Orvosi Hetilap, 1875. augusztus (19. évfolyam, 31-35. szám)

1875-08-01 / 31. szám

— —­ ­d,­T­T 613 614 — illető ondóhólyagcsában és dülmirigyrészletben már etablí­­rozta magát. A műtétet ápril 30-kan hajtottam végre, midőn nem­csak a kóros here és az ondózsinór megvastagodott rész­lete távolíttatott el, hanem a gyors hegedés útjáni össze­tapadás létesíthetése végett egyszersmind a bóráknak az elő­esett berét környező, avval helyenkint összenőtt, beszűrődött és sarjakkal fedett részlete is. Az üterek lekötése után a borékseb csomós varratokkal egyesíttetett, azonban a borék bőre annyira be volt szűrődve, hogy a varratok némelyike az összecsomózáskor átvágott, úgy hogy már az egyesítéskor nem sok reményt tápláltunk a gyors hegedős útjáni összeta­padás sikerülése iránt. Műtét utáni napon beteg aránylag jól érzi magát, láz­­talan , a varratok eltávolíttatván a sebszélek szétváltak, a sebül-, és sebszélek piszkos csapadékkal fedvék. Május 2-kán élénk fájdalmak az ondózsinór csonkjának megfelelőleg; vi­zenyős, gyakori hasmenés. Május 3-kán az ondózsinórtáji fájdalmak a jeges borogatásra alábbhagytak ; hőmérsék­ren­des; a vizenyős hasmenés azonban ópium adagolásra sem szűnik; a piszkos sebür chlormeszes vízzel tisztogattatik. Május 4—10-kén: beteg folyton láztalan, fájdalmai a seb és ondózsinór környékében teljesen megszűntek; a lekötési fonalak (2) kiváltak; hasmenése azonban minden gyógyke­zeléssel daczol, s gyanút kelt arra, hogy a belekben fekélye­­dési folyamat áll fenn. Május 11 — 16-kán, a sebür teljesen megtisztult és gyorsan kisebbedik, a széleken megkezdődött a hámosodás; a hasmenés ferr. sesquichloratum belsőleges ada­golására, s argentum nitricum csőrékre megszűnt; erőbeli állapota javul. 12-kén éjjel­eskóros rohama volt 5 perc­ idő­tartammal. Mint most vallja, ily rohamokban már több év előtt szenvedett. Ezen időtől fogva a gyógyulási folyamat elég gyorsan haladt előre, s csak a koronkint fellépő vizenyős hasmenés által zavartatott némileg. Május 2­2-kén egy kraj­­czárnagyságú, majdnem a bőrszélekig kiemelkedett, szépen sarjadzó folytonossághiánynyal távozott. Kimenetelekor a baloldali ondóhólyagcsa és dülmirigyrész, melyek műtét előtt némi megnagyobbodást és érzékenységet mutattak, újra rendes ter­méjü­kre szállottak le. A tüdőkben semmi kóros elváltozás nem volt kimutatható. Alig szenved kétséget, hogy a megnagyobbodott hal ondóhólyagcsában és dülmirigyrész­­ben, ha a kóros here a szervezettel továbbra is összefüggés­ben maradt volna az ondóvezetéken átvezetett lobinger to­vábbi fennállása mellett, a szintén sajtos folyamat még nagyobb valószínűséggel lépett volna fel, s így a műtét tar­­tósabb eredményt nyújt­, mint várhatók. A burkaival összenőtt herének és mellékherének át­­metszetét az 1-ső ábra tünteti elő: a mellékhere, b a here, mely — mint már említve volt — a herék mellfelületén levő nyíláson gombszerűleg dudorodott elő; c sárgásszínű, tö­mött tapintatú, ,a metszlapon kiemelkedő sajtos dudorok és göbök, a herének és mellékherének tömöttebb, pirosas fénylő szövetébe beágyazva; d rendetlen alakú, sajtos falú, sárgás, pépszerű anyagot tartalmazó barlangok a