Orvosi Hetilap, 1871. október (15. évfolyam, 40-44. szám)

1871-10-01 / 40. szám

969 között minden esetre sokkal lazább, mintsem az összetérő kancsalság és a túllátóság között. Ha még egyszer áttekintjük a mondottakat, az mutat­kozik, hogy a széttáró kancsalság nem a külső, hanem a bel­ső egyenes izmok kórállapota és hogy az összetérő és széttérő kancsalság közt más ellentét létezik, mint az eddig felvett, t. i. a belső egyenes izmok túlműködése okozza az összetérő, alábbhagyott működése okozza a széttérő kancsalságot. A kan­csalságnak mindkét neme a belső egyenes izmoktól függ. Igaz ugyan, hogy a kitérést a széttérő kancsalságnál mégis a külső egyenes izom fogja előhozni, csakhogy a rendes, a nem kórosan elváltozott, hanem csak a belső egyenes izom egyensúlyos működésétől megfosztott külső izom hozza azt létre, míg az ok a belső izomban rejlik. Ezen nézet a gyógykezelésre is vissza fog hatni. Mert világos, hogy nem a külső egyenes izom gyengítése vissza­helyezés, hanem a belső egyenes izom erősítése elővarrás által fog szükségeltetni. Csak kisfokú széttörésnél fogjuk magunknak megengedni, hogy a helyes elvtől eltérőleg a a könyebb visszahelyezés által szüntessük meg a kancsalsá­got. Nagyobbfokú széttérésnél az elővarrás lesz végzendő. De e tárgyba nem akarok mélyebben bocsátkozni ,s arra szo­rítkozom, hogy az elvet, mely szerint adandó alkalommal eljárnék, említettem.1) A járványos hány­székelés (cholera epidemica) gyermekeknél. Ismerteti Wittmann L. tr., segéd­orvos a pesti szegény-gyermekkórházban. A „Jahrbuch für Kinderheilkunde“ jelenlegi évfolyamának 1-ső füzetében Monti Jr., a bécsi sz. Anna gyermek­kórház első segédorvosa fent czímzett jeles különiratát fejezi be, s ezen idő­szerű közölmény oly kitűnő szakavatottsággal van írva, hogy je­len körülmények között el nem mulaszthatom e különiratnak utolsó, az óv- és a gyógyszabályokra vonatkozó részletét közleni, miután épen eme rész llt legnagyobb beccsel a gyakorló or­vos előtt. A járványos hány­székelés ellen óvszerrel nem rendelke­zünk, mindazonáltal az egyéni körülményekhez mért éveljárás némi biztosságot nyújt. Gyermekeknél a főfigyelem a tápláltatásra fordíttassék; kerülendő ilyenkor a rendes körülmények között is káros mesterséges táplálás,s határozottan káros az elválasztás, ne­hogy a tápváltoztatás által emésztési zavarok lépjenek fel; ha a gyermekek a járvány kitörése előtt mesterségesen tápláltattak, kerülendők a nem alkalmas tápszerek, mint: zsemlye, kétszer­sült, főzelék stb.; ha azonban a mesterséges táplálás következté­ben emésztési zavarok jelentkeznek, a csecsemő azonnal szop­­tattassék, s ha a szülők körülményei dajka alkalmazását nem en­gednék, a mesterséges táplálásra nagy gondot kell fordítani. Hasz­nálható az ismert Lnebig-féle leves, vagy igen czélszerű a tehén­tej borhúslevessel vegyítve, a keverési arány 2 éves gyermeknél egyenlő rész tej és leves, 3 hónaposnál 2 rész tej és 1 rész leves, 4—5 hónaposnál pedig 3 rész tej és 1 rész leves. Felnőtt gyerme­keknél szorgos életrendet kell alkalmazni, s nem bizonyos ételek vagy italok kerülését kell ezalatt érteni, vagy az étrend megvál­toztatását, hanem rendezett mértékletes életmódot. Megenged­hető leves, tej, kávé, makkávé, csokoládé, marha-, borjú-, ürü­­vagy csirkehús; mellőzendő aludt tej, hal, vadhús, sertés, récze­­vagy lúdhús, kerülendők a hüvelyes vetemények és gyümölcsök; nem észszerű a gyermekek elzárása, sőt szép időben üdvös a sza­badban való tartózkodás; bélhurutra hajlandó gyermekek hús időben ne járjanak,s az öltözet egyenletesen melegítő legyen; övék viselése vagy elköltözés ezeknél némi értékkel bír. Ha azonban valamely családnál a járvány fellépett, a többi gyermek különít­­­tessék el, s nagy figyelmet kell fordítani netaláni hasmenésre, mi­után a bélbántalmazottság e­lőtüneményének leküzdése által a többi következményeknek elejét vehetni. Gyógyszerek: A gyógyeljárás a tünetek leküzdésén alap­szik. In stadio algido a hányás és hasmenés ellen kell hatni,s mint legbiztosabb szert a mákonyt említik; e tekintetben a gyermek­­gyógyászok nézetei egymástól eltérnek, így Luszinszky ott ajánlja, hol a kór lassan és csorvás tünetekkel lép fel. Eibenschütz, Lösch­­ner és