Orvosi Hetilap, 1868. október (12. évfolyam, 40-43. szám)

1868-10-25 / 43. szám

Tartalom. Balogh Kálmán tr. Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szervezetre. IV. Derenykészitmények (Praeparata cerii). — Plihál Ferencz tr. A méh bántalmairól. Seyfert prágai tanár előadásai nyomán. (Folyt.) — Könyvismertetés. Traité de thérapeutique et de matiére médicale, par A. Trousseau et H. Pidoux. — Lapszemle. A hagymáz, cholera, dögvész, sárga láz, vérhas, váltólázak és a kórházi feneszalagoknak tulajdoníthatók-e, melyek erjesztőkként szerepelnek. Apróbb szemelvények. Tárcza. A szakképzettség az orvosi tudományban. — Békésmegyei orvos-gyógyszerészegylet. — Vegyesek. — Pályázat. M e 11 é k 1e t: „A Szemészet“4-dik száma. ORVOSI HETILAP. B&fizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félvéte 4 frt. 50 &?., videken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Pest, 1868. mmf. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. October 25. Honi s külföldi gyógyászat és kórtvázlat közlönye. f .» 1 .« . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Kísérleti tanulmányok a mérgek hatásáról az állati szervezetre. Balogh Kálmán ny. r. tanártól Pesten. IV. Derenykészitmények (Praeparata cerii). Simpson a kénsavas cerenyt (cerium sulfuricum) kiváltkép terhesek idült hányása ellen használta, még pedig elegendő sikerrel, abból oldatban V* — 2 szénért adván be; de annak daczára, hogy ezen szert nagy tekintélyű tudós ajánlotta, a cerenykészítményekkel azontúl se a betegek ágyánál, se pedig egészséges élő állatokon mindeddig kísérletek nem történtek, vagy legalább, mennyiben én tudom, nem közöltettek ; minthogy pedig a dolog megérdemli, hogy ezen készítmények ismeretlen hatásának módja megállapíttassék, czélszerűnek tartottam ezen czélhoz néhány kísérlettel hozzájárulni. Kénsavas cerenyélecset (cerium sulfuricum oxydulatum), kénsavas cerenyéleget (cerium sulfuricum oxydatum) és sóskasavas cerenyelecset (cerium oxalicum oxydulatum) használtam, mely sok mindannyian E. Merck darmstadti kitűnő vegytani gyárából kerültek ki. A kénsavas cerenyelecset édeses fanyarizűnek találtam, s belőle vízoldatot készítettem, melyből tíz köbcentiméter épen egy gramme kénsavas cerenyeleget tartalmazott. Délutáni 4 óra 28 perczkor nagy kecskebéka hátbőre alá egy köbcentiméter oldatban egy decigramme (körülbelül ló szemer) kénsavas cerenyelecset fecskendeztem. Közvetlenül a befecskendés utánni időben az állat még igen élénk volt ugyan, s hol ugrándozott, hol pedig ült; hátsó végtagjai azonban már 4 óra 30 perczkor nagy mértékben elernyedtek, s midőn testével idestova csúszott, vagy mellső lábaival magát előre vetette, azokat nagyon nehezen vonszolta maga után. 4 óra 32 p. többé nem ugrasott, s még az asztalra tett ütésre se mozgott, noha ez testét erősen megrázkódtatta. Mélyen légzett ugyan, de sokkal ritkábban. Ez volt a só hatásának netovábbja, mert a béka már 4 óra 33 perczkor néhány gyenge ugrást tett; 4 óra 35 perczkor pedig hátsó végtagjaival időnkint kilökött, azokat hosszasan kinyújtva tartotta, majd pedig magához vonta, sőt rövid ideig guggolt is; tagjai teljes használatát azonban sokáig nem tudta viszszanyerni, mert még 4 óra 38 perczkor is, ha hátára fektettem, ezen maradt, s ritkán, de mélyen légzett. 4 óra 41 perczkor, midőn a légzés gyorsulni kezdett, 57 légvételt számítottam. 4 óra 44 perczkor az állat még mindig jókora mértékben felhüdött volt, minthogy azonban izmai úgy az ezeket közvetlenül, mint a környi idegeket érő villamos ingerekre összehúzódtak, fel lehetett venni, hogy az izmok elernyedése az idegközponttól függ, s úgy látszott, hogy mindenelőtt a gerinczagy támadtatott meg hátulról mellfelé vezető irányban. Ezen béka szabadon volt, mely állapot elkerülhetlenül szükséges, ha valamely szer adagolásakor az akarattól függő mozgások mikénti történését akarjuk észlelni; minthogy azonban a légvételek és szívlökésekre vonatkozólag pontos számításokat akartam tenni, a békát, hátára fektetve, lábainál deszkácskához kötöttem, a mellkast pedig olyképen kilékeltem, hogy a sértetlenül maradt burkon át a szív lüktetéseit tisztán látni lehessen. Midőn a béka fel volt kötve, s a műtétés megtörtént, pontban 4 órakor a perczenkinti légvételek száma 37, míg a szívlökéseké 62 volt. 4 óra 6 perczkor az előbb említett oldatból a ház bőre alá egy köbcentiméter fecskendeztetett. Úgy a légvételek, mint a szívlökések csökkentek, mennyiben 4 óra 44 perczkor 25 légvétel és 49 szívlökés, 5 óra 8 p. 18 légvétel és 40 szívlökés számíttatott. Ezután a kénsavas cserenyélecs hatása alábbhagyott, mennyiben úgy a légvételek, mint a szívlökések szaporábbak lettek. 7 óra 35 perckor a sekély légvételek száma 41-re ment, minélfogva a műtételelőttiek mögött még jól hátramaradt. A mondottakból úgy látszik, hogy a kénsavas cerenyélecs lenyomó hatása a légzési központokra is kiterjed, valamint hogy a szív mozgató idegeinek központjára szinte befolyással van. Megkísértettem a békákat kénsavas cerenyélecscsel megölni, de ez még egy gramme felhasználása mellett sem sikerült, tettem légyen bár ezen sót akár az állat hátbőre alá, akár pedig a gyomorba. A kénsavas cerenyéleg savanyús fanyarizű, s belőle ugyanoly oldatot készítettem, mint ez a kénsavas cserenyélecsnél meg van említve.43