Orvosi Hetilap, 1875. június (19. évfolyam, 23-26. szám)

1875-06-06 / 23. szám

445 a dü­lmirígyre is, melynek megtámadott része tetemesen megduzzad és megkeményedik. Később a szétesési folyamat itt is érvényesíti magát, s az ondóhólyagcsák és dülmirígy egy sajtos barlanggá folynak össze. Az ondóhólyagcsák és dülmi­rígy sajtos elmállására vonatkozólag kórodánknak egy igen szép esete van 1867-ből. Az eset egy 30 éves szolgára vo­natkozik, kinél a borék alsó felületén krajczárkiterjedésű sipolynyílás létezett, mely mindkét sajtosan elfajult mellék­here farkába vezetett; az ondózsinórok megvastagodtak és keménytapintatt­ak voltak. A bal orsócsont alsó ízülete vé­gének megfelelőleg egy diónagyságú sajtos tályog. Mindkét tüdőcsúcsban tömörülés; 40 fokú láz ; nagyfokú erőhiány. Baját 10 év előtti lovaglásból származtatta, midőn heréi tetemesen megzuzattak. A feltörés a zúzódás után körülbe­lül 2 hó múlva lépett fel.­Hat napi itttartózkodás után ál­talános kimerülés tünetei között meghalt. Bonczlelet : A mellékherék, a jobboldali here teljesen, a baloldali alsó rész­letében sárgás, sajtos, törékeny anyaggal beszűrődött, s több kisebb-nagyobb barlanggal ellátott, melyek közül az alsó az említett sipolynyílással közlekedik. Az ondóvezérek mind­két oldalon megvastagodtak, ürüket sárgás, túrós, pépszerű anyag tölti ki, falzatuk kölenszemcsékkel behintett. A dül­mirigy legnagyobb része és az ondóhólyagcsák sajtos bar­langgá folytak össze, mely barlang borsónagyságú, kivágott szélű nyíláson át a hólyaggal közlekedik. A hólyag nyak­hártyáján, a belekben, a vesékben részint szürkés, részint sárgás kölesszemcsék. A tüdők, a mellhártya mindkét lemeze kölesszemcsékkel tekintvék, a tüdőcsúcsokban sajtos be­­szűrődés. A tályog áttörhet hátfelé a végbélbe, mell és aláfelé a húgycső dülmirigyes részébe, felfelé a hólyagba, sőt még — mint alább közlendő­­-ső esetünk mutatni fogja — több irányba is egy, ugyanazon egyénnél. A húgycső és hólyag nyákhártyáján néha eltúrósodott góczok, túrósalapú fekélyek, sőt szürke kölesgümő-szemcsék lépnek fel. Solo weise kicki) egy esetet közöl, hol a makkon apró sankerszerű fekélyek voltak, s a húgycsőből piszkos, genyes váladék szivárgott elő. Közlő a bajt az élőben húgycső-sankerfekélynek tartotta. A bonczlelet elütő volt az élőben tett kórismétől. A húgycső dülmirígyes rész­lete, a dülmirígy és ondóhólyagcsak sajtos elváltozást mu­tattak, sőt utóbbiak egy sajtos barlanggá folytak össze, mely aláfelé a húgycső dülmirígyes részével, mellfelé a hólyag­gal közlekedett, az ondóvezérek 100 mmtr.-nyire felfelé szintén sajtos elváltozást mutattak, s a hólyag és húgycső nyakhártyája részint kölesgü­mő-szemcsékkel, részint apró fekélyekkel volt fedve. Mindkét mellékhere sajtos góczokat tartalmazott, valamint a tüdőcsúcsok is. Közlő véleménye szerint a gümős kórfolyamat az ondóhólyagcsákból indult ki. Mint látni fogjuk, alább közlendő 1-ső esetünk igen sokban fog hasonlítani ezen esethez. (Folytatása következik).­ ­) Tuberculose der Harn- und Geschlechtsorgane Urethralschanker simulirend. (Archiv für Dermatologie u. Syph. II. 1. p. 1. 