Orvosi Hetilap, 1874. november (18. évfolyam, 44-48. szám)

1874-11-08 / 45. szám

— 1 — 877 878 Az első sor a normális szellőzést mutatja. A második a szellőzési zavart kilégzési nehézségnél. A harmadik sor azon szellőzési adatokat, melyek ugyanazon akadály mellett a ritkított levegőbe való kilégzésnél nyerettek. A negyedik sorban a kilégzés ismét a közönséges levegőbe történt és a légvételi elégtelenség ismét visszajött.­­Tehát kellőleg ritkított levegőbe való kilégzés által tökéletesen ki lehet egyenlíteni azon szellőzési zavart, mely a kilégzésnek ilynemű akadályozása útján jött létre. Mindkét esetben tehát a meglevő szellőző erők figye­lembe vételével hoztuk alkalmazásba a külső erőket a szel­lőzési erőhiány kiegyenlítésére. Az erőforrás e műveletnél a szívó­fűvé vízesése és vízemelkedése volt. De úgy is alkalmazhatjuk a mesterséges légzést, hogy nem vesszük figyelembe a meglevő erőket. Hogy ezt meg­mutathassam, a légző asztal 3. sz. csövét az asztal alatt összekötöm az egyik szívó-fúvó fújtató csövével (2. ábra F), míg a 4. sz. csövet egy másik szívó-fúvónak a szívó csövével (2. ábra szélső Sz). Itt látnak a légző asztalon egy egyszerű készüléket (1.ábra E), melyet nevezzünk légáram szakgató­­nak. Ez áll egy villaalakú rézcsőből (a), egy billentyűből (b) és két rézcsőből (c—d), melyből mindenikből két-két csappal ellátott cső emelkedik fel. E két rézcsövet a rézvilla két szárával kaucsukcső köti össze. A kaucsukcsövek a bil­lentyű szárak alá esnek, úgy hogy a billegetés alkalmával felváltva majd az egyik, majd a másik csövet nyomhatom össze. A légáram szakgatónak d csöve a légző asztal 3. sz. csövével van összekötve, a c pedig a 4. sz.-val. b billentyű egy rugó által oly helyzetben van, hogy a d csövek­ kaucsuk összeköttetést lenyomva tartja. Ha most megindítom a szívó­­fúvókat, a 3. sz. csövön jön a sűrített levegő, áthatol a d csövön át, a 4. sz. cső pedig a c csövön át finytonosan aspi­rál. Ha most a billentyűvel felváltva a c és d csöveken levő kaucsuk összeköttetéseket lenyomom és a villaalakú csap szabad végét a légcsőbe tett üvegcsappal összekötöm, a tü­dőt váltakozva összeköttetésbe hozhatom a sűrített és ritkí­tott léggel. Valahányszor a­­ kaucsuk összeköttetést nyo­mom, az aspiratió útját elzárva, az előáramló levegő útját nyitom ki; ekkor a sűrített lég a­­ csövön és a rézvillán szabadon behatol a tüdőbe, a tüdő kitágul. Ez pótolja a belégzést. Valahányszor a billentyűt leeresztve a d cső kau­csuk összeköttetése lenyomatik, a sűrített lég útja bezárul, míg az aspiráció útja megnyílik és a tüdőbe befújt levegő kiszivattyúztatván, a mellkas összeesik. Ez a mesterséges kilégzés. Mind a sűrítési, mind a ritkítási fokot az állat tüdejéhez képest szabályozhatom azáltal, hogy a d, illetőleg c csöveken levő csapokat jobban vagy kevésbé kinyitom. A szabályozás pontos ellenőrizésére a még szabadon levő csö­veket higany manométerekkel kötöm egybe. E készülék se­gélyével, egy a normális légzési számnak megfelelő számra beállított metronóm ütése szerint végezvén a billentyű játé­kot, a szellőzést mesterségesen, a légző izmok hozzájárulás nélkül egészen szabályosan fenntarthatom.1) Szüntessük meg most ez állatnál a légző felület szellő­zését egészen, azáltal hogy teljesen elzárjuk a levegőnek a tüdőbe jutását. Az állaton azonnal kifejlődnek a fuladás tünetei, a mély és nehéz légzés, a kilégzési görcsök az álta­lános görcsökkel, az exophthalmus. Most már az állat a praemortalis mély légzéseket teszi. íme ez az utolsó légzés, az állat petyüdt izomzattal mint hulla fekszik előttünk. Ha még tapintják a mellkast, a szívverést érezhetik. Most ösz­­szekötöm a légáram szakgatót a légcsőbe tett üvegcső­vel, megindítom a billentyű játékot; látják a mellkas rend­­arányosan emelkedik és sülyed. Alig telik el fél perez, az állat perezhártyája ismét visszanyeri érzékenységét, a láza ismét megszűkül, nem kell sokáig folytatnunk a mesterséges légzést, az állat önmagától is légzik tovább, s ismét vissza van adva az életnek. E megfálasztást és feltámasztást akár­hányszor ismételhetjük egymás után. Itt a hatás nyilvánvaló. Fuladásnál az éleny gyorsan elég a vérből, mivel a szellőzés megszűnt, újabb mennyiségű éleny nem juthat be a vérbe, felhalmozódnak benne ama bomlási anyagok, melyek előbb fokozódott működésre ingerült, azután pedig kimerítik a nyúltagyi légző központokat. Ha azonban a légző felület szellőzését