Orvosi Hetilap, 1874. július (18. évfolyam, 27-30. szám)

1874-07-05 / 27. szám

fájás a láz szünte után is oly nagy volt, mint a láz tartama alatt, de más agyi tünetek, mint görcsök vagy tüdések nem fejlődtek ki. Beteg egész betegsége alatt nem hányt. Bonczolásnál az lapon körülírt gümős agyburokláb talál­tatott hajszáledényi apoplexiával; tüdők, máj,­lép és vesék kö­­lesgümője. Hörghurut tágulattal; sajtos gócz a bal tüdő felső lebenyében; gümős, tüszős fekélyek a csíp- és vakbélben. 2) Czeglédi Anna, 13 ev., unit. hajadon, toroczkói szül., szolgáló. Február hó 5-kén 1874. vétetett fel a kórodára. Kór kezdetéről következők­et lehetett megtudni. Két hét óta nagyfokú fej- és mellfájása van, 5 nap óta hány­ betegség kezdete óta székdugulásban szenved, bejötte előtti napon hashajtót kapott, és arra volt 3-szor széke. A baj kezdetén hideg nem rázta és az eddig nem is jelentkezett. Jelen állapot. Korához képest gyengén kifejlett leány­­gyermek bőre halvány, ágyában lecsúszva színvtelenül fekszik, környezetére nem figyel, kérdésekre helyes feleletet ad, de csak hosszabb idő után, s vontatva. A fej egészben fáj, de egyik vagy másik hely érintésénél beteg nagyobb fájdalmat nem külöl ; szemek többnyire nyitottak, bágyadtan néznek, a láták tágak, fényre összehúzódnak, bár lassan. Szemtükörreli vizsgálatnál a chorioideán gümőket kimutatni nem lehet. Az arczbarázdák bal­oldalt kevésbé kivehetők, mint jobboldalt; a szájszegletek azon­ban egyenlő magasak. A nyelv és nyelvlap eltérést rendes irá­nyukból nem mutatnak. A nyak nem merev és érintésre beteg fájdalmat nem külö­. Mellkas hosszában nyúlt, légzéskor egyen­letesen emelkedik, légzési szám rendes. Kongtatásra a mellen eltérést nem találni, légzés kissé érdes. Szív rendes. Az érverés 80 és 90 közt ingadozik, bár a bő 38°8. Has meghúzódott, szék renyhe. Vizelet rendes. Különbség a két testfél érzékeny­ségére kimutatható nem volt, sem eltérés a rendestől villany­os­ság behatására. Kórlefolyás. A betegség 5-dik napján bő este 38°8; 6-dik nap r. 38°2, e. 38°8; 7-dik nap r. 38°8, e. 39°; 8-dik nap r. 38°7, e. 38°6, e napon a baloldali felső és alsó végtag hüdése lépett fel, a bal láta szűk lett, az arczbarázdák ez ol­dalon még kevésbé kivehetők, mint kezdetben. Beteg ez idő óta a vizeletet maga alá bocsátja; 9-dik nap reggel a hő 38°2, e. 38°2; 10-dik nap r. 37°4, e. 38°; 11-dik nap r. 37°4, este 37°8; 12-dik nap r. 37°6, és ugyanaz nap meghalt. Az érve­rés a rendesnél alább az egész idő alatt nem szállt. Bonczolásnál gümős agyhártyalob, tüdő-, máj-, lép-, vese- és hörgmirigygümők találtattak, lebenykés tüdőlob mindkét tüdőben. 3) Kovács Béla: 28 év., r. k., nőtlen, mindszenti szül., szabó. Május hó 1-jén 1874. vétetett fel a kórodára. Kór kezdetéről következőket lehetett megtudni: 3 hét óta nagyfokú fejfájása van, s ugyanez idő óta hideg borzogatta majd mindennap, de fennjárt egész április 30-ig este, ekkor fejfájása annyira fokozódott, hogy kéntelen volt lefeküdni. Május 1-jén hányni kezdett és az a felvételénél is jelen volt. Beteg már múlt év october óta köhög. 2 hét előtt bal szeme látké­­­­pessége igen meggyengült, míg azelőtt, beteg állítása szerint, egészen jól látott. Jelen állapot. Középtermetű, középszerűen táplált férfibeteg, az ágyban lecsúszva, egészen szenvtelenül fekszik; a kérdésekre csak hosszabb idő után, vontatva ad helyes feleletet. A homlokbőr legkisebb érintésére, különösen baloldalt, beteg feljajdul, s ez oldalt a szemöldív felett egy hosszúkás, a bőr alatt levő dagocska ide-oda mozgatható. A beteg szemeit több­nyire becsukva tartja, a jobb láta valamivel tágabb, mint a bal; ezen szemmel a beteg a kéz ujjait 3 hüvelyknyi távolban homályosan látja, nagyobb távolban nem képes látni. A szem tüzetesebb vizsgálatánál kitűnt, hogy a szemhártya kis mérték­ben homályos állományának különböző mélységeiben számos pont és vonalszerű élesen körülírt szürkés beszűrődmények lát­hatók. A csarnok víz kissé homályos, láta