Orvosi Hetilap, 1869. november (13. évfolyam, 45-48. szám)

1869-11-21 / 47. szám

788 784 erélyesen felléptek, kikészítettem az ülideget, s ennek villa­mos izgatása mindenkor rángást eszközölt, tehát hűdve nem volt. 4. Eldönteni óhajtottam azt, váljon az izomremegés, mely a kalabármérgezésnél mindenkor fellép, az idegközpont vagy az idegvégződések közvetítése által jön-e létre: legyen a befolyás, melyet ezek szenvednek, akár h­űdítő akár izgató. Ily czélból 4 nyúlnál a gerinczagyat teljesen átmetszettem a 2-ik ágyékcsigolya táján, alá-felé elroncsoltam, s csak ezután alkalmaztam a mérgezést. A jellemző izomremegés mindenik esetben beállott és oly mérvben, mint az más eset­ben történni szokott: a roncsolás alatti részekben úgy, mint a felettiekben. E kísérletek oda mutatnak, hogy az izomre­megés nem az idegközpontra való hatás eredménye. 5. Most az idegvégződésekre fordítottam figyelmemet, mire nézve kalabár- és curaremérgezéseket tettem ugyan­azon állaton. Egy esetben a nyúl curareval láttatott el, mennyi elégséges volt hűdés létrehozására, a láták kitágulá­sára, s azután kalabár kivonat fecskendeztetett be. Erre az izomremegés beállt, a láták megszűkültek, majd ismét cu­rare adatvan, a remegés az élettel együtt nemsokára meg­szűnt. Más esetben előbb a kalabárvonatot alkalmaztam, s midőn erélyes izomremegés és látaszűkülés állt be, curare befecskendését vettem foganatba, mire a láta háromannyi, az izomremegés mindig kisebb fokú lett, s a halállal meg­szűnt, holott e remegés a pusztán kalabárral történt mérge­zésnél még a halál után is szokott tartani. Számosabb kísérleteket tettem e két méreggel ugyan­azon állaton, melyeknél mindenkor az észleltetett, hogyha az állat előbb curareval mérgeztetik meg,annyira, hogy tagjai hűdöttek lesznek, s ekkor vétetik foganatba a kalabár alkal­mazása : az izomremegés beáll ugyan, de csekélyebb fokban, a halállal megszűnik, s a curare hatása által létrejött láta­­tágulatot szűkülés követi. Ott pedig, hol a kalabár alkalmaz­tatok először, a szűkült láták a curare hatása által kitágul­nak, s az izomremegés a halállal szinte megszűnik. Termé­szetes, hogy e két méreg ellentétességének észlelése sok ne­hézséggel jár, mivel bajos dolog az először alkalmazott mé­reg adagát úgy eltalálni, hogy annak hatása határozott tü­netekben nyilvánuljon, s egyszersmind a másik méregnek is tér maradjon fenn. S nem egyszer megtörténik, hogy a máso­dik méreg alkalmazásánál az állat elhal, mielőtt annak ha­tását észlelni lehetett volna. Ott azonban, hol az adagot kellen eltaláltam, mindig tisztán feltűnt az ellentét, mely a két méreg hatása között létezik. Ennek folytán, miután a curareról ismeretes, hogy ez az idegvégződésekre hat, s pedig hihítőleg, bátran következtethetjük, hogy a kalabár­­bab kivonata, mint a curareval ellentétes, az idegvégződé­seket izgatja, s az izomremegést ezen izgató hatása által eszközli Látni való az itt felsorolt különböző kísérletekből, hogy a kalabárbab kivonata az idegeket nem hüdíti, mint ezt Fraser és mások állítják, hanem azokra izgatólag hat, mit a curareval tett kísérletek positive, a fentebbiek pedig negatíve bizonyítanak. Bizonyítja ezt azon nagyfokú nyál­­elválasztás is, mely a kalabármérgezés egyik jellegző tünete , mert azon idegek, melyek a nyálelválasztásra befolynak, csak izgatás által képesek fokozni ezen működést. Ha eszerint mint izgatót