Orvosi Hetilap, 1877. március (21. évfolyam, 9-12. szám)
1877-03-04 / 9. szám
177 tok, s helyei az orr bőrén halványodnak, a köthártyaláb egészen megszűnt. Új bibircsek nem jelentkeznek. 30-dik befecskendés. A beteg gyógyultnak mondható. Martius havában visszaesés. A pillák szélein apró pörkkel fedett fekélyek, az orr gyökén hólyagcsás kiütés, a bal alsó szemhéj köthártyáján kölesnyi fekély, erős visszahatási lábbal. Mindkét sípcsont felett genyes, savós folyadékot ömlesztő, pörkkel fedett, szenyes, vörös beszűrődések, melyek púpján a pörk eltávolításával jellegző fekélyek láthatók. Befecskendés Bambergerféle oldattal. 3-dik befecskendés. A kéthártyalábfekély tisztul. 11- dik befecskendés. A fekély zsugorodik. A jobb alszáron egy fekély begyógyult, róla a pörk leszáradva lehullott, a többiek még pörkösek és nedvezők. 20-dik befecskendés. A szemfekély begyógyult, az alszár pörkös fekélyei csökönösek. 24-dik befecskendés: Az orrgyök bőréről a pörkök lehullottak ; a befecskendések nagy száma miatt a ház érzékeny, a bőr alatti kötszövet beszűrődött, s a lábszárfekélyek semmi gyógyhajlamot sem mutatnak. Zittmann-főzetet ajánlottam a betegnek, melynek használatára alszárfekélyei begyógyultak. Én september hóban láttam utoljára a beteget, mikor rajta a bujakór legkisebb tünetét sem lehetett felfedezni; a fekélyeknek csak helyei maradtak meg. 8. K. J., 23 éves, végzett jogász. 1875. aug-ban kemény sünket a féken két hétre a közösülés után; hasonszenvi labdacsok eredmény nélkül; octoberben fekélyek a makk körül, helyi kezelés arg. nitimal; foltos kütegek, rekedtség, corrosiv-labdacsok, sós fürdők, mire a kütegek halványultak; a fekélyekre szárító kenőcs; a corrosiv belső használata daczára szájfekélyek, tenyércsora, rekedtség. Decemberben a gyógykezelést sikertelen volta miatt abbanhagyta. Hozzám a beteg 1876. február 20-kán jött ; a törzsön rózsafoltokkal, az ajkak és kemény szájpad nyákhártyáján részint zavaros hámmal fedett, részint kirágódott plaque-ok, mérsékelt torokhurut, a tenyéren pikkelysömör, duzzadt mirigyei nincsenek. 8-dik befecskendés: A rózsafoltok halványodnak, a szájfekélyek körüli nyákhártyaduzzanat lohad, a pir halványodik. A fekélyek szélei határolódnak, semmi nyálfolyás. 12- dik befecskendés után 3 napi szünet a beteg elutazása miatt. 15- dik befecskendés. Az alajkfekélyek begyógyultak, a felajkiak zsugorodnak, a torokhurut elmúlt, a rózsafoltoknak alig észrevehető sárgás körvonalai, a tenyérplaque lehámlóban. 21 -dik befecskendés. A rózsafoltok teljesen elmúltak, a tenyérplaque is lehámlott, a szájfekélyek begyógyúlva, s csak a kemény szájpadon látható néhány zavaros hámmal fedett folt. 30-dik befecskendés. A bujakórnak semmi tünete többé. Ápril 7-kén a felajk nyákhártyáján négy új erosio, mely 12 befecskendésre elmúlik, s az illető ment maradt utókitöréstől egész September haváig, a midőn a felajk nyakhártyáján újra egy fekély jelentkezett, melyet csak helyileg kezeltem. 9. G. V., 24 éves, kereskedő. 1876. január elején a hímvesszőn fekélye volt, mely néhány heti gyógykezelés után begyógyult. Február közepe táján a beteg azt vette észre, hogy bőrén több apró vörös folt lép fel, s nyakmirigyei duzzadnak. Márt. 9-kén kérte tanácsomat következő tünetekkel: A törzs és felső végtagokon számos ritkán álló, mintegy lencsényi, vérvörös folt és bibircs; az inyhúson és mandolákon több, szenyes csapadékkal fedett fekély; a nyak, lágyék és állalatti mirigyek bab, egész mogyorónyiak (populae et maculae, erosio), 6-dik befecskendés. A kütegek halványabbak, a bibircsek apóinak, a fekély környezetében a duzzanat és pir alábbhagy, a mirigydaganatok puhábbak, laposabbak. 12-dik befecskendés. Több bibircs lehullott, a rózsafoltok eltűnnek, de itt-ott újak is mutatkoznak ; a mandolafekélyek tiszták, a szemfog alatti fekély begyógyult, 16- dik befecskendés. A foghús kissé duzzadt, fájdalmas, rajta apró pörsenések, csekély nyáladzás , lázas gyomor- és bélhurut. Ezen tünetek hashajtó és káliumcloros szájvíz használata után 3 nap alatt elmúlván, a befecskendéseket újra megkezdtem. 19-dik befecskendés. A kütegeknek már csak helye van meg, s a mirigydaganatok részint elmúltak, részint apadóban vannak. 