Orvosi Hetilap, 1870. november (14. évfolyam, 45-48. szám)
1870-11-06 / 45. szám
755 756 kosár emelésénél kicsúszván, jobb oldalára esett; ezen esés folytán egy óráig tartó öntudatlan állapotba jutott, s ebből felocsúdva, szédülési érzet és egész testében reszketegség maradt vissza, mely kórtünetek egész mostanig fennállottak. A beteg azóta gyengébbnek érezte magát, s kissé hoszszabb járás vagy munka után lábai kifáradván, leülésre kénszeríttetik; tápláltsága csak keveset szenvedett. Ezen állapot tartott f. é. julius haváig, midőn egy reggel felébredve, szemeit nem tudta felnyitni, fejfájást érzett, szédülése és reszketése nagyobbak. Néhány óra eltelte után azonban jobb szemhéjai ismét visszanyerték teljes mozgékonyságukat. Kezelésem alá csak aug. hó 6-án küldetett a következő kórképpel: az elsoványodott és petyüdt izomzatú betegen legszembeötlőbb tünetként az általános reszketés mutatkozott, mely őt kezeinek használatában és járásában kissé akadályozta; végtagjaiban nagy gyengeségről panaszkodott. Érzése mindenütt rendes. Fejfájása a felvételkor megszűnt volt,s csak kisfokú szédelgésről tett említést. Beszéléskor időnkint hebeg. A bal felső szemhéj zárva van, s a szemtekét teljesen fedi ; semmi akaratlagos mozgásra se képes. A bal szemteke, hossztengelyével kifelé irányulva, rögzítve van, s csak ki és némileg ferdén felfelé bir némi mozgékonysággal. A bal arcz izmai (a rágizom és röpizmok kivételével) petyüdtebbek és kissé lelógók, az arcz barázdái ez oldalon elsimulják, az arczjáték megszűnt, s nevetésnél a szájszeglet csak jobb felé tér el. A nyelcsap balra elhajolt, s a baloldali lágy szájpad mozgása az ellenoldalihoz mérten tetemesen csökkent. A nyelv kinyújtáskor balra tér el. Az ízérzetre nézve se a nyelvgyökön, se a csúcson nem találtam eltérést. A hűtött izmok villamos összhatékonysága se az átterjedő, se az állandó áram iránt nem mutatott eltérést. A szemtükörreli vizsgálat, melyet Siklóssy Jr. volt szíves végezni, negatív eredményt mutatott, csakis a bal láta volt kissé tágult, s a fénybehatásnál érzéketlen. Ez esetben épen nem volt nehéz a baj központi voltát felismerni. A fejfájás, szédülés, általános reszketés, gyengeség, hebegés mind olyan tünetek, melyek alapján jogosultan gondol az orvos az agyban fészkelő kóros folyamatra, hozzátéve még a villamos vizsgálat eredményét, a kórismét központi bántalomra biztossággal felállíthatom. A leírt tünetekből már tudva lesz, hogy ez esetben a bal szemmozgató ideg és bal arczideg teljes hűdésével, s a bal nyelvalatti ideg felhűdésével van dolgunk. Itt azon fentebb említett körülményt, miszerint a nyelcsap és lágy szájpad csak a térdhajláson vagy afelett ülő hűdési okok mellett vannak bántalmazva, azonnal lehetett értékesíteni; továbbá azon lelet, miszerint a nyelv ízérzete nem szenvedett, határozottan mutatta, hogy a hűdési okoknak a térdhajlat felett kell lennie. Ez esetben a legtöbb valószínűséggel bír, hogy a gócz azon helyen fészkel, hol a mozgató agyidegek eredő pontja van,a nyúltagyban a vágány mellett, mégpedig a jobb oldalon, míg a hűdési ok alkalmasint vérömleny. Én a villamos kezelést javulva láttam, s azonnal meg is kezdtem az agy villamozását állandó árammal akként, hogy 20 Daniel-féle elemből jövő áramot vezettem a fejen át; ezenkívül a szem- és arczizmait helybelileg is izgattam. S íme, ma a beteg szem- és arczizmai tökéletesen az