Orvosi Hetilap, 1869. március (13. évfolyam, 10-13. szám)

1869-03-07 / 10. szám

147 a gát táj­on a mélyben véghezvitt műtétesek alkalmával, mint ezt M­a­­­g­a­­­g­n­e J. F. és Lenoir N. állítja. A visszéri tömkelegnek és a Santorini-féle düllmirígyi öbölnek a dül­lmirígyi-húgycsői visszéri övvel kétoldali szarv­vá való egyesülése, valamint azok fekvése az illető szervek közül, adatul szolgálhat a visszérlok tünetei megfejtéséhez, melyek a húgyhólyag, düllmirigy, húgycső genyedése, feké­­lyedése és sípolyképződések jelenlétekor fellépnek, s fájdalom, hogy utánuk nem egyszer nyílik alkalom szétágazó értömülé­­sekből (thrombosis) és genyvéri tünetekből álló következmé­nyeiket a hullán nemcsak ezen visszéri gomoly körében, hanem még az ebbe bejövő és ebből kimenő visszerekben is találhatni. Ezen visszéri gomoly visszereiben helybeli alvadékokat némelykor akkor is találtam, midőn a húgyhólyag, a düllmi­rigy és a húgycső nem volt megbetegedve; továbbá azokban visszérkövekre is akadtam, kivált pedig előhaladt korban el­hunytaknál, mint például Magyarország egykori nádoránál, boldogéit József főherczegnél (1847 január 19) és ezen egyetem nagyságos kormányzójánál, boldogéit Márkfi Sá­muelnél (1861). Az ilyen helybeli alvadékok Führer F. szerint a szálacs gyakoribb bevezetése után is keletkezhetnek, s az ekként létrejött érdugulás körülmények szerint némely­kor halálos kimenetelű is lehet. Úgy gondolom, hogy az elősorolt bajok távoltartására ezen visszéri gomoly, s a belé menő és belőle kijövő vissz­­erek vérének annak idejében történő kiürítésétől sokat vár­hatni, miáltal azok vastagságának a vérbocsátásnak megfe­lelő kisebbedést éretnék el, s egyszersmind a lehető vérbő­ségnek eleje vétetnék. Azon esetekben is, melyekben ezen visszéri gomoly kö­rébe eső műtétek­ behatások történnek, olyan előrebocsátott vérürítés hasznos lehet úgynevezett pozsgás és izmos egyé­neknél, minthogy ilyenkor ezen visszerek átmetszetésük után bizonyára csekélyebb körfogatúak, mint egyébként, lennének, minélfogva a fentebb említett veszélyek ily körülmények kö­zött hasonló mértékben csökkennének. Ilyen vérbocsátásra két helyünk van, melyet a tájrajzi viszonyok ajánlanak. Azok egyike a hagyma-merevencsi há­romszög táján van, így tehát a borok mögött az egyik vagy másik oldalon, mely helyen a belső fantáji fonat által a visszéri gomoly élőiről és alulról kiüríthető lenne; — a má­sodik hely a végbél mellső falán, a düllmirigy magaslatán van, hol a visszéri gom­oly a középső végbéli visszérfonattal összekötő visszerek útján hátrafelé kiüríthető, mely helyről H­y­r 11 J. mondja „pióczák által, melyek végbéltükör segé­lyével a végbél mellső falára alkalmaztatnak, a düllmirigyi fonat kiürítését eszközölhetjük.“ Kalabár babbal kezelt keresetek. I. Állderme (trismus) és átalános derme (tetanus), — kalabár bab festvényének adagolása, a gyógyulás. Schmitt J. B. Jr., Münstermaifelden, a következő esetet közli: A. J., gyenge nyolcz éves leány, zord idő alkalmával késő este szabadban tartózkodott, következő nap pedig, noha magát rosszul érezte, s gerincztáji fájdalmakról panaszkodott, két órányi távolságban levő helyre vitetett, mely úton oda és vissza gyalo­golt. Következő éjszaka, június 29-kén, mihelyt szemeit behányta, sikoltással felébredt, ez pedig egymásután minden éjszaka, sőt ké­sőbb nappal is ismétlődött. A beteg tarkójában, hátán és végtag­jaiban fájdalmakról panaszkodott. Közlő a beteget július 4-kén látta, ki mereven tekintett, s állait csak bajosan tudta egymástól eltávolítani. A nyelés igen nehezen történt. Minden érintés kelle­metlenséget okozott, s helyéből kimozdulni nem tudott, ha pedig fekvésének változtatása megkísértetett, élesen felkiáltott. Arcz-, tarkó- és hátizmai merevek