ismét helyreállítjuk, a kellő mennyiségben beju­tott előnynyel gyorsan elégnek e bomlási termények, a légző központok visszanyerik érzékenységüket és ismét megindul a egy csőrendszer, m­íg a következő részekből áll: A széles hengerből, melynek egyik végébe Sz és F a szívó-fúvó fújtató és szívó csövével összekötendő csövek nyílnak be, másik végéből pedig egy cső jön elő, mely m-nél kaucsukcső segélyével a légcsőbe tett üvegcsővel jön kapcso­latba. A hengerben, Sz és F csövek benyílási helyén a és b billentyűk léteznek, melyek x tengelyre illesztett emeltyű segélyével — annak for­gásakor — úgy mozognak, hogy midőn az egyik elzárja a hengerbe ve­zető nyilást, a másik billentyű kinyílik. X tengely a henger alá nyúlik ki és a hengeren kívül forgatható x—z és B emeltyű kés­zülékekkel. B emeltyű, egy villanydelejes patkó felett vonul el és fi­rugany által az fi előtt látható hypomoch­ilon gyanánt szolgáló vasrúdon a patkó felett kö­rülbelül 5—10 mm.-nyi távolságban tartatik távol. Ez elrendezés által a billentyű nyitva marad, 6 pedig be van záródva. Ha B emeltyű B pat­kóra nyomatik (ily helyzet van előtüntetve a rajzon), b billentyű nyílik, a pedig záródik. A B billentyűnek lenyomása tehát a sűrített levegőt hozza összeköttetésbe a tüdővel (ugyanekkor elzárván azt a ritkított leve­gőtől), míg fel elvesztésekor a tüdő ürege a ritkított levegővel lép össze­köttetésbe (ugyanekkor elzáratik a sűrített levegőtől). Ha B patkó dele­jesül, B emeltyűt magához rántja, megnyílik a b szelep, a sűrített leve­gőnek szabad az útja, ha megszűnik a delejfolyam, a rugó a­z emelyűt felemeli, megnyílik az a billentyű, nyitva az út az aspiratióra. Hogy tehát a czél eléressék, a patkót csak a belégzés alatt kell delejesíteni. Ezt a következő berendezéssel értem el. 1—2. sz. csavar szorítóba jönnek valamely villanytelepnek huzalai. Az 1. sz. csavar-szorító nem a deszka­lap fenekén levő vájulatába futó huzallal a patkónak m szárával van összeköttetésben, míg a 2. sz. csavar szorító h—i—k—l huzallal a patkó másik szárával. E huzalba van illesztve egy készülék a villanyáram meg­­szakasztására. *-nél emelkedik fel a deszkalapról függélyesen egy rézlemez (P), fc-nál egy résoszlop (0), melynek felső végében egy platin végű csavar van, mely P lemeznek felső platinirozott lapjával jöhet érintke­zésbe. Valahányszor ez érintkezés megtörténik a villany­folyam záródik, az E patkó delejesül, s a sűrített levegő útja megnyílik, ha P lemez eltávolodik az U oszlop csavaraitól, a villanyáram megszakad és a billentyű kinyílik, s nyitva a ritkított levegő útja. Hogy pedig a P az U csavaréval csak a belég­zés alatt érintkezik, a következőleg értem el : A csőből egy vékonyabb csőág jön ki, mely B tölcsérben szélesedik ki. A tölcsér vékony kaucsukhártyával (end) van bevonva, melynek közepén egy rézsodrony van megerősítve. E rézsodrony az U oszlop kaucsukkal bélelt csatornán megy át és P réz­lemezzel van összeköttetésben. Mindannyiszor tehát, valahányszor céd kaucsukhártya behomorodik P lemezt, e rézhuzal segélyével 0 oszlop csavarának végével összeköttetésbe hozza, s a folyam bezáródik, mihelyt pedig a hártya visszakapja előbbi helyzetét, vagy pedig kidomborodik, a P lemez eltávolodik a csavar végtől és az áram megszakad. Minthogy pedig c­d hártya valahányszor a csövön át belégzés történik, behomo­rodik, s míg a belégzési áram tart behomorodva marad , a belégzés tartama alatt a szelepen keresztül folytonosan tolul be a sűrített levegő. Ha a kilégzés következik, a hártya kidomborodik, a villanyáram megszakadván, azon pillanatban záródik a b csap és kinyílik az a, s hatályba lép az aspi­ratió. Hogy az előtoluló sűrített légáram a B tölcsérbe egy könyen be ne toluljon, a b tölcsér szára az m csőben tovább folytatódik, úgy hogy nyílása az m nyílás közepén van, mi a rajzból kimaradt. Az apróbb rész­letekbe bocsátkozni túlesik a jelen értekezés körén.45^ *) Újabban e fennebbi kísérletekre egy oly készüléket szerkesztettem, melynek segélyével magának az állatnak be- és kilégzési árama nyitja meg a sűrített, illetőleg a ritkított levegőt elzáró szelepeket. E készülék szer­kezete, melyet villanydelejes légáram isakgató­nak lehetne nevezni, a 2-dik és 3-dik ábrából érthető meg, amaz a képet felülről, emez keresztmetszetben tünteti elő. Egy 29 c­m. hosszú és 14 c­m. széles deszka­lapon (3-dik ábra), a lap hosszával keresztben két fapolcton van elhelyezve . -

Next