Bouchut említi annak alkalmazását,de nem hatását,míg Her­­vieux és Vogel nem ajánlja azt. Monti Jr. szerint a mákony csak az előzményi hasmenéseknél hat, ha azonban már a rizslészerű székle­tetek felléptek, még oly nagy adagban is, hatástalan. Az adago­lásnál igen óvatosnak kell lenni, Bouchut 2—4 csepp mákon­y­­festvényt alkalmaz 2 óránként 1 kávéskanálnyi theában,mi oly adag, mely gyermekeknél mérgezési tüneteket képes előidézni. Monti Jr. czélszerűnek tartja a mákonyfestvényt colaturában kis adagban rendelni; 3 hónapon aluli csecsemőknél 1 cseppet 2 odonra, s ab­ban kell hagyni, mihelyt mérgezési tünetek lépnek fel; idősbek­nél 1—2 csepp festvény 1 obonra, óránkint 1 gyermekkanállal, s legczélszerűbb az egyszerű mákonyfestvény. A hányás ellen a má­­konynak semmi hatása sincs, azonnal kihányatik, az utolsó járvány alkalmával a mákonynak bőr alá fecskendését alkalmazták, s dicsérik. Eibenschütz említi, hogy '/30—V15 szemer szunyás be­­fecskendésre a hányás azonnal szűnt. Monti­eme biztos hatást nem tapasztalt. A roham elején egyéb felszerelés és nagy óva­tosság mellett csecsemőknél V50 szemerrel kezdhetni és foko­zatosan emelkedhetünk */35-ig. Egyéb szereknek, mint nux vomicá­­nak, magisterium bismuthi-nak Monti semmi hatását se látta; csak a borostyánbogyó vizének van múlékony hatása, s legjobb ezt tisztán cseppek alakjában rendelni, csecsemőnél 3—4 cseppet. Az említett szereknél hányás ellen jobban hat a szénsav mint sodavíz, melyet csecsemőknél kávés, gyermekeknél evőka­­nalaukint lehet nyújtani, s Monti több esetben sikerrel alkalmazá ezt,de legsikeresebben a creosotot adagolá a hányás ellen. Legelőször említi eme szert Balfour, ki következő alakban adá: Bp. Aquae melissae,a. menthae aa. unc. unam; creosoti guttas duodecim. aeth. sulf. serup. unum; syrupi corticum aurantiorum unc. unam. D3. Evő­­kanalankint. 27 kóresetből 16 felgyógyúlt; a hidegségi szakban levő 18 esetből meggyógyúlt 14, 9, tetszhalott szakban levőből csak 2 gyógyúlt meg, miből kitűnik, hogy csak az előbbeni szak­ban bir hatással. Czélszerű 6—12 csepp creofotot 2 prion folya­dékban nyújtani fél óránkint, s ha e szer hat, a hányás és a has­menés szűnik, míg ha a szer kihányatik, akkor ugyanolyan adag­ban csőrealakban alkalmazható, s egyes esetekben kedvező,míg má­soknál semmi hatást se idéz elő. Megjegyzendő, hogy a crepsot a járvány tetőpontján alkalmaztatott, s talán e körülménynek köszöni kedvező hatását, minélfogva mindenesetre érdemes ezen szert idejében alkalmazni. A hasmenés ellen ajánlott többi szerek mint a legenysavas ezüst, csersav, ratancia, csersavas kinal épen úgy a mákonyfest­­vénnyel vegyített csőrék és a higanyhalvacs hatástalanoknak bizo­­nyultak. Nagy figyelmet érdemel a szomj. Monti Skoda m­r-t kö­veti, ki az ital lehető megszorítását ajánlja, nagyobb gyermekek­nél 14 óránkint jégdarabocskákat lehet nyújtani, míg csecsemők­nél jeges víz, kávéskanalankint behűtött sodavíz vagy fagylalt. Bouchut nagyobb gyermekeknél meleg italokat, mint: t­eát, fekete kávét, melissafőzetet égett borral, rumot vagy puncsot ajánl; szerinte a nagyobb adag rum 5—10 éves gyermekeknél csekély mámort idéz elő és kedvezőleg hat. Hervieux ellenkezőleg nyilatkozik. Monti az utolsó járvány alkalmával a theát­rummal több ízben alkalmazó, egyes esetekben nemcsak a szomj és has­menésre hatott kedvezőleg, hanem az összeesés tünetei is enged­tek ; csecsemőknél azonban szeszes italok kerülendők; más főzetek mint székfa, menta, salep hatástalanok. In stadio algido csecse­mőnek az emlőt ritkán vagy épen nem kell nyújtani, hanem több órán át jeges vizeimig nagyobb gyermekeket böjtöltetni kell. Mi­helyt az összeesés tünetei, vérkeringési zavarok, általános lehűlés, kék kór lép fel, ezek ellen kell küzdeni. Hervieux a lehűlt testfelület mesterséges melegítését ajánlja, s legalkalmasabb erre 28— 32°-nyi meleg fürdő; a fürdő tartama lehet 15—30 perez, s fürdő után a gyermek gondosan megtöröltetvén, melegített lepe-40* *) Az ezután megindított vitánál Knapp tanár tett két észrevételt : az egyiket fentebb említettem, míg a másik nem az általam mondottak ellen volt intézve ; azután pedig többen az elővarrás végzésére hoztak elő módosítványokat. o t 0

Next