Orvosi Hetilap, 1876. július (20. évfolyam, 27-31. szám)
1876-07-02 / 27. szám
569 kel.1) Azonban azt hiszem, hogy az ő azon véleménye mellett, miszerint a méhzárlat által létrejött méhvérdagok műtéte után eddig a halál az imént előadott, ma már valóban primitív sebészeti szabályok tekinteten kívül hagyásának lenne tulajdonítandó, mit sem bizonyíthat az, hogy méhzárlat három esetében — hol vértömlök még nem képződtek és a kürtök még nem voltak tágulva, hol a méh tágultsága aránylag csekély volt, hol a zárlat nem sokáig állott fenn, — hogy ily három igen egyszerű, a gyógyulásra legkedvezőbb esetben, melyeknek nem mindegyikét lehet méltán a teljes méhzárlatok közé sorolni, a méh megnyitása után gyógyulás következett be. A gyógyulás ily valóban egyszerű esetekben egyáltalában nincs „egyenes ellenmondásban“ a méhzárlat műtétele körül eddig tett tapasztalatokkal, s nem felel meg a tényeknek Elischer Jr. azon állítása, miszerint a méhzárlat következtében támadt méhvérdag műtéte után „a meggyógyult esetek összege parányi a halálarányhoz mérve.“ Pueche ezt illetőleg a női ivarszervek zárlatairól szóló munkájában, összeállításai nyomán így nyilatkozik: ,,En resumé 42 sujets ont reclame 56 opérations, sur lesquelles il y a eu 4 morts et 38 guérisons definitives.3) Si on élaque pour les raisons susennencées l’observation XXVIII4), on trouve de part et d'autre une égale mortalité. Pour les atrésies congénitales on a 25 guérisons et 2 morts, pour les atrésies recidencelles, on a 13 guérisons et 1 morts, enfin des 11 opérations motivées pour une recidive il n’y en a que 3 reclamées par les atrésies accidentelles.“ E szerint, ha hozzászámítjuk azon halálesetet, melyben a műtét nem sikerült, mely tehát jogosan ide nem számítható, 42 műtött méhzárlat közül 4 esetben volt halálos kimenetel; a halálozási arány tehát 9’5°/o volt; ha pedig kirekesztjük az említett esetet, melyben a méhzárlat veleszületett volt, 3 haláleset jut 41 műtételre, s így a halálozási arány a méhzárlat műtételénél tulajdonképen csak 73%A veleszületett méhzárlatnál 10-7°/o (illetőleg csak 7‘4°/0), a szerzett méhzárlatnál 7-1% volt a halálozás. Ily gyógyulási arányt, úgy hiszem, nem lehet parányinak nevezni, nem jogosult tehát E. tv. azon állítása, mintha az említett három gyógyult esetben az eredmény egyenes ellenmondásban lenne az irodalomban felhozott hasonló esetek eredményével. (Folytatása következik). Máchik Béla tanár belkórodájából a kolozsvári m. k. tud. egyetemen. Kimutatás az 1871/b-diki tanévről. Közli Büchler Ignácz ír., belgyógyászati tanársegéd. (Folytatás.) 6. Vérkeringési szervek bántalmai(4 férfi, 2 nő). A vérkeringési szervek bántalmai közül előfordult: endocarditis ulcerosa 1 (nő), kéthegyű billentyű elégtelensége 1 (nő), kéthegyű billentyű elégtelensége a bal viszeres szájadék szűkületével 4 (férfi) esetben. Ezek közül javult 3 (2 férfi, 1 nő), gyógyulatlan elbocsáttatott 1 (férfi), meghalt 2 (1 férfi, 1 nő). Az endocarditis ulcerosa esete következő: A beteg egy 50 éves nő, kit bejötte előtt három nappal a hideg kirázott, ezt forróság követte hányinger és hasmenéssel, s másnap újra kirázta a hideg. A beteg kisebb termetű, gyengén táplált, szellemi működései rendesek ugyan, de felfogása igen nehézkes, mennyiben kérdésekre csak hosszú gondolkodás után felel. Nyelv száraz, repedezett, kitolni csak nehezen bírja a beteg. Nyelés nehezített, a garat ívelt és nyelcsap pirosak, kissé duzzadtak, mell lapos, hosszába nyúlt. A tüdők kopogtatásra és hallgatódzásra eltérést nem mutatnak. A szívtompulat rendes nagyságú, szívcsúcslökés az 5—6. borda közt a bimbóvonalban tapintható. A szívcsúcson és a jobb szív felett az első hang helyett fúvás hallatszik, az aorta felett mindkét hang helyett hallható fúvás, mely a tüdőtérre is terjed; ez