Orvosi Hetilap, 1868. szeptember (12. évfolyam, 36-39. szám)
1868-09-27 / 39. szám
679 tapasztalánk, ez esetben is jelen van, név szerint, hogy a kedvező eredmény rövid tartamú. Ez idő szerint is jelentkeznek már betegek, kiknél hason-, vagy másalakú kiújulások léptek fel, miután csak nem rég látszólag gyógyultan hagyták el a kórodát. Hogy ez a berlini tanár betegeinél sincs másként, a természet törvényeinek egyenlő voltából, a gyógyulást követőleg rendelkezésére állott ügyeleti határidő kétségtelen rövidségéből, azon magángyakorlatomban előfordult végre néhány esetből következtetem, melyek Berlinből Bécsbe jővén, és most vannak helybeli gyógyintézetekben kezelésem alatt. Ezen esetek oly egyénekre vonatkoznak, kik bibircses és genytüszős kóralakok miatt Sublimat bőr alá fecskendősével kezeltettek, s egy időn át itt jó egészségben élvén, jelenleg genytüszős és pikkelyes bújakór alakokban, egy közülök több rendbeli csonthártyalábban (az orrüregben és sövényen) szenvednek. A bőr alá fecskendéssel kezeltek kórodámon akként tápláltalak, mint mikor a bedörzsöléseket használok, s t. ügyfeleim előtt e lapban tett közleményeimből is ismeretes, hogy én betegeimet lehető jól táplálva és ésetrendi szempontból kellően ápolva óhajtom látni. A betegek küleme a kezelés ideje alatt csakugyan javult, s tanítványaim bizonyára örömmel szemlélték azok jó egészségét. A szóbanforgó gyógymód eredménye e részben nem különbözik bármely más czélszerűen vezetett higany szerelésétől. Ha azonban már előlegesen is határozottan és irányadólag akarnék az általam ismert bujakóri gyógymódok sikere felől nyilatkozni, sajnálkozva volnék kénytelen újból lemondani a bőr alá fecskendősekre vonatkozólag táplált reményeimről. A gyógymód egyszerűsége, biztossága és pontossága folytán igen csábító, a használt szer alkalmazásának ellenőrzése, mi főleg nyilvános intézetekben a legterhesebb körülmény, teljesen hatalmunkban van, azt nem is említve, hogy a kérdéses gyógyszer aránylag igen olcsó. Mindezek daczára már ma is meg vagyok azonban győződve, hogy a bedörzsölési gyógymód használata mellett az eredmény gyorsabban áll be és megbízhatóbb tartamú. Főleg súlyosabb esetekben perczig sem haboznám, hogy a két gyógymód közül melyiknek adjak elsőséget, másrészt ismereteink mai álláspontján kísérletekkel a lehető legkevesebb időt szabad elvesztegetnünk a bujakór gyógykezelésénél, legkevésbé a magángyakorlatban, hol a bőr alá fecskendős mint „műtét“ a nélkül is idegenkedés tárgya lehet. A kórodáknak és más nyilvános intézeteknek ellenkezőleg hivatása ily kísérleteket tenni, s e hivatásnak megfelelőleg kórodámon is folytattatnak azok. Ezenfelül még egészen tüzetes egyes kérdések is léteznek, melyek megoldásra várnak, név szerint : a befecskendések hatása nagyobb terjedelmű beszűrődések, gummás képletek, lábterületek, fekélyek stb. közvetlen szomszédságában; — dajkáknál, terheseknél és gyermekágyasoknál; — kísérleteket kell továbbá tennünk a befecskendésekkel összekötött bedörzsölésekkel stb. Ezen és más kérdések még mindig elegendő anyagot szolgáltatnak további észleletekre, melyeknek eredménye későbbi közleményem tárgyát képezendi. 