középtág, fény behatásra, valamint a jobb láta is, visszahat. A szivárványhártya csak kissé homályosabb, rajta jól kivihető, belső szögletén egy ken­­dermagnyi dag, mely számos apró szemcsékből áll; a szivár­ványhártya alsó környi szélén egy mákszemnyi dagocska, mely az iris szövetéhez hasonló színezetű; a külső felső látószélen egy ugyanoly nagyságú fehéres pont. A szemtükörreli vizsgálatnál, mennyiben ez a jelenlevő szaruhártya zavarodása folytán meg­tör­ténhetett, feltűnő eltérést a szem mélyében látni nem lehe­tett sem itt, sem a jobb szemen. Az arczizmok baloldalt érintésre erélyesebben húzódnak össze, mint jobboldalt, hol az arczbarázdák kissé elmosodottnak tűnnek fel. A szájzug jobboldalt alig észrevehetőig lefelé áll, nyelv és nyelclap irányukból eltérést nem mutatnak. Nyak nem merev, de érintésére beteg fájdalmat külö­. Nyak részará­nyos, mellkas dombordad, kongtatásra eltérést nem mutat, hallgatódzásra kisfokú hurut észlelhető. Légzés 14—22 közt ingadozik, néha 2 légzés közt hosz­­szabb szünet következik, máskor a légzés gyorsabb. Szívhangok tiszták, az érlökések száma 50-60 közt ingadozik, az utolsó napokban 80-ra szállt fel. Lép nagyobb. Has meghúzódott, nem fájdalmas. A végtagok, vagy a test egyéb izmai nem ránga­­nak, sem hűdési tüneteket nem mutatnak. Sem villanyosság, sem más erőművi behatásra eltérés a jobb vagy baloldali testrészen nincs, a rendestől eltérő tünete­ket sem idéznek elő az említett behatások. Az alszárakon né­hány felületes bőrheg, ép úgy a nyak jobb oldalán. A mirigyek alig tapinthatók ki. A bal felső végtag a könyökben majdnem derékszög alatt meghajtott, s csak kis fokban kinyújtható, a bőr e tájon heggé változott. Vizelet fajsúlya 1030, savi hatású, sok phosphatokat tartalmaz, górcső alatt eltérést nem mutat. Kórlefolyás: A betegség második napján (a beteg le­fekvésétől számítva) a hő este 38 ° 8, érverés 60; 3-dik nap reggel 38°6, este 39°2, érv. 60; 4-dik nap reggel 38°2, a jobb felső szemhéj félig hűdve van, az ezen oldali barázdák egészen elmosódvak, a jobb felső szemhéj mindennap jobban-jobban lett hűdve, úgy hogy a halál előtti napon egészen lecsüngött; este a hő 38°8, érv. 60; 5-dik nap r. 39°, este 38°7, érv. 56; 6-dik nap r. 38°6, e. 38°, érv. 56; 7-dik nap r. 37°8, érv. 80, a jobboldali felső és alsó végtag izmaiban kisfokú zsugor mutat­kozik, este a hő 38 96, érv. 80; 8-dik nap reggel 37°8, érverés 80, a jobboldali felső és alsó végtag izmaiban lánggörcsök lép­nek fel, melyek baloldalt alig észrevehetők, este a hő 38°, érv. 90 —100 közt, már reggel óta hörög és az éjjel meg is halt. A betegség 5-dik napja óta a bélsárt és vizeletet maga alá bo­csátotta, de az utolsó napig eszméletnél volt. Bonczolásnál gümős agyhártyaláb találtatott; gümők a tüdőkben, májban, vesékben, kis diónyi hörgtágulatok mindkét tüdő csúcsában; k­isgümő. (Folytatása következik). Adatok a himlő-oltás kérdéséhez és a variola haemorrhagica tanához.") KicskA Emil tr. bányaorvostól Aninán II. 13 eset. E. M. 20 éves, beoltott munkásnő. Oct. 2-kán láttam először, s következő állapotban találtam: Jó alkatú és jól táplált erőteljes asszony, nagyfokú láz, gyors és gyönge érvelés, nagy nyugtalanság, nagy keresztfájdalmak, a bőr bíborszínű, s a has bőrén temérdek, a karokon és czombokon kevés apró vérömleny. Ezen állapot 1 napig tartván, oct. 4. nagymennyiségű himlő tört elő. A további kortörténet teljesen összeüt az előbbivel. 14. e­s­e­t. M. M., 24 éves, nem oltott munkásnő. Aug. 8-kán betegedett meg nagy fej- és keresztfájdalmak, s borzongás és forróság érzete közt. Aug. 11-kén nagymenyiségü himlő tört ki. Aug. 12-kén a test felső részén hólyagcsák, az alvégtagokon még gümőcsék, s ezek közt lencsenagyságú és nagyobb kék vérömlenyfoltok észlelhetők. Aug. 13., 14., 15. E vérömlenyek szaporodnak, s a törzsön és karokon is fellépnek, székhelyük részint a tiszta bőr, részint a tüszők, számuk összesen vagy 20. E közben nagyfokú láz, az *) *) L. az „OHL.“ 25. számát.

Next