utóbbinak 2-dik hangja csak kis fokban ékelt. Az érlökés gyenge, sem peczkelő, sem hangos. Egyéb szervek eltérést nem mutatnak. Bejöttekor, azaz 3-dik nap reggel a hő 3914, este 39°4, 4-dik nap r. 37°8, e. 37°6. a térden, könyökön elömlő pirosság észlelhető, a végtagok többi részein csak itt-ott lencsényi piros folt kevéssé kiemelkedő felülettel: 5-dik nap reggel 38°, már több piros folt mutatkozik nemcsak a végtagokon, hanem a mellen és hason is, — ugyanez nap a beteg meghalt. Bonczolatnál szívbelhártyalob találtatott, legjobban kifejlődve az aorta billentyűin, egyszersmind kezdődő szívburoklob, vérömlenyek a lágy agykézen, genygóczok a lépben, vesében és szívizomzatban. — A kéthegyü billentyű elégtelenségében szenvedő beteg egy 34 éves nő, ki 1874-dik évi oct. 11-kén vétetett fel szívdobogással. Ez év tavaszán volt ízületi csúsza, de csak bejötte előtt 3 héttel jelentkeztek a szív részéről tünetek. Vizsgálatnál a szív tompulatának haránt irányban való nagyobbodása, a szívcsúcslökés több helyen való szemlélhetése és kitapinthatósága, a rezzenés, az első hang helyetti zörej és a tüdőtér második hangjának ékeltsége találtatott. Azonkívül a tüdőkben nagyfokú hurut nehéz légzéssel és köhögéssel. A beteg két hét múlva ,javulva hagyta el a kórodát. A kéthegyű billentyű elégtelenségében, a bal viszeres szájfa szűkületével szenvedő négy férfibeteg közül kettő javult, egy gyógyulatlanul bocsáttatott el, egy meghalt. Mind a 4 betegnél kisebb-nagyobb mértékben vízkór volt már jelen; az előbb leírt tünetekhez a szívcsúcson a második hang helyett is észlelhető fúvás és a máj megnagyobbodása járult. Egyik betegnél, kinél a vízkór igen nagy fokot ért el, féloldali hűdés is állt be dadogással. A beteget nem észlelhettük tovább, mert hazaszállították. A gyógykezelést illetőleg következőképen járunk el: Ha a szívműködés szabálytalansága mellett egyszersmind erős is, akkor digitálist adunk; ha szabályosabb lett és vízkór van jelen, könyű húgyhajtókat rendelünk ; azonkívül a beteg vasat kap vagy magéban, vagy chininnel összekötve. Minden esetben a beteget jól tápláljuk. (Folyt. köv.) l) Közlemény Spiegelberg tanár nőgyógyászati korodájáról Boroszlóban. Szerzett méhzárlat következtében létrejött méhvérdag és ennek kezelése. s) De l’atrésie des voies génitales de la femme par le Dr. Albert Puech. Páris, 1864. 185. lap. s) Puech összeállításának ez eredményét Hegar és Kaltenbach idézik: „Die operative Gynaecologie“ czímű közkézen forgó munkájuk 322-dik lapján. 4) Ezen esetben a műtevőnek, Jobert-nek nem sikerült szúrcsappal a méh űrébe hatolni, tehát a zárlat nem nyittatott meg, állítólag a beteg nyugtalan magatartása miatt. Észrevételek Lenhossék tanár úr „A koponyaisme“ cziroű könyvére. Scheiber S. H. tr-tól. (Vége). A könyvnek szoros értelemben vett craniometriai részében már nem találjuk azon rendszerességet melylyel az egyes tételeknek egymás mellett és után kellett volna következniük, hogy azok könyen áttekinthetők legyenek. A tulajdonképi koponyamértanba való bevezetés mérési tételek által többször közbe van szakítva. E bevezetésalatt mind azt értem, mi a szoros értelemben vett craniometria fogalmát, eredetét és történetét, valamint a craniometriára vonatkozó koponyarészek és tájak leírását illeti. A tulajdonképi koponyamértant, mint már fenntebb említem, e bevezetés helyett megkezdi a tanár úr a fejhányad meghatározásával; ennek utána jön a bevezetésnek a 32—40-dik lapig terjededő fenntemlített egyik része, t. i. a koponyarészek leírása stb. Ezt követi (a 40. lapon) a koponyakerület meghatározása (mérés), ezt ismét bevezető rész a 46. lapig; azután ismét következnek mérési tételek, t. i. az öreg lik helyzetének kikutatása, nevezetesen az erre vonatkozó Dubeuton és Broca - féle nyakszirti szög, továbbá a Vr-27* 570