voltak. Perczenkint 140 gyenge érlö­kés számíttatott. Vizelete vörösen nézett ki, míg a bőrt nyirkosnak találták. A beteg két óránkint tizenkét centigramme higanyhalva­­csot (calomel) kapott, gerinczoszlopa hosszában pedig szürke higa­nyos kenőcs (unguentum hydrargyri cinereum) dörzsöltetett be. A nyak és az áll gyapottal beburkoltatván, egészben véve izzasztó eljárás követtetett. Estefelé néhányszor görcsös rohamok léptek fel, s a fogak egyszerre oly hevesen szoríttattak egymáshoz, hogy a nyelvszélek többször megsértettek, továbbá hátderme, a karokban és szárakban pedig dermeszerű és rángó görcsök léptek fel, Júdius 5-kén. A görcsös rohamok éjszaka gyakoriabbak let­tek, s másnap reggel oly szaporán következtek egymásután, hogy már alig volt félórai szünet. A hát és nyak a rohamokon kívül is fakeménységű volt, s az állak egymáshoz szorosan záródtak. Hat adag higanyhalvacsra székürülés nem következett. Ekkor a közlő elhatározta, hogy a kalabárbab adagolásához folyamodjék, melyet Watson E. Jr., Glasgow-ban erőszaki derme (tetanus traumaticus) két esetében 11, illetőleg 13 éves gyermeknél jó sikerrel használt, ezek egyikének kivonatot, míg a másiknak festvényt rendelvén. A közlő következőleg készült festvényből rendelt : Bp. Fabarum Calabar contusarum drachmam unam. Affunde : Spiritus vini rectificatissimi drachmas sex et sentis. Stent per octo dies, dein filtra. Ebből óránkint tíz csepp adatott be, mire csakhamar javulás következett, mennyiben, a rohamok gyengébbek és ritkábbak let­tek, s ötven csepp bevétele után végképen megszűntek, mindamel­lett tíz cseppnek óránkinti adagolása folytattatott. Este erős izzadás következett be, mi egész éjszaka tartott. A gyermek ennek nagyobb részében csendesen aludt, s karizmai csak néha rángot­­tak. 120 érlökés. 6- scán. — Az izmok merevsége nem változott. Éjszaka a cseppek csak akkor adattak, ha a gyermek magától felébredt, reg­­gelenkint azonban minden órában ismét tíz csepp adatott Minde­mellett 11 órakor ismét görcsös rohamok jelentkeztek, melyek mindinkább erősödtek és szaporábbak lettek, míg végtére 1 órakor előbbeni erősségüket elérték. Ezután tíz csepp minden fél órában adatott, mire csakhamar jelentékeny javulás következett, s a foly­tonosan gyérülő rohamok néhány óra elteltével teljesen abbama­radtak. 7- kén.­­ Az éjszaka jól folyt le, a gyermek több óráig csen­desen aludt, s alvás közben karja csak néha rángott. A festvény nappal óránkint tíz cseppjével adatott, s egészen gyenge görcsös rohamok csak néha mutatkoztak. Az izmok merevsége még mindig ugyanaz volt. A gyermek a vizelésre folytonosan ingereltetett , a húgy azonban halaványan nézett ki. A szájban bővebb nyálka el­választás tapasztaltatott. Bélürülés nem történt. A felfúvódott has fájdalmasnak találtatott. Csőre után székelés következett, mire a fájdalom enyhült. Folytonosan erős izzadás, 120 érlökés. 8­ kán. — A beteg egész éjszaka aludt. Az izmok merevek, de görcsös rohamok nem léptek fel. Két óránkint tíz csep adatott, 9- b­en.­­ Nappal három óránkint tíz csepp nyujtatott, minthogy azonban a rohamok estefelé újra mutatkoztak, még pedig mindinkább erősebbekké váltak, óránkint ismét tíz csepp adatott, mire csakhamar javulás következett, s éjfél tájban a gör­csök egészen félbeszakadtak. 10- kén. — Az izmok merevek, semmi görcs. Nehéz nyelés. Két óránkint tíz csepp. 11- 14-kén. — A görcsök kimaradtak, a beteg azonban alvás közben összerázkódott. A tarkó- és hátizmok merevsége kevéssé alábbhagyott, de az állak még mindig egymáshoz szorultak, mi miatt a gyermek csak bajjal tudott néhány csepp vizet lenyelni. Minden második, azután pedig harmadik órában tíz csepp festvényt vett be. lb-b­en. — A festvény adása abbahagyatott, de erre délután 14.

Next