Orvosi Hetilap, 1874. július (18. évfolyam, 27-30. szám)
1874-07-05 / 27. szám
fájás a láz szünte után is oly nagy volt, mint a láz tartama alatt, de más agyi tünetek, mint görcsök vagy tüdések nem fejlődtek ki. Beteg egész betegsége alatt nem hányt. Bonczolásnál az lapon körülírt gümős agyburokláb találtatott hajszáledényi apoplexiával; tüdők, máj,lép és vesék kölesgümője. Hörghurut tágulattal; sajtos gócz a bal tüdő felső lebenyében; gümős, tüszős fekélyek a csíp- és vakbélben. 2) Czeglédi Anna, 13 ev., unit. hajadon, toroczkói szül., szolgáló. Február hó 5-kén 1874. vétetett fel a kórodára. Kór kezdetéről következőket lehetett megtudni. Két hét óta nagyfokú fej- és mellfájása van, 5 nap óta hány betegség kezdete óta székdugulásban szenved, bejötte előtti napon hashajtót kapott, és arra volt 3-szor széke. A baj kezdetén hideg nem rázta és az eddig nem is jelentkezett. Jelen állapot. Korához képest gyengén kifejlett leánygyermek bőre halvány, ágyában lecsúszva színvtelenül fekszik, környezetére nem figyel, kérdésekre helyes feleletet ad, de csak hosszabb idő után, s vontatva. A fej egészben fáj, de egyik vagy másik hely érintésénél beteg nagyobb fájdalmat nem külöl ; szemek többnyire nyitottak, bágyadtan néznek, a láták tágak, fényre összehúzódnak, bár lassan. Szemtükörreli vizsgálatnál a chorioideán gümőket kimutatni nem lehet. Az arczbarázdák baloldalt kevésbé kivehetők, mint jobboldalt; a szájszegletek azonban egyenlő magasak. A nyelv és nyelvlap eltérést rendes irányukból nem mutatnak. A nyak nem merev és érintésre beteg fájdalmat nem külö. Mellkas hosszában nyúlt, légzéskor egyenletesen emelkedik, légzési szám rendes. Kongtatásra a mellen eltérést nem találni, légzés kissé érdes. Szív rendes. Az érverés 80 és 90 közt ingadozik, bár a bő 38°8. Has meghúzódott, szék renyhe. Vizelet rendes. Különbség a két testfél érzékenységére kimutatható nem volt, sem eltérés a rendestől villanyosság behatására. Kórlefolyás. A betegség 5-dik napján bő este 38°8; 6-dik nap r. 38°2, e. 38°8; 7-dik nap r. 38°8, e. 39°; 8-dik nap r. 38°7, e. 38°6, e napon a baloldali felső és alsó végtag hüdése lépett fel, a bal láta szűk lett, az arczbarázdák ez oldalon még kevésbé kivehetők, mint kezdetben. Beteg ez idő óta a vizeletet maga alá bocsátja; 9-dik nap reggel a hő 38°2, e. 38°2; 10-dik nap r. 37°4, e. 38°; 11-dik nap r. 37°4, este 37°8; 12-dik nap r. 37°6, és ugyanaz nap meghalt. Az érverés a rendesnél alább az egész idő alatt nem szállt. Bonczolásnál gümős agyhártyalob, tüdő-, máj-, lép-, vese- és hörgmirigygümők találtattak, lebenykés tüdőlob mindkét tüdőben. 3) Kovács Béla: 28 év., r. k., nőtlen, mindszenti szül., szabó. Május hó 1-jén 1874. vétetett fel a kórodára. Kór kezdetéről következőket lehetett megtudni: 3 hét óta nagyfokú fejfájása van, s ugyanez idő óta hideg borzogatta majd mindennap, de fennjárt egész április 30-ig este, ekkor fejfájása annyira fokozódott, hogy kéntelen volt lefeküdni. Május 1-jén hányni kezdett és az a felvételénél is jelen volt. Beteg már múlt év october óta köhög. 2 hét előtt bal szeme látképessége igen meggyengült, míg azelőtt, beteg állítása szerint, egészen jól látott. Jelen állapot. Középtermetű, középszerűen táplált férfibeteg, az ágyban lecsúszva, egészen szenvtelenül fekszik; a kérdésekre csak hosszabb idő után, vontatva ad helyes feleletet. A homlokbőr legkisebb érintésére, különösen baloldalt, beteg feljajdul, s ez oldalt a szemöldív felett egy hosszúkás, a bőr alatt levő dagocska ide-oda mozgatható. A beteg szemeit többnyire becsukva tartja, a jobb láta valamivel tágabb, mint a bal; ezen szemmel a beteg a kéz ujjait 3 hüvelyknyi távolban homályosan látja, nagyobb távolban nem képes látni. A szem tüzetesebb vizsgálatánál kitűnt, hogy a szemhártya kis mértékben homályos állományának különböző mélységeiben számos pont és vonalszerű élesen körülírt szürkés beszűrődmények láthatók. A csarnok víz kissé homályos, láta