Orvosi Hetilap, 1876. május (20. évfolyam, 19-22. szám)

1876-05-28 / 22. szám

Budapest, 1876. Mi­­jus 28. mót. Előfizetési Ár . hel­y­be­n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések ném­emte­­sítendők. Hirdetése­kért soromkint 15 új kr. megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasehe-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. IKE­U.sisxca.cl.iS/kL é^foly^m. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: T­a­k­á­c­s E. tr. Közlemény Korányi Fr. tnr. koródájából. A salicylsav, illetőleg salicylsavas szikony gyógyérzete és hatásáról. — Regéczy Nagy I. Schulek V. t­r. szemészeti koródája. A lappangó túllátósag meghatározásának módjai birálatilag. — L­i­e­b­­mann M. tr. Kézmárszky T. t­r. szülészeti korodájából. A szülés alatt létrejött gátrepedésekről. (Folyt.) — B­á­r­o­n J. tr. Idegen test a hólyagban. (Vége). — Laps­z­e­m­l­e. A ferde (konok) nyakról. — A ruganyos alákötésről a nyelv hámrákos daganatainál. — Az előkar csontközi literének sebzése, kettős alákötés a sebben. — Gyermekeknél előjövő köldöksérv ellen. Tárcza : Az élettani intézet bemutatása 1876. május 20-kán. — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Korányi Frigyes t­r., kir. tanácsos korodájából. A salicylsav, illetőleg salicylsavas szikony gyógy értéke és hatásáról. Takács Endre író tanársegédtől. Mielőtt közleményemnek a czímnek megfelelő részére térnék át, nem tartom czélszerűtlennek, némit magáról a salicylsavról előrebocsátani. Kolbe már 1860. évben foglalkozott a salicylsavval, azonban ekkor még inkább vegyi alkata, összetétele foglal­koztatta őt; 1874. julius hóban kelt közleményében­) már előadja a salicylsav nagyobb mennyiségben való előállításá­­sának módját és némely vegyi sajátságát. Röviden ez előállítási mód következő: szikony phe­­nol­ra 150—200° hőnél szénsav hat be, mire salicylsavas szikony képződik. Ez oldatban marad. Ha ez oldathoz sósav adatik, a salicylsav apró jegeczekben válik le. Az így nyert salicylsav még mosás és átjegeczítés által tisztíttatik meg. A salicylsav a paraoxybenzoesav- és oxybenzoésavval is­mer test; kissé sárgás port képez; 300 rész vízben, alco­­holban vagy közönyös harany- és szikonysós oldatban könyen oldhatik; íze édeses, de nem kellemes, szagtalan, az erjedési és ráhatási folyamatokat oldatban erélyesen megakadá­lyozza vagy épen megszünteti, s belsőleg véve, a vizeletben részben mint salicylsav, részben mint salicylursav válik ki. Az előbbinek a vashalvag és vaséregsók igen érzékeny kém­szerei ; ha salicylsavtartalmú vizelethez vashalyagos oldatot adunk, rögtön ibolyaszín áll le. A szervezetből a salicylsav a vizelettel választatik ki a vesék által; a szókeletben, ha csak túlságos mennyiség nem vétetik, kimutatni nem lehet. (Kolbe, Journal f. pract. Chemie 11. B. 23) A salicylsav ezen sajátságai mellett érthető Kolbe-nek azon véltéte, hogy salicylsav a gyógyászatban oly irányú, de sokkal nagyobb terű alkalmazást nyereni, mint a carbolsav, melyből — mint láttuk — előállítható és melyre hevítés által ismét felbomlik ; érthető azon, mondhatnám lázas kí­sérletezés és sokirányú alkalmazás, minek folytán ma való­ságos salicylsavirodalom fejlett ki. Kolben kívül Meyer és Neubauer voltak az elsők, kik a salicylsav erjedés- és robbadásgátló hatását vetették kí­sérlet alá, s meggyőződésük alapján kimondák, hogy ily irányban igen hatásos szer. E kedvező eredmény és Kolbe által ösztönöztetve, Thiersch t­r. első alkalmazta a salicyl­­savat a gyógyászatban (a sebészetben), s hogy mennyire meg volt elégedve az eredménynyel, következő szavai igazolják: „Az eddigi tapasztalatok azon reményre jogosítanak, hogy a salicylsav a carbolsav minden jó tulajdonát — rész tulaj­donai nélkül — egyesíti“. (Journal f. pract. Chemie. 10. B. 112.) Erre azután csakhamar megindultak a salicylsav alkal­mazása és kedvező vagy kedvezőtlen sikere feletti közle­mények. Wagner, gyakorló orvos Friedbergben, többirányú és többnyire kedvező eredményű kísérletei közül főleg kiemeli, hogy a roncsoló toroklobnál (diphtheritis) a salicylsav nem­csak gyógyító hatással bir, de a betegséget magát is jelen­tékenyen megrövidíti. (Pract. Beob. über die Wirk, der Salicyls.) Ugyanily értelemben nyilatkozik Fontheim tr. is. (Jour­nal f. pract. Chem. 11. B. 212.) Traube t­r. kórodáján — Stricker törzsorvos közle­ményei szerint — a salicylsav ízületi csúznál igen jó siker­rel alkalmaztatott, úgy hogy 48 óra alatt a csúznak min­den tünete elmúlt. Stephanides tr. (Wiener med. Presse 1875. 14. sz.) vérhas és idült bélhurutnál alkalmazta kitűnő sikerrel. Fürbringer Pál tr., Friedreich t­r. kórodáján hólyag­­hurutos betegeken tett észleletek alapján a következőkkel zárja be czikkét. 1) A salicylsav belsőleg adagolva (1—2 grm. egy nap alatt) a vizelet alt­erjedését meg képes szün­tetni, de 2) a genysejtek képződését nem gátolja meg. (Ber­liner kiin. Wochenschrift, 1875. 19.) Ezután számos észlelő egyezően találta, hogy a sali­cylsav főhatása lázas betegségekben a hőmérsék gyors csök­kentésében áll, mint mellék, és nem állandó tünetek az 22 l) Ueber eine neue Darstellungímetbode und einige bemerkens­­werthe Eigenschaften d. Salicylsäure. Journal f. pract. Chemie. 10. Bd. 89.

Next