Orvosi Hetilap, 1873. március (17. évfolyam, 9-13. szám)

1873-03-02 / 9. szám

- 145 — 140 beteges volt, későn tanúit járni, utolsó tisztulása idejét nem tudja; a méhfenék állása a terhesség 33—34-dik hétnek felel meg. A magzatvíz mennyisége rendesnél sokkal nagyobb; a mag­zat ennek következtében gyakran változtatja fekvését. A nő test­hossza 50%". A medenczemérés eredménye következő : conj. vera · 3"; a csipes, mellső felső töv. egymástóli távola — 8", a tarajoké — 9' 4"', a tomporoké · 10%". A külső méhszáj­­nyílás szűk lévén, nov. 1-én és 2-kán egy-egy szivacskúp vezet­tetett be, mely estére el lett távolítva. Nov. 3-kán a méhszáj elégséges kitágulása után a peteburkok méhkutaszszal megnyit­tattak, de a szülés előre nem haladván, nov. 5-kén d. e. 11 órakor ruganyos szálacs vezettetett a méhbe, mely néhány óra elmúlása után a szülfájdalmakat felkelté, s a szülés nov. 6-kán d. u. 6 órakor történt meg. A 2 font 30 lat nehéz és 15" hosz­­szú magzat az anyánál már szülés alatt fellépett lázas álla­pota miatt a lelenczházba küldetett. A gyermekfej átmérői kö­vetkezők: a diam. bipariet. = 3“ 1'" ; diam. bitemp. = 2' 8'" ; az egyenes átmérő = 3" 8""; a nagy ferde — 4“ 6'"; a kis ferde = 3" 3""; a fej körfogata (Circumferenz) = 11%". A gyermekágy első hetében folytonos láz, érzékeny alhas, melyhez a második hétben a bal kéz kis újjának kézteszü­leti lábja csat­lakozott ; később medenczebeli sejtszövetláb is lépett fel igen lassú lefolyással, mire a nő dec. 8-kán belgyógyászati osztályra átte­tetett, hol néhány hét múlva meghalt. A bonczolatnál a puer­peralis processus jelein kívül még a bal csipcsont csonthártya­lobja is találtatott. IV. eset: N. J., 2-szer szülő, 23 éves, oct. végén jelent­kezett az I-ső szülész­-kórodán. Állítása szerint mindig egész­séges volt, de későn tanuit járni. Első szülése egy évvel ezelőtt a II-dik szülészeti kórodán történt, mely alkalommal körülbelül 70 hónapos magzat nehéz fogóműtét segítségével fejtetett ki. Jelen terhesség tartama 34 hét. A nő testhossza 49', meden­c­éje an­golkóros, általánosan szűk; körfogata — 28", conj. ext = %", conj. vera = 2%". Oct. 29-kén d. u. 3 órakor a magzatbur­kok a fennt leírt, Braun b­r. kórodáján dívó eszközzel átszúrat­­ván, meglehetős mennyiségű magzatvíz folyt el. Ugyanaz­nap esti 8 órakor jelentkeztek az első szálfájdalmak és éjjeli 2 óra­kor történt meg az élő, 4 font nehéz, 17%­ hosszú, medencze­­végű fekvésben levő magzat spontán megszülése, melyről meg­jegyzendő, miszerint a koraszülés előidézése előtti napon történt vizsgálat alkalmával fejfekvésben találtatott. A magzat körül­belül 54 óráig élt; a gyermekágy lefolyásában semmi rendel­lenesség. Y. eset. S. T., 37 éves, először szülő, nov. 27-kén terhes­sége 35-dik hetében nagyfokú hasvízkórral a II-dik szülkórodára vetette fel magát. Szülutai rendes alkot­ásúak ; magzatmozgásokat néhány nap óta nem érez; magzatszívverések sem hallhatók. Nehéz légzés- és fuldoklásban szenvedvén, a koraszülés előidé­zése czéljából felvétele után 2 órával ruganyos szálacs vezette­tett a méhbe, mire 8 óra eltelte után jelentkeztek az első szál­fájdalmak és a nő nov. 28-kán d. 12 órakor 2 font­­­lat nehéz, s 16“ hosszú holt magzatot szült, melynek fejátmérői követke­zők voltak: az egyenes átm. = 3' 10"'; a kis ferde = 3' 2'"; a nagy ferde = 4“ 3"'; diám. bipar. = 2"; diam. bi­temporal. = 2' 5""; a fej körfogata = 11“ 6"'. A gyermek­ágyas másnap hasvízkora miatt belgyógyászati osztályra tétetett át, hol szívbaja következtében meghalt. VI. eset: S. A. 28 éves, 2-szer szülő. Első szülésének lefolyását illetőleg állítja, miszerint az nehéz, általa meg nem nevezhető műtét által történt, mely alkalommal a magzat halva jött világra. A hüvelyvizsgálat alkalmával a méhhüvelyes rész több helyen hegesnek, valamint a hüvely mellső falán heges össehúzódás találtatott. Utolsó tisztulása 1872 máj. 14-kén volt. A conj. externa = 6%“, conj. vera = 2%“ , a csipcsontok mellső felső töviseinek egymástóli távola = 9%", a tarajoké = 10", a tomporoké = 11 %“. Jan 24-kén regg. 10 órakor a méhbe történt ruganyos szálacs bevezetése után néhány óra múlva sok magzatvíz folyt el; másnap reggel a méhszáj csak­­ újjnyira átjárható; dél felé a szálacs eltávolíttatott, s a nő egy óráig tartó meleg kádfürdőt kapott, mire délután 2 órakor új magzathólyag képződött. Esti 10 órakor a méhszáj csak 3 