Orvosi Hetilap, 1872. június (16. évfolyam, 22-26. szám)

1872-06-30 / 26. szám

Pest, 1872. SSO. NX. ORVOSI HETILAP. Előfizetési ár, helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt Megjelen minden vasárnap. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 firt. A közsé- Megrendelhető minden kir.postahivatalnál, a szerkesztőségi, mények és fizetések bérmentesítendők. Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe Hirdetés­ekért soronként 15 nyki váczi­ utcza Drasche-féle házban. Honi s külföldi gyógyászat és köryvvázlat közlönye. rr­­ ».«' i­ li sutod 1 . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Előleges közlemény a pesti kir. egyetem elméleti orvostani intézetéből. H­ő gy e­s E. tr. A vese kanyarulatos csatornáinak és Malpighi­­féle testecseinek szövetszerkezetéröl és működéséről. — Korányi Fr. t­r. Adalék a bélrák tüneteinek ismeretéhez. (Folyt.) — L­i­e­b­­mann M. tr. Jelentés a pesti Rókus-kórháznak Fleischer Jósef tr. főorvos és egy. m­tm­. vezetése alatt álló szülészeti osztálya 1871. évi működéséről. — Könyvismertetés. Wilhelm Griesinger’s gesammelte Abhandlungen. — Lapszemle. A hangszalaghűdésnek jelzése és kezelése. Tu­rcza. A kir. magyar egyetem XCII-dik évfordulója — Baruch tr. Orvosi etnikai észrevétel. — B r e u e r A. tr. Gyógyhelyek mellbetegek számára. (Folyt.) — Egyezség a magyar állam, mint a kolozsvári egyetem tulajdonosa és az erdélyi országos museumegylet közt. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás az Orvosi Hetilap 1872. jul.-dec. folyamára. Melléklet. A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 3-dik száma. Junius 30. Előleges közlemény a pesti kir. egyetem elméleti orvostani intézetéből. A vese kanyarulatos csatornáinak és Malpighi-féle testecseinek szövetszerkezetéről és működéséről. Hőgyes Endre tr. tanszéki segédtől. Különböző korú ábrányi ás felnőtt friss tengeri nyulak veséin tett vizsgálataim folytán,— melyeket azután tengeri malacz,macska, kutya, disznó, hornyú, bárány, ló és emberveséken utánvizsgáltam­ — az ívesen kanyargó húgycsatornák és ezek hólyagszerű végső kitá­gulásának, a gomolyt körülzáró Bowman-féle toknák szövetszerkeze­tére és élettani szerepére nézve következő eredményekhez jutottam. E részek analóg szerkezetűek és analóg szerepet játszanak a fürtös mirigyek végső hólyagcsáival. Szövettanilag itt is 3 részt lehet megkülönböztetni: a hám­réteget, az alapi hártyát és a környező kötszöve­­tet. A kötszövetben itt is üterek, visszerek, idegek foglal­nak helyet. Ez utóbbiakat ébrényi emberveséken elágzódásaikban követni lehet — mint azt már Beale a gyík és a béka veséire vonatkozólag leírta — az ívesen kanyargó húgycsatornák és Bow­­mann-féle tok körébe,hol azután halavány egyes határú rost­szálaikkal sajátszerű, a fényt erősen törő, egynyúlványú sejtekbe végződve, a kötszövet két- és többnyúlványú sejteivel együtt közö­sen járulnak közre — ezen sejtek szorosabb egymás mellé való ren­deződése és összefolyása által — az alapi hártya alkotásához. Az ívesen kanyargó húgycsatornáknak, a Bowmann-féle tok­nák alapi hártyája átcsapódik az edények belépti helyén a glomerulus felé, s azoknak hajszáledény kacsait egy vagy több le­benyben fogja össze. A­mi a hámréteget illeti, az itt is változást szenved a fejlődés és működés különböző stádiumain. Az ébrényi fejlődés bizonyos fokozatán tengeri nyulaknál nagy, kerek, világos áttünő kennekű,s a protoplasmánál sötétebb ugyan, de tiszta magvú sejtek borítják szakadatlan összefüggő hámrétegben az ívesen kanyargó húgycsatornáknak, a Bowman-féle toknak és az edénygomolynak felületét. Ugyanez a viszony embernél is, csakhogy itt a hámsejtek ködalakúak, s csak későbben lapulnak el. Születéshez közel, vagy születés után, midőn e sejtek elkezdik működésüket, másként ala­kulnak a viszonyok. Változás áll be legelőbb a gomoly, azután az ívesen kanyargó húgycsatornák hámfedezetében. E változás pedig abban áll, hogy az ottani hámsejtek szemcsésen szétesnek, s így pépszerű hámmal vonják be a tubulus contortusok bélfalát, mely pépszerű hámboríték a sejtek protoplasmájából támadt kisebb nagyobb szemcsékből és a még szét nem esett magvakból van al­kotva. E szemcsézet beterjed a B.-féle tok fajzatára is, még­pedig kisebb nagyobb mértékben, úgy hogy néha a B.-féle tok falzatát is az előbbihez hasonló népszerű hámfedezet takarja. A szétesett hámsejtek helyett azonban újak teremnek. Még pedig úgy lát­szik, hogy az újdonképződés helye a B.-féle tok, hol az esetek többségében épnek és mindig világosnak találjuk a sejtfedezetet ; azonban az újdonképződött sejtek, melyek osztódás folytán tá­madnak a régiekből, elődjeik sorsát követik. A B.-féle tok nyaki részletéről folytonosan lehulló fiatal sejteket látunk, melyek a nyaki részleten keresztül az ívesen kanyargó húgycsatornák üre­gébe jutnak el, s azoknak tengelye irányában elegyülnek a nép­szerű hámtömeg közé, s folytatják folytonosan aprózódva szétesési pályájukat. E különböző nagyságú és szétesésben levő sejteket nagy számban lehet találni minden felnőtt állat veséjének ívesen kanyargó búgycsatornáiban a népszerű hámborítékon belül, ha kö­zönyös folyadékban kezeljük azokat. Hogy a tub. contortusok faj­­zatában történik e sejt újraképződés ? nem dönthető el. Azon körül­mény azonban, hogy a csatorna mentében a Bowman-féle toktól távol, sőt a „közbevetett rész“-ben (Schaltstück) is találunk ilyen különféle alakú nagy világos sejteket, arra látszik utalni, hogy igen. A B.-féle tokról szakadatlanul lehulló, valamint a húgycsa­­­­tornákban újdonképződött fiatal sejteket az edénygom­olyokból foly­tonosan leszivárgó vizeletáram sodorja előre, mely útjában az áramnak törmelékké esnek szét az elemek. Az újjáképződés ter­mészetesen legkevésbé lehetséges a gomolykacsok felett, mert a szakadatlanul lecsorgó folyadék, folytonosan lesodorja a képződött sejteket, vagy az azoknak átváltozása folytán létesült pépszerű hámborítékot, mi miatt azután a működését megkezdett és felnőtt vesékben a gomoly a B.-féle tokban látszólag csupaszon fekszik, tulajdonképen azonban be van vonva alapi hártyával. E szétesés jelleme általában szemcsés, s a hámsejtekből keletkezett szemcsék pedig vagy teljesen elfolyósodnak, mint a húsevő állatok legtöbb­jeinél, vagy pedig az elfolyósodás csak részletes, midőn az íves húgycsatornák szemcsés hengerek és alaktalan szemcsetömegek gyanánt tűnnek fel a vizeletben, mint történik ez a tengeri nyu­­­­laknál. Macskáknál a szétesés jelleme túlnyomólag zsíros, mely 26

Next