Orvosi Hetilap, 1868. március (12. évfolyam, 9-13. szám)
1868-03-01 / 9. szám
151 tegségeknek szigorúan különválasztandó nemét képezik, melyek igen feltűnő sajátszerű tulajdonságokkal bírnak. Ezen tulajdonságok és jellegek tökéletes ismeretével leszünk csak képesek a bujakütegeket minden esetben, bármely alakban jelentkezzenek azok, a nem syphiliticus kötegektől megkülönböztetni. Bátorkodunk azért azok részletes fejtegetését egy közelebbi czikkünk tárgyául tűzni ki. (Vége.) KÖNYVISMERTETÉS. Verletzungen durch Kriegswaffen. (Allgemeine Kriegschirurgie). Dr. H. Fischer, K. pr. Ober Stabsarzte und dirigirendem Arzte der äusseren Station d. Charité in Berlin. Nagy 8-rét. 436 l. XVkőmetszetű táblával Erlangen, Enke Ferdinand kiadása 1868. Azon nagy tökély, melyre a legújabb időben a lőfegyverek jutottak, s az iparkodás azokat még inkább tökéletesíteni, oda fogja a dolgot vinni, hogy az ütközetek és csaták sorsát azok döntendik el, mint már az utóbbi hadjárat alkalmával is a többi fegyvernemeknek igen csekély és alárendelt szerep jutott, minélfogva a háborúbeli sebesülteknél az orvosnak, ha nem is kizárólag, legalább kiválóan golyósebzéseket kell kezelni, ezek pedig a közéletben felettébb ritkán, úgyszólván csak elvétve fordulnak elő, továbbá részint a mostani tömör golyók sajátságos hosszúdad és alant barázdás alakja, nemkülönben az űrgolyók kisebb-nagyobb idomtalan töredékei oly sajátságos sértéseket szoktak eredményezni, melyek, gyakorlati szempontból tekintve a dolgot, a többi sebektől és más sértésektől különvált tárgyalást érdemelnek. Ez lehetett irányadó Pitha és Billroth tanárokra nézve, kik az általuk szerkesztett nagy gyűjtő munkába „Handbuch der allgemeinen und speciellen Chirurgie“ a tábori sebészetet is felvették, azonban erre a közben lefolyt osztrák-porosz háború kétségtelen befolyt, mert a tábori sebészet a munka eredeti tervében benn nem foglaltatott, ki pedig azt írta, Fischer H. tudor saját tapasztalatait főleg az említett hadjáratban szerezte meg, mely rövid volt ugyan, de annál vérengzőbb. Ezzel egyszersmind kimondották, hogy a szerző azok közé tartozik, kik olyan dolgokról írnak, melyeket saját maguk is átéltek, emellett azonban mások tapasztalatait megérdemlett figyelemre méltatták , s kísérleti bírálat alá vetették. Szóval Fischer H. úgy a golyósebzésekről, mint egyszersmind a sebesültek elhordásáról és a tábori kórházakról szóló igen jeles munkát szolgáltatott az orvosi közönség kezei közé. Kiknek alkalmuk volt a tábori kórházakban működni, tapasztalni fogják, mennyire kiterjed Fischer figyelme még a legapróbb tárgyakra is, melyek ott előfordulhatnak, de nemcsak a kórházi cselekvési kör van körülményesen előadva , hanem egyszersmind mindaz, mit a tábori kötöző helyeken az orvosnak tenni kell, vagy mire felügyelni kötelessége; azok pedig, kik olyan szolgálatban még részt nem vettek, ezen műben a helyes cselekvést értelmesen és szakavatottan kimutató irányadót kapnak, melyből helyes fogalmat szerezhetnek maguknak ezen ügyről egész terjedelemben, s alkalmilag tudni foghatják, hogy mit kell tenniük, ha ezen a téren netán önálló cselekvésre felhivatnak vagy a körülmények hatalma által arra kényszerítvék. Az ügy nagy fontossága Enke-t, a kiadót (Erlangen, 1868) arra bírta, hogy Fischer tábori sebészetét külön kötetben is kiadja, mert bizonyára nem sokan vannak, kik a fentebb említett igen drága és szerfelett terjedelmes gyűjtő munkát leírnák, melynek I-ső kötete 2-dik részében látott Fischer műve napvilágot, s kívánatos, hogy ezt minél többen megszerezhessék és ezen tárgybeli ösmeretek minél szélesebb körben elterjedjenek. A munkában mindenelőtt a mostani lőfegyverek és ezek hatási módja, továbbá a lősértések különböző nemei adatnak elő, a szükséges rajzok által érzékítve, mire következnek az egyes szövetek lősértései, hová a csontok, edények, idegek stb. is tartoznak. Előadatnak azon szervek sértései is, melyek üregekben foglaltatnak. Ezután jön a lősértések vizsgálási módja, hol Kovács Jr. villámcsengetyűje és golyófogója is méltányolva van. Külön fejezet van szentelve a bonyolódásoknak, melyek lősebeknél előfordulhatnak. Nagy figyelem van fordítva a