Orvosi Hetilap, 1872. március (16. évfolyam, 9-13. szám)
1872-03-03 / 9. szám
Az íz-szervek szövettanához Ajtai K. S. tr-tól Lipcsében. Mióta G. Schwalber) és Chr. Levéni) egyidejűleg ugyan, de egymástól teljesen függetlenül az emlősök íz-szerveit, illetőleg az ízlési idegvégkészülékeket a nyelv szemölcseiben felfedezték, ezen szervek számos vizsgálatok tárgyát képezték, melyek a nyert alapokat nagy részben megerősítve — a részleteket fejlesztették, s egyszersmind különböző állatokat vonva a vizsgálat körébe, azért is tágíták. Úgy, hogy joggal mondhatni, miszerint ma már a szövettanban be van azon hézag töltve, mely az izszervek fölött abban tátongott. S csakugyan Th. W. Engelmann() a gerinczes állatok íz-szerveinek már rendszeres tárgyalását adja, a madarak és pikkelyes hüllők eddig még ismeretlen íz-szerveinek kivételével. Közvetlen összefüggést az idegszálak és ezen végkészülékek között tényleg kimutatni ugyan még eddig nem sikerült, ami egyébiránt nagyrészt a többi érzéki idegeknél is úgy van , de az egyes elemek alkotása, a csoportosulás, az ízlési kelyhekbe (Schwalbe) vagy ízbimbókba (Leven) rejtett ízlési sejtek központi nyúlványai, s a hámjától megfosztott nyakhártya felületén szakított véggel előtűnő idegszálak oly meggyőzőleg beszélnek, hogy ezen összefüggés kimutatása csakis correctség tekintetében kívánatos, s annak hiánya az együvétartozóság iránt, minden analógia átalános megtagadása nélkül, kétséget nem támaszthat. Az ízszervek felől eddig közzétett vizsgálatokat ismételve, dolgozatom tulajdonképi czélja a fennemlített két hézagnak pótlása lett volna; névleg a közvetlen összefüggés kimutatása az ízlési idegvégek és a kehelyképű szervek ízlési sejtei között, s ezen vagy ezzel analóg képleteknek megállapítása a madarak és pikkelyes hüllőknél. Fájdalom azonban törekvésem meghiúsult az első irányban a vizsgálati nehézségeken és különösen a sok tekintetben nem ok nélkül dicsért aranyhólyngos módszer tökéletlen voltán, mely nem csak az idegeket, hanem a szemölcsöket, sőt sokszor a ruganyos rostokat is megfestette, úgy, hogy a finom idegszálak követése és sokszor az elkülönítés is teljes lehetetlenség volt; a második irányban pedig a rendelkezésemre álló csekély anyagkészlet alkalmatlan voltán, mely részint a szerv kicsinysége, részint a vastag rétegben megszarusodott hám miatt a górcsövi vizsgálatra egyik legalkalmatlanabb tárgyat szolgáltatja. Úgy látszik nekem, hogy itt a meglevő vizsgálati modorokkal egyátalán nem is lehet boldogulni, az első irányban pedig valószínűleg vizsgálat közbeni véletlen szerencse fog eredményre vezetni. De vizsgálataim ezen közben mellesleg olyan eredményekre vezettek, melyeket a feljegyzésre érdemesnek, s későbbi vizsgálatok előtti hozzáférhetés czéljából nyilvánossá tenni szükségesnek tartok. Az ember nyelvén tudvalevőleg háromféle szemölcs fordul elő, u. m. árkolt, gombaképű és fonal-szerű szemölcsök. Éspedig élettani tekintetben ezek közül az árkolt szemölcsök az ízlés kiváló székhelyei, az árkok oldalfalain nagy mennyiségben hordva az ízlési kelyheket, felületükön azonban érzéssel, valószínűleg tapintásival is bírnak, amenynyiben itt másodlagos szemölcsöket, s ezek nagy részében a Krause-féle tapteszecsekhez hasonló képleteket találunk. Ezen, a másodlagos szemölcsök csúcsában hosszirányban helyezett tojásdad alakú képletekre nézve azonban itt meg kell jegyeznem, miszerint azok ideges természete megállapítottnak egyátalán nem tekinthető. Minden nehézség nélkül meg lehet arról győződni, hogy a nyakhártya anyagát képező kötszövet és ruganyos hálózatból miként mennek tekervényes irányú kötegek ezen erősen szemcsés, s karmin iránt szerfelett fogékony képlethez, s miként övezik azt két három telterülettel körül, s igaz ugyan, hogy ezen kötegek aranyhólyag által ibolya-színűre festetnek; azonban minden egyéb vizsgálati mód azon kötegek ruganyos rostos természete mellett szól, s ezzel ellentétben az aranyhalyag módszernek annyival kevésbé lehet bizonyító ■ ereje, mert az hasonlóan színezte az ökör tarkószát 9 1) Ueber das Epithel der Papillae vallatae. Arch. f. Micr. Anat. Bd. III. 1867. pag. 504. — Ueber die Geschmacksorgane der Säugethiere und des Menschen. Arch. f. Micr. Anat. Bd. IV. 1868. pag. 154. Taf. XII. XIII. 2) Beiträge zur Kenntniss vom Bau der Geschmackswärzchen der Zunge. Arch. f. Micr. Anat. Bd. IV. 1868. pag. 96. Taf. VII. 8) Die Geschmacksorgane. S. Stricker. Handb. d. Lehre v. d. i Gewebe d. Menschen u. d. Thiere. Lief. IV. 1870. pag. 822. fi. SMB* Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségi. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Martius 3. Pest, 1872. ar.«-»■ tiMtoilf 1^. é^rfolyrant. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Ajai K. S. tr. Az íz-szervek szövettanához. — Szaniszló A. tr. Az ember galandférgei. II. — Kelen J. tr. A váltó láz ok- és gyógytanához. (Folyt.) —• Könyvismertetés. Chirurgische Briefe aus den Kriegslazarethen in Weissenburg u. Mannheim, 1876. V. Th. Billroth. (Folyt.) — Lapszemle. A terpentinolaj hashártyalobnál. — Embernél önállón kifejlett víziszony. — A borszesz adagolása hagymáznál. Tárcza. A pesti kir. egyetem vegytani intézetének bemutatása 1872-diki február 25-kén. — Kövér K. tr. A charlottenburgi kumys-gyógyintézetről. —Czifra F. tr. Úti rajzok. II. — A községi orvosi választások tárgyában. — Vegyesek. — Pályázatok. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 fcr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 ujkr.