Orvosi Hetilap, 1875. február (19. évfolyam, 6-9. szám)

1875-02-07 / 6. szám

103 104 szinte ezen bonczleleti statistika útján ugyanazon eredményre jutott, csakhogy ő a granuláris vese ezen hatását a többi vesebajokkal szemközt még élesebben kiemeli. Eseteim közül 3 jelentékeny szívtúltengést mutatott, a 4-dikben ezen pont­ról nem adhatok biztos tudósítást, mivel csak futólag ész­leltem. Ezek volnának a lényeges differentiális mozzanatok, melyeken kívül azonban még néhány kevésbé állandó, de mégis jellemző tünetet kell említenem. Ezek : 1. A fehérnyés reczegláb; Traube szerint majdnem kizárólag szemcsés vesénél fordul elő, s mindig a bal szív túltengésétől van kisérve, mit Schweigger és Gfraefe is bizonyítanak. Völkers 20 fedényes retinitis esete közt 19 vízkór nélkül, s így vesesorvadás mellett mu­tatkozott. Néha azonban Brightkórnál is fordul elő. A reczeg­láb jelenléte e szerint minden esetre inkább sorvadás, mint Brightkór mellett szól. 3 halálos eseteim közül csak egyik­ben észleltem. 2. Bő orrvérzések különösen a betegség vége felé szoktak fellépni, s a beteg kimerülését siettetik. 3 halálos betegem közül kettőnél volt jelen. 3. Uraemicus halál. Különösen Bartels ki­emeli, hogy a szemcsésedés többnyire uraemiával, az idült Brightkór kiválólag vízkórral végződik. Ezen körülménynek magyarázata nehéz, mert a tett vizsgálatok nem mutatják, hogy a huggang kiválasztása a szemcsés veséből határozot­tan csekélyebb, mint a Brightveséből. Halálos eseteim mind­annyian idült uraemia tünetei közt múltak ki. 4. A d y s p n o e. Ez csekély tapasztalatom szerint oly gyakori vesebántalan­ tünet, hogy, ha nehéz légzésben szenvedő beteg kerül elém, kinél sem tüdő-, sem billentyűbaj nem található, már húgyvizsgálat előtt is nagy valószínű­séggel vesebajra szoktam következtetni. Részemről azt hi­szem, hogy ezen dyspnce mindig a szívnek elgyengülésétől és közvetlenül a kis vérkeringés zavarától függ, s azt mu­tatja, hogy a szív compensatioja vagy ideiglenesen, vagy maradandókig csorbát szenvedett. Meglehet azonban, hogy vérfertőző bomlási anyagokról van feltételezve. Sok esetben a heveny és idült Brightkórnál, de kiválólag, mint a szív túltengése, a szemcsés vesénél fordul elő, s annak igen gyakran első alanyi tünete. A halálos esetek közül kettőnél első jelensége volt a betegségnek, s úgy látszik, hogy na­gyobb fokú asthmaféle nehéz légzés inkább sorvadás, mint Brightkór mellett szól. 5. S végre említenem kell még egy tünetet, melyet egy szerzőnél sem találtam, s mely 3 halálos esetem közül kettőben az élet vége felé jelen volt, t. i. a száj takhár­­tyájának sajátságos bántalmát, talán legjobban ki­fejezve, maceratio-ját. Egyik esetben a száj takhártyája egész terjedelmében fehér, felernyedt, fellazult volt, s oly égető fájdalmakat okozott, hogy az uraemicus betegnek ál­landó panaszát képezte; a második bonczolt esetben szinte az uraemia stádiumában lépett fel, de csak a nyelv mellső részére és a vestibulum oris-ra szorítkozott. Talán a fak­­hártyán kiválasztott vagy a kihányt folyadékban tartalma­zott uraemicus anyagok ingeréből támad, melyekről még mai nap sincs meghatározva, vájjon a huggang, vagy az ammó­niák vagy egyéb ismeretlen bomlási termények szerepelnek-e mint vérfertőző anyagok. Bizonyos hasonlatossága van a szájpenészhez, de különbözik tőle az­által, hogy a) nem ké­pez