Orvosi Hetilap, 1876. július (20. évfolyam, 27-31. szám)

1876-07-02 / 27. szám

569 kel.1) Azonban azt hiszem, hogy az ő azon véleménye mel­lett, miszerint a méhzárlat által létrejött méhvérdagok mű­téte után eddig a halál az imént előadott, ma már való­ban primitív sebészeti szabályok tekinteten kívül hagyásá­nak lenne tulajdonítandó, mit sem bizonyíthat az, hogy méh­zárlat három esetében — hol vértömlök még nem képződ­tek és a kürtök még nem voltak tágulva, hol a méh tá­gultsága aránylag csekély volt, hol a zárlat nem sokáig állott fenn, — hogy ily három igen egyszerű, a gyógyulásra legkedvezőbb esetben, melyeknek nem mindegyikét lehet mél­tán a teljes méhzárlatok közé sorolni, a méh megnyitása után gyógyulás következett be. A gyógyulás ily valóban egyszerű esetekben egyáltalában nincs „egyenes ellenmondásban“ a méh­zárlat műtétele körül eddig tett tapasztalatokkal, s nem felel meg a tényeknek Eli­scher Jr. azon állítása, miszerint a méhzárlat következtében támadt méhvérdag műtéte után „a meggyógyult esetek összege parányi a halálarányhoz mérve.“ Pueche­ ezt illetőleg a női ivarszervek zárlatairól szóló munkájában, összeállításai nyomán így nyilatkozik: ,,En resumé 42 sujets ont reclame 56 opérations, sur lesquelles il y a eu 4 morts et 38 guérisons definitives.3) Si on élaque pour les raisons susennencées l’observation XXVIII4), on trouve de part et d'autre une égale mortalité. Pour les atrésies congénitales on a 25 guérisons et 2 morts, pour les atrésies recidencelles, on a 13 guérisons et 1 morts, enfin des 11 opérations moti­­vées pour une recidive il n’y en a que 3 reclamées par les atrésies accidentelles.“ E szerint, ha hozzászámítjuk azon halál­esetet, melyben a műtét nem sikerült, mely tehát jogosan ide nem számítható, 42 műtött méhzárlat közül 4 esetben volt halálos kimenetel; a halálozási arány tehát 9’5°/o volt; ha pedig kirekesztjük az említett esetet, melyben a méhzárlat veleszületett volt, 3 haláleset jut 41 műtételre, s így a halá­lozási arány a méhzárlat műtételénél tulajdonképen csak 7­3%­­A veleszületett méhzárlatnál 10-7°/o (illetőleg csak 7‘4°/0), a szerzett méhzárlatnál 7-1% volt a halálozás. Ily gyógyulási arányt, úgy hiszem, nem lehet parányinak nevezni, nem jogo­­sult tehát E. tv. azon állítása, mintha az említett három gyó­­gyult esetben az eredmény egyenes ellenmondásban lenne az irodalomban felhozott hasonló esetek eredményével. (Folytatása következik). Máchik Béla tanár belkórodájából a kolozsvári m. k. tud. egyetemen. Kimutatás az 1871/b-diki tanévről. Közli Büchler Ignácz ír., belgyógyászati tanársegéd. (Folytatás.) 6. Vérkeringési szervek bántalmai(4 férfi, 2 nő). A vérkeringési szervek bántalmai közül előfordult: endo­carditis ulcerosa 1 (nő), kéthegyű billentyű elégtelensége 1 (nő), két­­hegyű billentyű elégtelensége a bal viszeres szájadék szűkületével 4 (férfi) esetben. Ezek közül javult 3 (2 férfi, 1 nő), gyógyu­­latlan elbocsáttatott 1 (férfi), meghalt 2 (1 férfi, 1 nő). Az endocarditis ulcerosa esete következő: A beteg egy 50 éves nő, kit bejötte előtt három nappal a hideg kirázott, ezt forróság követte hányinger és hasmenéssel, s másnap újra kirázta a hideg. A beteg kisebb termetű, gyengén táplált, szellemi műkö­dései rendesek ugyan, de felfogása igen nehézkes, mennyiben kérdésekre csak hosszú gondolkodás után felel. Nyelv száraz, repedezett, kitolni csak nehezen bírja a beteg. Nyelés nehezí­­tet­t, a garat ívelt és nyelcsap pirosak, kissé duzzadtak, mell lapos, hosszába nyúlt. A tüdők kopogtatásra és hallgatódzásra eltérést nem mutatnak. A szívtompulat rendes nagyságú, szív­­csúcslökés az 5—6. borda közt a bimbóvonalban tapintható. A szívcsúcson és a jobb szív felett az első hang helyett fúvás hallatszik, az aorta felett mindkét hang helyett hallható fúvás, mely a tüdőtérre is terjed; ez