. m­ém Június 30. Megjelen minden vasárnap megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkentd­­ségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. Honi s külföldi gyógyászat és kertovárlat közlönye. Tizenegyedila: fl'«» I y*% . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Jendrassik Jenő t­r. Két uj szemmérészeti mód. — A lékezésrőli eszmecsere a „Loc. imper. de Chirurgie“-ben. Ambró János tr.tól. Folyt. Könyvismertetés On Addisin Disease by Edward Headlam Greenhow. — Lapszemle: Mákony a fe­kélyek kezelésénél. — Legújabb észleletek a rák gyógyítására vonatkozólag Thiersch módja szerint. — A tüdővész gyógykezelése. — A húgycső kövei és kiöblösödései. T­árcza: Rupp N. János egyetemi rector beszéde a m k. egyetem újjá alakításának 87-ik évfordulati napján. — Budapesti k. orvosegylet. — Vegyesek. — Pályázatok. Melléklet: A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 3-ik száma. Két új szemmérészeti mód. A magyar tud. akadémiában tartott értekezése nyomán, kivonatban közli Jendrassik Jenő egyet, tanár. Élettani, valamint szemészeti tekintetben is érdekkel bír azon tényezőknek, melyek a szem optikai viszonyaira lényegesen befolynak, nem csak átalánosan, bizonyos adatok alapján közvetve nyert és inkább csak középleges értékeit ismerni, hanem azok értékeit egyes esetekben élőkön is köz­vetlen mérés által meghatározni. S így részint az elmélet követelményeit igazolni vagy helyreigazítani, részint annak új irányt a vizsgálatra kitűzni s mindazáltal magának a gyakorlati szemészetnek is alapját megszilárdítani. Nevezetesen nagyobb figyelemre méltatta újabb időben mind az élettan, mind pedig a szemészet a szemteke forgás­pontjának fekvését és annak viszonyát a szemtengely hosszá­hoz, valamint a szemtengely és a látvonal közti szöghez. S bizonyára nem kevésbé kívánatos az irányvonalak kereszte­ződésének helyét — a csomó­pontnak fekvését — ismerni, még­pedig nemcsak úgy mint eddig némely átalános adatok nyomán szerkesztett minta-szemre nézve, hanem közvetlen mérés alapján élő szemben. Az e czélból eddig megkísértett eljárások azonban alig tekinthetők teljesen kielégítőknek. Eltekintve a régebben azon pontokra nézve nyilvánult hibás nézetektől, melyek majd azon pontot a szemben, melyen áthaladva a fénysuga­rak szintúgy mint az üveglencsék optikai központján keresz­tül, törést nem szenvednek, mely pont tehát az egygyé olvadva képzelt két csomó pontnak (Knotenpunkte) fogna megfelelni, összetévesztették a czélvonalak (Visk­linien), t. i. azon vonalak keresztezési pontjával, melyekben különböző távolban fekvő tárgypontok egymást a háttérben elfedik (Munke, Bartels), majd pedig nem csak e két pontot, ha­nem még a szem forgáspontját is azonos pontoknak tekin­tették (Volkmann); eltekintve, mondom ezen téves néze­tektől, melyek az azokra alapított eljárást is szükségképen meghiúsították, a később követett különféle eljárások sikere még akkor is, midőn már ama pontok körüli nézetek Mile, Knochenhauer, Stamm és Burow által helyreigazítva való­­nak, kétes maradt, a­mennyiben az azok által elérhető pon­tosság majd az eljárás hiányossága, majd bonyolódott volta miatt biztosítva nem volt. Bizonyítja ezt Volkmann') —a csomó­pontra vonat­kozó — méréseinek eredménye, mely szerint az közép érték­ben 8,93 mm, távolban a porczhártyától fekszik; miután pedig Listing számítása szerint a porczhártya hajlatának sugárhossza közép értékben csak 8 mm.-re terjed; következ­nék, hogy a csomó­pont a porczhártya görbületi központján túl van helyezve, jóllehet az szükségképen ezen pont előtt helyezendő. Egyébiránt Volkmann eme méréseinek alapját is Csak kis részben képezték azon értékek, miket ő közvetlen mérés által határozhatott meg, lényeges kiegészítésül épen azon adatok szolgálván, miket Krause az emberi szem alkatára nézve hulla szemeken tett mérések alapján közép értékben feljegyzett. Még eltérőbb a valódi viszonytól azon eredmény, mely­hez Burow*­ mérései által eljutott. Szerinte az irányvonalak kereszteződési pontja soha sem található a szemteken belül, hanem mindig előtte, még pedig annál messzibbre a porcz­hártyától, mentől távolabb a szemtengelytől fekvő pontjait a reczegnek találja a kép.3) És csak ezek voltak tudtommal az eddigi kísérletek a csomó­pont fekvését élőkön meghatározni. Miután pedig azok biztos eredményhez nem vezettek, úgy e pont fekvésére nézve nem bírunk más adatokkal, mint melyek eddig a szem sarkalatos pontjaira (Cardinalpunkte) nézve találtattak. Tudva van pedig, hogy e sarkpontok kiszámíthatók, ha is­mertetik a porczhártya két gyűtávola és szintúgy a lencséi s azonkívül a főpontok (Hauptpunkte) fekvése. Azon adatok közül, melyek az épen említett értékek felismerhetésére szükségeltetnek, közvetlen mérés által pontosan meghatá­rozható a porczhártya görbülete, a Helmholtz-féle Ophthal­mometer segítségével, de már a szemvíz törő képességét csak a szemen kívül lehet meghatározni, noha úgy látszik, hogy e nedv sem gyors elváltozást a halál után nem szenved, sem jelentékeny egyéni különbséget nem mutat. A lencse mellső és hátsó felületének távolságát egymástól, valamint ') R. Wagner. Handwörterbuch der Physiologie. Art. Sehen. s) Beiträge zur Physiologie u. Physik d. menschl. Auges. Berlin 1811. ’) Lásd az idéz, értek. I 25

Next