lerakodmányt a lakhártyára, hanem csak a felhám felernyedéseként mutatkozik; b) a takhártyáról le nem töröl­hető; c) nem képződik előbb lobos piros takhártyán. Külön­ben sajmlom, hogy a döntő górcsövi vizsgálatot elmulasz­tottam. . Ezek volnának a szemcsés vesének megkülönböztető tü­netei. Ha valaki kérdezné, mire szolgál ezen elkülönítése a Brightkórtól, azt lehet felelni, hogy nem csak tudományos tekintetben érdekes két különböző kórfolyamatot mintegy egyénesíteni, de practicus szempontból is fontos különösen a kórjóslat tekintetéből, mennyiben talán minden tapasztalt orvos látott már, bár elég ritkán egy gyógyult Brightkóros esetet, míg a szemcsés vesesorvadás absolute halálos kórjós­­latú. Ez például oly esetben, milyen negyedik esetem volt, igen fontos, hol ugyanis majdnem teljes erőben és egészség­ben levő egyénnél, s így igen korán, biztos kedvezőtlen ki­menetelt jósolhatunk. Hogy végre röviden összefoglaljam a mondottakat: ha beteg kerül elénk, kinek fehérnyés vizelete bővebb a rendes­nél és igen alacsony fajsúlyú; ha nála egyszersmind a bal szív túltengését észleljük az isleres rendszerbeni nagyobb nyomással, a­nélkül, hogy ezen túltengésnek egyéb okát ki lehetne puhatolni; ha vízkóros tünetek nincsenek jelen ; ha talán ezeken kívül retinitis albuminurica, nagyfokú nehéz légzés, s a későbbi lefolyásban bő orrvérzések és uraemicus tünetek állnak be, akkor majdnem biztossággal a vesék szemcsés sorvadását lehet feltennünk. 4 gégészískület kezelése. Groszmann Mihály tr-tól Bécsben. Az orvosi tudomány­ újabb vívmányainak azon ellenvetés létezik, hogy, csak a kórismézés halad győzelmesen előre, míg ügyetlen társa — a gyógykezelés — csak nehezen ballag utána. Hogy ezen ellenvetés mennyire jogosult, mindnyájan tud­juk, de leginkább tudja az, ki a kórismézésben bizonyos tö­kélyt ért el. A szenvedőnek, ki az orvoshoz segély és tanácsért folya­modik, legkevésbé használ a legszellemesebb kórisme, ha pi­rulva bevallják előtte tehetetlenségünket; a legtetszőbb elméle­tek mit sem érnek a beteg előtt, ha csak halálítéletét okada­­tolják; a haldoklók előjoga, a legszebb diagnosist is nélkü­lözheti. Nem akarjuk azonban a haladás horderejét becsmérelni, melyet a betegségek okának felismerésében elsajátítottunk. Előbb ismernünk kell az ellenséget, melylyel meg kell birkóz­nunk, s ha eddigelé nem is vagyunk képesek mindenütt csalha­tatlan fegyverekkel fellépni, a tudomány még korántsem szüne­tel, s a mindig előre törekvő emberi ész szövetneke lassan ter­jeszti a világosságot annyi természetbeli titok homályába. Az orvosi tudomány számos ága közt a gégetükrészet az, mely az említett ellenvetést, hogy t. i. csak a kórismében és nem a gyógykezelésben haladtunk, jogosan visszautasítja. Ezen új tan, mely csak ezen század ötvenes éveiben Czermak által — ki sajnos, hogy oly gyorsan ragadtatott el az élők közül — lépett előtérbe, bámulatos gyorsasággal a legnevezetesebb ered­ményeket mutatta fel. A szó szoros értelmében világosságot hozott eddigelé homályos részekbe, világosságot, mely nemcsak a betegség felismerésében, hanem annak gyógykezelésében is hatalmasan támogat. Csak a légutakban előforduló új képletekre hívom fel a figyelmet, különösen a habarczokra és hámrákokra. Mily tehetetlen vola itt az orvos betegével szemközt ! ! Rekedtség, néha légzési nehézség, vagy fájdalom oly tünetek.

Next