here és mellékhere központi részében, melyek, a körny felé tölcsér­­szerűleg szűkülve, a here és mellékhere felületén szájadznak. A kóros here szöveti berendezését mutatja a 4-dik ábra; az ondócsatornácskák (haránt átmetszetben) szét vannak tolva, s ürüket szürkés, pépszerű, szemcsézett anyag tölti ki, melyben itt-ott még apró, kerek, magvas sejtek láthatók. A csatornácskák falzata hosszúkás sejtekkel van megrakva A közti kötszövet apró, kerek, magvas sejtekkel van sűrűen behintve. Az 5-dik ábra sajtos, kemény göb górcsős képét mutatja; az ondócsatornácskák falai és a közti szövet szét­eső félben, a csatornácskák űrében és a közti szövetben szemcsés törmelék és zsírhalmazok; határozott körvonalú alakelemek már nem különböztethetők meg. (Vége következik). A budapesti m. k. egyetem szül­korodájából.­) A leül nemzetészek sérüléseinek befolyása a gyermekágyra. Tauffer Vilmos tr.-tól. III. Lássuk most a fekélyeket következményeik szerint, azon osztályozás mellett, melyet czikkünk első részében felvettünk. Tekintet nélkül a sérülés nagyságára, a következmények szerint, mint látjuk, a fertőzött a) csoportjába 9, b) csoportjába 16, c) csoportjába 1 eset tartozott. Az a) csoportbeli eseteket,2), részben a mondott osztályozási nehézség és esetleg tévedés miatt, másrészt azért, mert a gyermek­­­ekágyat nem befolyásolták, tárgyaláson kívül hagyhatjuk. A bj csoportba 16 eset tartozott, tehát a fekélyesedettek­­nek 61,5%, valamennyi sérülési esetnek 15,84%-a. Először szülőknél a szülés aránytalanul hosszabb tartamú; a szülszerveket környező kötszövet zuzatása aránytalanul jelentéke­nyebb, s ezáltal a lobosodásra hajlamosítottabb; továbbá a szülés ezeknél sokkal tanulságosabb lévén, többet is vizsgáltatnak; s végre a jelentékenyebb sebzések legnagyobb része , náluk fordul elő. Mindez elegendő ok avégre, hogy a fertőzés és megbetegülés túlnyomó gyakoriságát ezen esetekben kimagyarázhassuk. Sérülés foka a ) Helybeli, a környű­­­l kötszövet és általá­­nos lábos tápláik. 3- zavar nélkül §' C; sebek ~= g. fekélyek. ·› C« N !o o A4 ~ -23 ® «C A ‡ '›3 .0 -+1 £ bC _ '03 tű :° -5 r* O .® ce c 1-4 ^ ť 1 O ffl i« -r-i -A› S) S' termekágyi -M --H sa 'ca ›D Ni T, A4 si 'c3 OT *T* CL . co -2 taD © 2 U O OT si­­a­­ -h ° g 1-ször szülő I. fokú sérülés ■ _ II. „2 5 — Hl. „7 a 1 2-szor szülő I. ,, „— — •— II. »— i — 111. *— i — 3-szor szülő I. „ „— — — II. „— — — H l. ,— i 9 161 1- ször szülő 13 betegült meg e fokban 21.6%) 2- szor „ 2 „ » 6.6%, többször „ 1 „ „ „ „ 8.3%. ‘) L. az „OHL.“ 29. számát. 3) Hivatkoznunk kell czikkünk első részében álló azon néhány sorunkra, hol határozottan kiemeltük, miszerint az osztályozásnál nem csekély nehézséget okozott annak eldöntése, hogy valamely vastag detritus­­réteggel borított diphtheriticus külem­ű folyt, hiány egyszerű helybeli, avagy olyan fertőzött sebnek tekintendő-e, mint a 2. a) csoportban jel­lemeztük ; épen azért, a fenntebb látható, e csoportba tartozó 9 esetre vonatkozólag meg kell jegyeznünk, hogy azoknak fertőzöttsége iránt min­den kételyt kizárnunk nem lehet, de a seb küleme után ítélve, mind­­annyit a fertőzöttek közé kellett soroznunk. 31* —

Next