ujjnyira lévén tág, a colpeuryncer három óráig tartó alkalmazása után a magzat­burkok mesterségesen megrepesztettek, mire reggeli 6 órakor a méhszáj eltűnt. A magzat szívverése többé nem hallható, s feje és a nő medenczéje közti téraránytalanság miatt a koponyafúrás végrehajtása vált szükségessé; az átfúrt fej jan. 26. r. 8 órakor kranioklast segélyével húzatott ki; a magzat súlya 3 font 6­­. A gyermekágy első három napjaiban kisfokú láz és érzékenység a méh táján, a gyermekágyi kifolyás kissé bűzös, a nő hüvely­­beli húgycsurgásról panaszkodik; az elővett hüvelyvizsgálat ál­tal a fennt megnevezett heges összehúzódásnak megfelelő he­lyen levő hólyaghüvelysipoly fedeztetett fel. A gyermekágy to­vábbi lefolyásában semmi rendellenesség. VII. eset. M. M., 26 éves, 2-szer szülő két évvel eze­lőtt az e-ső szül­kórodán nehéz szülésen ment keresztül, a meny­nyiben medenczeszükület miatt magzata lábra fordíttatott, de a fejnek kihúzása nem sikerülvén, az görbe trepannal átfúratott és kranioklasttal kihúzatott; a gyermek 5 fontot nyomott (agy nélkül). A gyermekágy kedvező lefolyású volt, s a nő a rendes idő eltelte után egészséges állapotban el lett bocsátva azon utasí­tással, miszerint új terhesség beálltával a 8-dik hónapban je­lentkezzék. Jan. 28-kan megjelenvén, rajta következő jelet vé­tetett fel: a terhesség körülbelül a 34-dik hétnek megfelel (tisztulása kimaradásának idejét nem tudja); a fejfekvésben levő magzat súlya 4 fontra becsültetett; koponyája aránylag nagy, de puha és összenyomható. A medencze körfogata = 29"; conj. ext. = 6"; conj. vera = 2' 8'­—3". Jan. 29-kén d. u. 3 óra­kor Br. t­r. kórodáján használatban levő módszer szerint a művi koraszülés előidézése czéljából a magzatburkok megszúrattak, mely alkalommal a magzatvíz egy része elfolyván, a gyermek fe­jének lejebb tolulása a méhnyak felé észlel­tetett. Délután 5 óra­kor rendes szülfájdalmak jelentkeztek és éjjeli 1 órakor követ­kezett be a 3 font 28­­. nehéz, 17" hosszú magzat születése, mely másfél nap múlva meghalt. A gyermekágy lefolyása tö­kéletesen rendes és a nő f. hó 9-kén hagyta el a szü­lkórodát. VIII. eset: B. M., 26 éves, 2-szor szülő, jan 20-kán az I-ső szülészeti kóroda hallgatóinak lett be­mutatva. Az előz­ményeket illetőleg megjegyzendő, miszerint egy évvel ezelőtt a Simpson-féle kutasz bevezetése által (a magzatburkok megsér­tése nélkül) medenczeszűkülete miatt nála a művi koraszülés lett előidézve. Az első szülfájdalmak fellépése 48, a szülés pedig 55 óra múlva következett be. A magzat 6 font 24 lat­nyi nehéz, 17% hűve hosszú volt, s két napig élt. Az anya a gyermekágyban kisebbfokú enmet­­ritis-en ment keresztül, de a szülés utáni 3-dik hétben egész­séges állapotban el lett bocsátva. A nő kifejlődése és arc­vo­­násaira nézve 12—13 éves gyermekhez hasonlít, azonfelül fö­lötte vad és pajkos, mi miatt a vizsgálat meg van nehezítve. Testhossza körülbelül 48"; a medenc­e általános szűk, alacsony körfogata­­ 28"; conj. vera 2% hüvelyken alul. A fejfekvésű magzat az életképesség határát még nem érvén el, a koraszülés előidézése fél hónapra halasztatott el. A február 5-kén újonnan történt vizsgálat alkalmával észlelt méhfenékállás a többi kö­rülményekkel együtt a terhesség 32—33 hetére engedett követ­keztetni. Délutáni 4 órakor VII al. említett eljárás szerint a művi koraszülés előidézése a terhes nyugtalansága miatt narcosisban hajtatott végre, mire az első szülfájdalmak febr. 7-kén 1. 8 óra­kor jelentkeztek, a szülés pedig ugyanaz­nap esti 8 órakor áll­t be. A magzat halva 3 font­o­lat nehéz és 16" hosszt volt. A gyermekágy lefolyása rendes. A felsorolt 8 esetnél tehát a művi koraszülés 3 először és 5 másodszor szülőnél idéztetett elő, kik 22—37-dik életév közt állottak (és kik közül 1 cseh, a többi 7 alsó-austriai születésű volt). A terhesség egyszer a 32-dik, egyszer a 33-dik, kétszer a 34-dik, egyszer a 35-dik és háromszor a 36-dik hét körül szakíttatott meg, még­pedig 7-szer medenczeszűkület és 1-szer fuldoklási tünetek miatt. A medenc­e térfogatait illetőleg a conj­­vera három esetben 2 %, egy esetben 2%, három esetben 3 hü­­velyknyi és végre egy esetben rendes nagyságú volt. Az első szülfáj­dalmak 1%—38 óra múlva jelentkeztek, a szülés pedig 10, 11, 26, 46, 49, 52, 61 és 128 óra múlva állott be. A magzatok közül 3 halva­n született; az 5 élve született gyermek közül a 9* — —

Next