lősértések kezelési módjára, úgy a csatatéren mint a kórházakban. Ezen fejezetben találjuk a 152 sebesültek hordására és a kórházak szerkezetére vonatkozó szükségeseket igen tüzetesen elmondva. —a— LAPSZEMLE. (—h—n) A könenyvilág hatásáról a vérre, ennek színanyagaira, a vérsestenyre (Haemoglobin) és a vérfestenyre (Haematin.) Koschlakoff és H. Popoff a köpenyvilágnak (Phosphorwasserstoff) a vérre, vérsejtenyélegre (Oxyhaemoglobin), a vérsejtenyszénélegre (Kohlenoxydhaemoglobin) és a vérfestenyre való hatását vizsgálván, a következő eredményre jutottak : 1.) Ha a friss vérhez annyi lepárolt vizet, 1 r. vér és 47 r. víz adunk, hogy a vérsejtengeleg elnyelési csíkjai (Absorptionsstreifen) nyilvánvalón előtűnnek, az oldatba vezetett könenyvilág a vér színét néhány percz alatt sötétebbé teszi, az élénkpiros szín sárgabarnává lesz, az átlátszóság pedig csökken. A vérsejtengeleg csíkjai kevésbé tiszták, s még levegővel való rázáskor se lesznek erősebbekké. A könenyvilág tartós behatása alatt az említett jelenségek még határozottabban előtérbe lépnek, a váróidat zöldes sárgabarna színt vesz fel, a vérsejtenyereg csíkjai pedig lassan kint enyészetnek indulnak, s másfél vagy két órai hatás után azok tisztán többé ki nem vehetők, mi mellett az elenytelenített vérsejtenynek vagy vérsestenynek csíkjai egyetlen pillanatra se lesznek láthatókká ; az ismert élenytelenítő folyadékok által azonban a köpenyvilág hatásának kitett vérben élenytelenített vérsejteny-csíkokat mindaddig észlelhetővé tehetjük, míg a vérsejtenyéleg csíkjai észlelhetők. Az előidézett vérsejteny-csíkok a levegővel való rázásra eltűnvén, ismét vérsejtengéleg jegecei lépnek fel. Néhány óra múlva a véroldatból szürke csapadék vál ki, mely felett tiszta folyadék foglal helyet. A csapadék megváltozott vérsejtekből és idomtalan szemcsés tömegből áll. A vérsejtek festenyüktől megfosztvák, szemcsések és éles határvonalúak. Ezen változatok még szembetűnőbbek, ha a vért víz helyett 1 r. borszesz és 7 r. vízből álló elegygyel keverjük össze. Ha a könényvilágot a víz által feleresztett vérbe csak rövid ideig vezetjük úgy, hogy a vérsejtengeleg jegecei még tisztán láthatók legyenek, akkor a további változatok a vérben észlelhetőkhöz hasonlók, így kevés idő múlva az elenytelenített vérsestény csíkjai előtűnnek, melyek levegővel való rázásra elenyésznek, hosszabb állás után végre pedig vérsesteny csíkjai mutatkoznak. Rostonyától megfosztott tömény vér a köpenyvilág hatásának hosszabb ideig ellenáll, mint midőn az fel van eresztve, mikor a szín cseresznyebarnává lesz. Tiszta vérsejtenyeleg oldatában ugyanazon változatok észlelhetők, melyeket véroldatban lehet szemlélni, csakhogy azok gyorsabban folynak le. A vérsejtenyéleg élénkpiros színe lassankint sárgabarnává lesz, mimellett mind a két csík mindinkább elhalaványodik, míg végtére egészen eltűn. A hatás alatt az élenytelenített vérsesteny és vérsesteny csíkjait ezen esetben sem láthatni, szóval minden akként mutatkozik, mint a véroldatnál fenntebb leírtuk. A vérsejteny szénéleg cseresznyepiros színe könenyvilág által szinte zöldes sárgabarnává lesz, a bélyegző két csík mindinkább elhaloványodik és végtére elenyész, anélkül, hogy valamikor az elenytelenített vérsejteny vagy vérsesteny csíkjai előtűnnének. Az egészen még el nem enyészett vérsesteny szénéteg csíkjai az ismert elenytelenítő folyadékok által oly kevéssé szenvednek, mint előbb nem szenvedtek. A vérfesteny ruganyos hatású oldata könenyvilág által könnyebben megváltozik, mint midőn az savanyú. Olyan oldatot haemin-jegeczeknek könenylégekben (Ammon) való feloldása által nyerhetni. Ha a könenyvilág az ilyen folyadékra néhány perczig hat, a kettős szín (dichrostikus) zöldessé változik, mely később egészen zölddé lesz, továbbá az elnyelési csík lassan kint elhalaványodik, s végtére egészen odavesz. Emellett az élenytelenített vérfesteny csíkjának fellépése szinte sohasem észleltetek. Ha köpenyvilágnak ruganyos oldatba történt vezetése után az elnyelési csík egészen el nem tűnt, akkor az élenytelenített vérfesteny csíkjai előnytelenítő folyadékok behatására még előidézhetők. Ezekből a következő folyamányokra vagyunk jogosítva :