680 A meleg-kifejlés heveny körfolyamatoknál s annak értékesítése jelzési, jóslati és gyógyjavalati tekintetben. A pesti kir. egyetem belgyógyászati korodáján tett saját észleletébe alapítva, írta Szaniszló Albert. (Vége). Mi a hőfejtésre csökkentőleg ható szereket illeti, ezeknek egész sorozata létezik. Mint szoros értelemben vett gyógyszerek a kínai, gyüszünke, növény- és ásványsavak legelterjedtebb alkalmazást nyertek,míg más hatányok közül a megfelelő étrendet, hideget, vérvételt említhetjük. A vérvétel különösen lobellenes irányzatú, s csak közvetve, mennyiben a lobfolyamatot mérsékli, hat a lob által előidézett láz csökkentésére. Az ásványsavak közül leginkább a sósav, vilanysav és kénsav, a növénysavak közül pedig a borkősav és czitromsav alkalmaztatnak. Mindezek az állati hő lefokozására kisebb-nagyobb mérvben befolynak, a beteg alanyi hőérzetét, szomját csilapítják, s a közérzetre nézve viszonylagosan kellemes befolyást gyakorolnak. Az ásványsavak pedig nem csak hisítőleg , hanem a szervezet zsongjára emelőleg is működnek. Nem akarom itt egyenként felemlítni az eseteket, hol mi ezen szereket alkalmaztuk, csak átalában említem meg , hogy belgyógyászati kórodánkon mindazon esetekben , hol a hőkifejtés rendesfelettinek találtatott, ezen savakat alkalmaztuk, ha más körülmények ezt ellen nem javalták, vagy a kór, s ennek tünetei más szerelést nem igényeltek. Adtuk pl. hagymáznál, himlőnél, orbáncznál stb. mindaddig, míg a hőkifejtés rendessé lett, midőn a kór megszűnt; legtöbb esetben részint az emésztés előmozdítására két szénsavas szikéleget, részint a szervezet zsongjának emelésére kínait nyújtottunk. Nem azt mondom ezzel, hogy kórodánk vényei mindig csak ezen savakból és az utóbb említettem két szerből állanak. Ott, hol az illető kórnak közelebbről savait szerelés felel meg, ott az sohasem mellőztetik, de hol egyebet tenni nem lehet, mindenesetre nem felesleges, sőt szükséges az említett savak által a hőkifejtésre hatni. Alkalmazzuk mi ezen szereket részint magukban, részint más szerekkel egybekötve pl. tüdőlábnál, hol egyszerre köptető és hűsítő hatást akarunk elérni, adjuk ezen savak valamelyikét hánytatógyökér forrázatával. Hogy az említett savak közül melyik alkalmaztassák, az a különféle viszonyoktól függ, pl. hagymáznál, hol a véredények lazasága stb. van jelen, az ásványsavakat dicsérik. A maga ezen savaknak szinte a kór körülményeitől, a hő fokától feltételezett. A gyüszünke különösen előnyt érdemel ott, hol a nagy hő csökkentése mellett, a szívműködés lassítása is czéloztatik, így igen czélszerű annak alkalmazása a tüdőlob első szakában, hol mindkét említett tünet jelen lenni szokott. A kínal alkalmazását illetőleg érdekes példát hoztam fel : nagy adagokbani alkalmazása köztudomás szerint a váltóláz sajátlagos szerét képezi. De javulva van az minden esetben, hol bár a váltólázat biztosan meghatározni nem tudjuk, de a hőkifejlés oly nagy ugrásokat mutat, minőket a váltóláznál észlelünk, továbbá bármely heveny karnál, hol a magasra emelkedett, vagy szokatlan hoszú ideig tartó fokozott hőkifejlés veszélylyel fenyeget. Ily esetekben némelyek néhány óra lefolyása alatt egy, másfél, két terecs kínait is nyújtanak, mi ily nagy adagokat soha nem adtunk, legfeljebb pár óra alatt 10—12 szemért. A hideg a gyógytan terén egyike a leghatályosabb szereknek. Alkalmazása igen kiterjedt. Helybelileg mint fájdalomcsillapító, a nagymérvű vértódulást gátló, lábellenes szer alkalmaztatik, a szervezettől meleget von el, az összehúzódást elősegíti, a véreloszlást kormányozza, s nagy terméjű alkalmazásánál a szívműködést mérsékli. A belgyógyászat terén mint hideg borogatás, lepedőzés és leöntés használtaik leginkább. Mint hideg borogatást, nem említvén annak lobbellenes használatát, kórodánkon alkalmazzuk a fejre, különösen hagymázosoknál, mely esetben az mint fájdalmat csillapító, mint a fejközi vértorlódást gátló, mint meleg elvonó szerepel. Hogy ezen meleg elvonás helybelileg csakugyan megtörténik, azt senki se tagadja; de ha felvesszük, hogy a test egyes részei szoros összefüggésben állanak kivált az edények útján, bizton állíthatjuk, hogy a fejre alkalmazott borogatások a test átalános hő