akarat befolyása alatt állanak; az arezredek rendesek, beszéde akadálytalan, a nyelv kinyújtásnál alig tér el észrevehetőleg, s a lágy szájpad mozgékonysága visszatért; ereje javult, a reszketés pedig alábbhagyott. Nagyon valószínű, hogy az agybeli vérömleny részben felszívódott, s e felszívódást talán a villamos kezelés siettette. Azt, hogy a még visszamaradt ömlenynyel mi történik , váljon nem állanak-e be másodlagos elváltozások, vagy nem történik-e új vérkiömlés, e percben eldönteni nem lehet. A környi arczideghűdések kezelésénél természetesen főfigyelem a hűdési okra fordítandó, s ha az oly bonczi változásokat idézett elő, melyeket nem áll hatalmunkban eltávolítni, akkor a jóslat nem lesz kedvező. Csúzos vagy erőművi hűdéseknél ismét a bántalom kiterjedése lesz irányadó; ha az arczideg környi ágai vannak csak bántalmazva, úgy néhány hét alatt minden kezelés nélkül teljes javulás szokott beállani; mélyebben fészkelő bajnál azonban a lefolyás mindig hosszadalmas, úgyhogy az eddigi tapasztalatok alapján határozottan állíthatom, miszerint a hűdött idegekben a vezetési képesség a legkorábban 2—3 hó alatt, néha azonban sokkal hoszszabb idő múlva tér vissza, s fájdalom, ezen viszonyon a villamos kezelés se képes sokat változtatni. Némely szerzők említést tesznek gyors javulásról a villamáram alkalmazásánál, de azon esetekben úgy látszik a gyógyeljárás a bántalom fenállása utolsó szakában kezdetett meg, midőn az idegvezetés már önként is beállt volna. Érdekes volna eldönteni, váljon a kétnemű áram közül melyik alkalmasabb az arczideghűdések kezelésénél, mire nézve azonban még irányadó tapasztalataink nincsenek, s az állandó áram talán annyiban bír előnynyel, hogy kevésbbé fájdalmas mint a megszakított áram. A javalatok, melyeket ezen hűdéseknél szem előtt kell tartanunk, a következők: a hűdési ok eltávolítása, az idegelfajulás megakadályozása vagy pedig helyreállítása, s végre az izomsorv elodázása. A két elsőre nézve alig leszünk képesek valamit kivinni. Az izomsorvadás megakadályozására azonban, mint azt már fentebb is említem, hatalmas szerrel bírunk a villamos izgatásban, mégpedig oly módon, hogy az állító sarkat az idegágra rögzítjük, míg a nemlegessel a hűtött izmokat simogatjuk. Idült mérgezés vilanynyal. Közli Dubay L. M. tr., irgalmatrendi főorvos, Budán. Mennyire lett modern szokássá az életuntaknál mérgezés által vetni véget küzködésüknek, bizonyítja a napi tapasztalaton kívül Bécsnek statistikai kimutatása az öngyilkosokról, mely szerint az öngyilkosok kétharmada a mérgezést találta legczélszerűbbnek arra, hogy kislelkűségüket tettleg bebizonyítsák. Ha közművelődésünket óhajtanám itt előtérbe hozni, okvetlen egyik legjobb érvül használhatnám ez adatot ép úgy mint ama angol, ki a szappanfogyasztás nagysága szerint osztályozta a népeket; de így csak sajnálattal kell constatálnunk e tényeket, melyek a par excellence művelődéssel csak növekedni ígérkeznek. Leggyakoribb használatban van az ilyen mérgezéseknél a vilany, részint amiatt, mert hatása biztos, részint pedig, mert bevételénél a kellemetlent jelentékenyen tompítani lehet,ezután minden folyadékban — értve itt a közkézen kapható vilanyt — könyen oldatik, — de leginkább azért, mert mindenütt és legkönyebb módon megszerezhető. Valóban csodálandó azon körülmény, miszerint míg az állam a méregárulást szigorú rendeletekkel szabályozni igyekszik.