vesszük fel a kalabárkivonat hatását, mit e kísérletekkel szemben másként nem tehetünk, akkor meg van fejtve előttünk a könny- és nyálmirigyeknek, s a beleknek nagyobb mérvű elválasztása. A szívverési és légzési működések szaporodott voltát itt szintén izgatási fokozottságból kell származtatnunk. A látaszűkülés a kör­­izomzat idegeinek ingereltetése által jön létre, mire nézve különösen is kimutattam, hogy a sugárrostok idegei küdve legkevésbé sincsenek. A létrejövő tüdővizenyőt úgy értelme­zem, hogy a test minden izmai, tehát a légzési izmok is a folytonos rángó remegés által működésükben gátolva lévén, a vér a tüdőkből nem folyhat el oly szabályossággal, mint ez ép viszonyok közt történni szokott, s ezáltal a tüdőkben vérpangás jön létre; továbbá a tüdősejtekben a hiányos lég­csere folytán a légritkulás nagyobb, mely körülmények elég­ségesek a tüdővizenyő kifejlesztésére. Hogy az izmok rendes működésüket, helyváltoztatási képességüket elvesztik a ka­labármérgezésnél, ez is összefér a kalabárkivonat izgatótu­lajdonságával, melynek folytán vagy az idegvégződések el­vesztik azon képességet, hogy az életműködésekhez megkí­­vántató idegfolyamot vezessék, vagy az izmok annyira ki­merülnek, hogy e behatás felfogására képtelenekké lesz­nek. Mi az izmok i­ránga remegését illeti, ez a mozgató ide­gek végződéseinek izgatása által jön létre, mit a curareval és calabárbabbal együttesen tett kísérletek különösen bizonyí­tanak. Még egyszer tehát visszatérve a jelen czikk kezdetén feltett kérdésre, állíthatjuk, hogy a kalabár ható­anyaga ki­zárólag izgató méreg, s mint ilyen idézi elő a leírt tünete­ket. A látaszűkülést akár helybeli, akár általános alkalma­zásánál a körrostok idegzetének izgatása által eszközli, s ál­líthatjuk, hogy a curarenak ellenlábasa. V. A kalabárbabnak gyógyászatbani alkalmazása eddig elé igen kis térre szorítkozik. Pár esetet olvastam, hol, erősza­kos behatás folytán a szemrekesz előre esvén, kalabár oldat becseppenése kitűnő sikerrel volt alkalmazva. Helybelileg alkalmazható ez mindazon esetekben, melyekben a láta szű­kítése czéloztatik, s annak hatása, hacsak az oldat, melybe papír mártatott,nem nagyon híg, soha ki nem marad, s 10 — 12 percz alatt következik be. Általános hatására nézve eddig sebzési és csúzos der­­ménél, továbbá nyavalyatörésnél, vndatáncznál és stryeh­­ninmérgezésnél vétetett igénybe. Schmidt Jr., Münstermai­­feldben csúzos állgörcs és derménél következő vény szerint alkalmazta: Bp. Fabarum Calab. cont.gramm. 18,75, affunde spir. vin. rectif. gramm. 120 ; stent per diem. filtr. ad gramm. 90,3 óránként 10 cseppet.Az ő leírása szerint az izmok több napokon keresztül merevek maradtak ugyan, de a nagyfokú görcsös rohamok elmúltak, majd a kalabár félretétele után ismét felléptek, s alkalmazására mindig megszűntek. Watson Jr. — Edinburgh — két ízben sebderménél vette haszná­latba a kalabárt, s szerinte az izmok a festvény vételére szembetűnőkig elernyedtek. Ugyancsak neki állítólag strychnin-mérgezésnél nyújtott jó szolgálatot. Mi módon jön létre a kalabárnak kedvező hatása a der­­méknél, vagy egyáltalában ennek tulajdonítható e valami a kedvező sikerből, nem lehet könnyen eldönteni, annyival in­kább nem, mivel a derme lényegét, közvetlen előidéző okát nem is ismerjük. Lehet, hogy az izmoknak azon görcsös összehúzódott merevségét némileg mintegy feloldja e szer.

Next