utóbbinak 2-dik hangja csak kis fokban ékelt. Az érlökés gyenge, sem peczkelő, sem han­gos. Egyéb szervek eltérést nem mutatnak. Bejöttekor, azaz 3-dik nap reggel a hő 3914, este 39°4, 4-dik nap r. 37°8, e. 37°6. a térden, könyökön elömlő pirosság észlelhető, a végtagok többi részein csak itt-ott lencsényi piros folt kevéssé kiemelkedő felülettel: 5-dik nap reggel 38°, már több piros folt mutatkozik nemcsak a végtagokon, hanem a mellen és hason is, — ugyanez nap a beteg meghalt. Bonczolatnál szívbelhártyalob találtatott, legjobban kifej­­­lődve az aorta billentyűin, egyszersmind kezdődő szívburoklob, vérömlenyek a lágy agykézen, genygóczok a lépben, vesében és szívizomzatban. — A kéthegyü billentyű elégtelenségében szenvedő beteg egy 34 éves nő, ki 1874-dik évi oct. 11-kén vétetett fel szívdobogással. Ez év tavaszán volt ízületi csúsza, de csak bejötte előtt 3 héttel jelentkeztek a szív részéről tü­netek. Vizsgálatnál a szív tompulatának haránt irányban való nagyobbodása, a szívcsúcslökés több helyen való szemlélhetése és kitapinthatósága, a rezzenés, az első hang helyetti zörej és a tüdőtér második hangjának ékeltsége találtatott. Azon­kívül a tüdőkben nagyfokú hurut nehéz légzéssel és köhögés­sel. A beteg két hét múlva ,javulva hagyta el a kórodát.­­ A kéthegyű billentyű elégtelenségében, a bal viszeres száj­fa szűkületével szenvedő négy férfibeteg közül kettő javult, egy gyógyulatlanul bocsáttatott el, egy meghalt. Mind a 4 betegnél kisebb-nagyobb mértékben vízkór volt már jelen; az előbb leírt tünetekhez a szívcsúcson a második hang helyett is észlelhető fúvás és a máj megnagyobbodása járult. Egyik betegnél, kinél a vízkór igen nagy fokot ért el, féloldali hűdés is állt be dadogással. A beteget nem észlel­hettük tovább, mert hazaszállították. A gyógykezelést illetőleg következőképen járunk el: Ha a szívműködés szabálytalansága mellett egyszersmind erős is, akkor digitálist adunk; ha szabályosabb lett és vízkór van jelen, könyű húgyhajtókat rendelünk ; azonkívül a beteg vasat kap vagy magéban, vagy chininnel összekötve. Minden esetben a beteget jól tápláljuk. (Folyt. köv.) l) Közlemény Spiegelberg tanár nőgyógyászati korodájáról Borosz­lóban. Szerzett méhzárlat következtében létrejött méhvérdag és ennek kezelése. s) De l’atrésie des voies génitales de la femme par le Dr. Albert Puec­h­. Páris, 1864. 185. lap. s) Puech összeállításának ez eredményét Hegar és Kalten­bach idézik: „Die operative Gynaecologie“ czímű közkézen forgó mun­kájuk 322-dik lapján. 4) Ezen esetben a műtevőnek, Jobert-nek nem sikerült szúrcsappal a méh űrébe hatolni, tehát a zárlat nem nyittatott meg, állítólag a beteg nyugtalan magatartása miatt.­ ­ Észrevételek Lenhossék tanár úr „A koponyaisme“ cziroű könyvére. Scheiber S. H. tr-tól. (Vége). A könyvnek szoros értelemben vett craniometriai részében már nem találjuk azon rendszerességet melylyel az egyes téte­leknek egymás mellett és után kellett volna következniük, hogy azok könyen áttekinthetők legyenek. A tulajdonképi koponya­­m­értanba való bevezetés mérési tételek által többször közbe van szakítva. E bevezetés­­alatt mind azt értem, mi a szoros értelemben vett craniometria fogalmát, eredetét és történetét, valamint a craniometriára vonatkozó koponyarészek és tájak leírását illeti. A tulajdonképi koponyamértant, mint már fenn­­tebb említem, e bevezetés helyett megkezdi a tanár úr a fej­hányad meghatározásával; ennek utána jön a bevezetésnek a 32—40-dik lapig terjededő fenntemlített egyik része, t. i. a koponyarészek leírása stb. Ezt követi (a 40. lapon) a koponya­kerület meghatározása (mérés), ezt ismét bevezető rész a 46. lapig; azután ismét következnek mérési tételek, t. i. az öreg lik helyzetének kikutatása, nevezetesen az erre vonatkozó D­u­­beuton és Broca - féle nyakszirti szög, továbbá a V­­­r-27* 570

Next