1870). F 446 Wagner János tanár egyetemi korodájából. Adatok a jaborandi hatásmódjának és gyógy­értékének­­ismeretéhez. Közli ifj. Purjesz Zsigmond tr., tanársegéd. (Folytatás). Ezen mérés után lett a harmadik adag jaborandi, az előbbiekhez hasonló mennyiségben és hasonló módon készítve, beadva, midőn a beteg hőmérséke 37,7°C., érvelése 48 és per­­c­enkénti légvétele 25 volt. A hatás csaknem ugyanazon módon és gyorsasággal mutatkozott, mint a múltkori kísérletnél, csak­hogy minden tekintetben gyorsabb lefolyású, így a hőmér­­s­é­k­b­e­n nem is észleltem emelkedést, hanem miután körül­belül 12 óráig az előbb említett magaslaton maradt, sülyedni kezdett és a kísérlet befejezte előtt (7 óra 35 perczkor) 36.5°C-ra szállott le. az ér­ver­és, mely a kísérlet előtt 48 volt, később tettebb lett és 64-re emelkedett (legmagasabb az első kísér­letnél 80, a másodiknál 76),­­ s a kísérlet befejeztekor 48-ra esett. A légvételeken most sem tudtam jellemzetes válto­zást észlelni, a beteg azonban most alig köhögött. Az izza­­d­á­s most is 10 perc­c­el a forrázat bevétele után, tehát 4 óra 30 perc­kor volt először észrevehető; bőségére, midőn az leg­­intenzivebb volt (5 óra 15 perczkor) nem tért el az előbbitől, azonban sokkal rövidebb idejű, s már 7 óra 30 perczkor töké­letesen megszűnt és összesen 3 óráig tartott. A követet illető­leg következő lefolyás mutatkozott: Reggelig még 82 kemtr., tehát összesen 545 kemtr. nyá­lat távolított el. Valamely kellemetlen alanyi érzetről a beteg most sem tett említést. Testsúlya a kísérlet befejeztekor 154 font, a súly­veszteség tehát 2 font volt. A következő ését nyugodtan tölte, másnap azonban vonakodott ismét a szert bevenni, mert, mint mondá, mindinkább dagad; tényleg az alsó végtagok vizenyője jelentékenyen szaporodott, s a hasvízkór, kis fokban is­mét kimutatható volt. Hosszas rábeszélésemnek mégis sikerült a negyedik és utolsó adag laborandit bevezetni. Máj. 21- kén d. u. 4 órakor testsúlya 156% font volt, a tegnapi kísérlet végéhez képest 212 fontot, a kísérlet kezdetéhez képest pedig % fontot növekedett. A kísérlet kezdete előtt, 4 órakor (máj. 21-kén), testsúlya 156­2­ hőm. 37.2, érlökése 44, légzési szám 24. 4 óra 15 perc­kor a forrázatot megitta. (Mindig ugyan­azon adag nyujtatott, a Riegel által előírt, 4 grammot tartal­mazó, Párisból hozatott dobozkák.) Alanyi érzete a betegnek most sem változott; a hatás mintha a tegnapinál is csekélyebb lett volna. Hőmérséke 4 óra 55 perczkor emelkedett 37.3°C-ra, s 5 óra 15 perczkor sülyedni kezdett és 6 óra 55 perczkor, mikor az izzadásban lényeges csökkenést lehetett észrevenni, 36,5°C-ra szállott le. Az érlökés legnagyobb száma 5 óra 15 perczkor 64 volt, 6 óra 55 percz­kor már 48-ra csökkent. Az izzadás mennyiségére sem hason­lított az előbbiekhez, a fehérnemű nem nedvesült annyira át, de rövidebb tartamú is volt, mert már 7 óra 5 perczkor a letörült verejték nem képződött újra. Az izzadás tehát, mely 4 óra 45 perczkor kezdődött, csak két óránál tartott valamivel tovább. A kötetet, illetőleg a jegyzőkönyv következőleg szól: 23* Idő Köpet Tízperezre Idő Köpet Tízperezre mennyisége esik mennyisége esik 4óra 30 perczkor kezd köpni. 4óra 10P.310 kemtr. 25 kemtr. 4óra 40P. 15 kemtr. 15kemtr.6 » 20 77 330 77 20 774 „ 50n 65 „ 50 776 97 30 99 350 77 20 995 97 99 115 , 50 116 r­ 40 77 360 77 10 975 * 1o 97 150 „ 35 996 97 50 99 380 77 20 975 * 20 77 185 „ 35 977 n — 99 400 77 20 975 „ 30 99 210 „ 25 977 97 10 77 420 97 20 995 » 40 77 235 „ 25„ 7 97 20 97 435 77 15 995 » 50 260 „ 257 77 30 77 450 77 15 996 77 99 285 „ 25 977 77 40 77 463 77 130

Next