középtág, fény behatásra, valamint a jobb láta is, visszahat. A szivárványhártya csak kissé homályosabb, rajta jól kivihető, belső szögletén egy kendermagnyi dag, mely számos apró szemcsékből áll; a szivárványhártya alsó környi szélén egy mákszemnyi dagocska, mely az iris szövetéhez hasonló színezetű; a külső felső látószélen egy ugyanoly nagyságú fehéres pont. A szemtükörreli vizsgálatnál, mennyiben ez a jelenlevő szaruhártya zavarodása folytán megtörténhetett, feltűnő eltérést a szem mélyében látni nem lehetett sem itt, sem a jobb szemen. Az arczizmok baloldalt érintésre erélyesebben húzódnak össze, mint jobboldalt, hol az arczbarázdák kissé elmosodottnak tűnnek fel. A szájzug jobboldalt alig észrevehetőig lefelé áll, nyelv és nyelclap irányukból eltérést nem mutatnak. Nyak nem merev, de érintésére beteg fájdalmat külö. Nyak részarányos, mellkas dombordad, kongtatásra eltérést nem mutat, hallgatódzásra kisfokú hurut észlelhető. Légzés 14—22 közt ingadozik, néha 2 légzés közt hoszszabb szünet következik, máskor a légzés gyorsabb. Szívhangok tiszták, az érlökések száma 50-60 közt ingadozik, az utolsó napokban 80-ra szállt fel. Lép nagyobb. Has meghúzódott, nem fájdalmas. A végtagok, vagy a test egyéb izmai nem ránganak, sem hűdési tüneteket nem mutatnak. Sem villanyosság, sem más erőművi behatásra eltérés a jobb vagy baloldali testrészen nincs, a rendestől eltérő tüneteket sem idéznek elő az említett behatások. Az alszárakon néhány felületes bőrheg, ép úgy a nyak jobb oldalán. A mirigyek alig tapinthatók ki. A bal felső végtag a könyökben majdnem derékszög alatt meghajtott, s csak kis fokban kinyújtható, a bőr e tájon heggé változott. Vizelet fajsúlya 1030, savi hatású, sok phosphatokat tartalmaz, górcső alatt eltérést nem mutat. Kórlefolyás: A betegség második napján (a beteg lefekvésétől számítva) a hő este 38 ° 8, érverés 60; 3-dik nap reggel 38°6, este 39°2, érv. 60; 4-dik nap reggel 38°2, a jobb felső szemhéj félig hűdve van, az ezen oldali barázdák egészen elmosódvak, a jobb felső szemhéj mindennap jobban-jobban lett hűdve, úgy hogy a halál előtti napon egészen lecsüngött; este a hő 38°8, érv. 60; 5-dik nap r. 39°, este 38°7, érv. 56; 6-dik nap r. 38°6, e. 38°, érv. 56; 7-dik nap r. 37°8, érv. 80, a jobboldali felső és alsó végtag izmaiban kisfokú zsugor mutatkozik, este a hő 38 96, érv. 80; 8-dik nap reggel 37°8, érverés 80, a jobboldali felső és alsó végtag izmaiban lánggörcsök lépnek fel, melyek baloldalt alig észrevehetők, este a hő 38°, érv. 90 —100 közt, már reggel óta hörög és az éjjel meg is halt. A betegség 5-dik napja óta a bélsárt és vizeletet maga alá bocsátotta, de az utolsó napig eszméletnél volt. Bonczolásnál gümős agyhártyaláb találtatott; gümők a tüdőkben, májban, vesékben, kis diónyi hörgtágulatok mindkét tüdő csúcsában; kisgümő. (Folytatása következik). Adatok a himlő-oltás kérdéséhez és a variola haemorrhagica tanához.") KicskA Emil tr. bányaorvostól Aninán II. 13 eset. E. M. 20 éves, beoltott munkásnő. Oct. 2-kán láttam először, s következő állapotban találtam: Jó alkatú és jól táplált erőteljes asszony, nagyfokú láz, gyors és gyönge érvelés, nagy nyugtalanság, nagy keresztfájdalmak, a bőr bíborszínű, s a has bőrén temérdek, a karokon és czombokon kevés apró vérömleny. Ezen állapot 1 napig tartván, oct. 4. nagymennyiségű himlő tört elő. A további kortörténet teljesen összeüt az előbbivel. 14. eset. M. M., 24 éves, nem oltott munkásnő. Aug. 8-kán betegedett meg nagy fej- és keresztfájdalmak, s borzongás és forróság érzete közt. Aug. 11-kén nagymenyiségü himlő tört ki. Aug. 12-kén a test felső részén hólyagcsák, az alvégtagokon még gümőcsék, s ezek közt lencsenagyságú és nagyobb kék vérömlenyfoltok észlelhetők. Aug. 13., 14., 15. E vérömlenyek szaporodnak, s a törzsön és karokon is fellépnek, székhelyük részint a tiszta bőr, részint a tüszők, számuk összesen vagy 20. E közben nagyfokú láz, az *) *) L. az „OHL.“ 25. számát.