30-dik befecskendés. A bőrkiltegek, nyakhártyafekélyek tökéletesen elmúltak, a mirigyek is visszafejlődtek. Kettő azonban a nyak jobb oldalán ellapulva és meglágyulva visszamaradt. Június első felében kaptam a betegtől tudósítást, kinézése virágzó, rajta a bujakór semmi tünete sem mutatkozik. Septemberhóban az alak nyákhártyáján kis fekély mutatkozott csapadékos alappal, mely néhányszori érintésre pokolkővel begyógyult. 10. W. J., 64 éves, házas egyén, nyugalmazott gőzhajókormányos. 1841-ben sankerje volt dobbal, mely négy-öt hét alatt gyógyúlt. 1846-ban torokfekélyek és bőrkiütések, melyek labdacsok szedésére elmúltak. 1876. sept. 12-kén jelentkezett nálam. Az alak erősen beszűrődött, beszéd alkalmával feszül és fáj, nyakhártyája kékes, szederjes, szemölcsei kiemelkedők, rajta repedések és kimaródások láthatók. A nyelv bal szélén mando- lányi körőczös fekély. Beteg szájában égető érzésről és fájdalomról panaszkodik, különösen akkor, ha savanyút eszik vagy pipázik. (ulcus syph. linguae, rhagades et erosiones lab. inf.) Helyi kezelésre semmi eredmény. Az első és második befecskendés után égető érzés és beszűrődés a háton, mely 5—6 napig fennmaradt. 6-dik befecskendés. Az alajk duzzanata alábbhagy, a kimaródások szélei határoltak, az égési érzet szűnik. 1-dik befecskendés. Az alajk beszűrődése sokat engedett, nyákhártyájának szemölcsei eltűntek, a repedés, kimaródás begyógyult, a mozgékonyság rendes. A nyelvfekély szélei határolódnak, alapja tiszta. 18- dik befecskendés. A nyelvfekély szilvamagnyira összehúzódott, az alak nyákhártyáján mi sem látható. 19- dik befecskendés után a beteg kimaradt, további sorsáról nincs tudomásom. Még két beteget kezeltem befecskendéssel, kiknél egy-két évi hallgatás után hathatós kezelés (bedörzsölő, jódos fürdők) daczára utókitörés mutatkozott a száj nyakhártyáján plaque-ok és zsebrék alakjában. Ezek 10—12 befecskendésre elmúltak. (Vége következik.) 178 1 Recklinghausen tr. kórboncztani intézetéből. Éves és viicrococcus-fertőzésekkel tett kísérletek.* 1) Puky Ákos tr. által Budapestről. Az újabb orvosi tudomány nagy érdekkel viseltetik a microorganismusok iránt, amit könyen megfoghatunk, ha meggondoljuk, miszerint az antisepticus sebkezelés feltűnő eredménye egyenesen annak tulajdonítható, hogy általa ezen erjesztő microorganismusok, s a külség távoltartatnak. E körülmény szolgált fő indokul arra. 2) Irodalom. I. Helmholtz „Ueber das Wesen der Fäulniss und Gährung“ (Müller’s Archiv 1843. pag. 453.) — 2. Pasteur „Nouvel exemple de fermentation determinée par des animalcules infusoires“ ect. (Compte rendu. Tome 56, 1863. pag. 416.) — 3. Grohe „Experimente über Injectionen von Pilzsporen“ ect. Berl. med. Gesellsch. Sitzg. am 27. Oct. 1869. Berl. klin. Wochenschr. 1870. No. 1. — 4. v. Recklinghausen „Ueber Pilzmetastasen“ Verhandlungen der Würzburger physical.-medic. Gesellsch. am 10. Juni 1871. — 5. Eberth „Zur Kenntniss der bacteritischen Mykosen“ Leipzig 1872. — 6. Bollinger „Zur Pathologie des Milzbrandes“ (Centralbl. f. die med. Wiss. 1872 No. 27.) — 7. Vogt „Nachweis von Monaden im metastatischen Eiterherd von Lebenden“ (Centralbl. f. die med. Wiss. 1872. No. 44.) — 8. Davaine „Recherches sur quelques questions rélatives á la septícaemie“ (Bull. de Pacad. de médecine 1872. séance du 17. Sept. & 24. Dec. — 9. Cohn „Untersuhungen über Bacterien“ Beiträge zur Biologie der Pflanzen Bd. I. 1875* ~ Johanna Luders „Ueber Abstammung und Entwickelung des Bacterium termo“ (Archiv f. mikr. Anät. Bd. III. Heft 3. 1867.) —-II. Hensen „Bemerkungen zu dem Aufsatze: Ueber Abstammung und Entwickelung des Bacterium termo“ (Arch. f. mikr. Anat. Bd. III. 1867.) — 12. Klebs „Beiträge zur Kenntniss der Micrococcen“ (Arch. f. exper. Pathol, und Pharmakol. Bd. I. 1873.) — 13. Dreyer „Ueber die zunehmende Virulenz des septischen Giftes (Davaine. Arch, exp. Pathol, und Pharmakol. Bd. II. 1874. pag. 149.) — 14. O. Obermay er „Vorkommen feinster, eine Eigenbewegung zeigender Fäden im Blute von Recurrenskranken“ (Centralbl. f. die med. Wiss. 1873. No. 10. — 15. Hallier und A. Zürn „Notiz über Auffindung pflanzlicher Organismen in den Schafpocken“ (Virch. Arch. Bd. 41.) —- 16. Fr. Keber „Ueber die microskop. Bestandtheli der Pockenlympfe“ (Virch. Arch. Bd. 42. — 17. Waldeyer „Bacteriencolonien mit Pseudomelanoise in der Leber“ (Acute Atrophie). (Virch. Arch. Bd. 43.) — 18. E. Semmer „Resultate 9*